Az Orbán-kormány alatt a nagykoalíciós offshore mutyik zavartalanul
folytatódnak: most éppen a Magyar Postán keresztül vándorol egy ciprusi
céghez pályázat nélkül 1,8 milliárd forint közpénz. Az LMP nyílt levélben
fordul a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, hogy az ominózus tender
jogszerű-e. Miközben a kormány képmutató módon éppen nyolcmillió magyar állampolgárt
kérdez arról, hogy az Alkotmány tiltsa-e az offshore cégek részvételét a
közbeszerzéseken, addig a háttérben az adófizetők pénzéből zavartalanul
folytatódnak az offshore mutyik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által
felügyelt Magyar Posta márciusban 1,8 milliárd forintot ítélt oda
szoftverbeszerzésre egy verseny nélküli, egyszereplős közbeszerzésen egy
offshore tulajdonban lévő társaságnak.
A nyertes egy olyan cég, amely a Bajnai-kormány idején is nagykanállal
merített az adófizetői pénzekből; csak osztalék formájában több mint
egymilliárdot tüntettek el két ciprusi számlán; az adóból a legatyásodott
magyar állam és elszegényedő polgárai egy fillért sem látnak. Egy olyan
cégről beszélünk, amelyben az egyik offshore tulajdonost a választások után
három nappal cserélték le egy volt Wallisos, szocialista kötődésű
tulajdonosra. Egy olyan cégről van szó, amelynek „sokszínű” és kiterjedt, a
Postabanktól az Állami Autópályakezelőn át a K&H Bankig terjedő céges
kötődésekkel büszkélkedő új ügyvezetője van.
Orbán Viktor nemrég szavakban még az offshore lovagok ellen hadakozott,
ehhez képest a napnál is világosabb, hogy a Fidesz alatt zavartalanul
folytatódnak a nagykoalíciós offshore mutyik. Sőt, egyre inkább úgy fest,
hogy a kormány az offshore lovagoknak védvárat épít: mi mással lenne
magyarázható, hogy a kormánytöbbség lesöpörte az LMP módosító javaslatát,
amely kizárta volna az ilyen cégeket a közbeszerzésekből?
A Posta-ügy az LMP szerint pont ugyanannyira bűzlik, mint a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség kétmilliárdos, december végi tendere, ahol szintén
csak egy ajánlattevő tudott indulni; vagy az emlékezetes légi fotó botrány,
ahol 5 milliárd forintért végeztettek volna egy olyan munkát, amit korábban
már ennek töredékéért kiviteleztek. Akkor szerencsére az LMP fellépése
nyomán visszavonták a pályázatot.
A Közbeszerzések Tanácsának jogi szakértői szerint még szoftver esetén, a
szoftver fejlesztőjét megillető kizárólagos jogok esetén sem indokolt
hirdetmény nélküli, tehát nem nyílt eljárást indítani. Ezért a mai napon az
LMP nyílt levélben fordul a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, hogy vizsgálja
meg, jogszerű volt-e a tender.
