A környezetügyi államtitkár színpadias megnyilvánulásai, és a kormány milliárdos kárenyhítési próbálkozásai nem pótolják a korábban ígért vízgazdálkodási és tájhasználati reformot – állítja Jávor Benedek, a parlament Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke. Az LMP-s politikus frakciótársával, Szabó Rebekával a belvíz-sújtotta megyékben tartott terepszemle után úgy nyilatkozott: ha a kormányzat nem szánja rá magát a saját szakértői által is sürgetett szemléletváltásra, akkor ezért az adófizetők és a belvizes térségek lakói súlyos árat fognak fizetni. Jávor február elejére bizottsági ülést hív össze.
„Az állam néhány hét alatt többet költ a vészhelyzet elhárítására, mint amennyit egész évben a belvíz-vízkezelési rendszer működtetésére. A kormányzat szűkmarkú, mégse spórol – hangzott el Jávor Benedek szerdai szolnoki sajtótájékoztatóján. Az LMP-s politikus hozzátette: az idei büdzsében nyoma sincs a választási kampány során sokat emlegetett komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtására szánt forrásoknak.
Jávor kifejtette: a vízügy azt végzi el, amit a kormány megrendel. „Ha az elvárás az, hogy ezeken a földeken nagyüzemi gabonatermesztést kell folytatni, akkor megpróbálják a vizet elvezetni a mezőgazdasági munkálatok érdekében. A sziszifuszi küzdelem azonban sokszor többe kerül, mint amennyi hasznot ezeken a vízjárta táblákon sok év alatt el lehet érni” – jegyezte meg a bizottsági elnök. Hozzátette: a vízgazdálkodásban a környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó tájhasználatra, a támogatási struktúra megváltoztatására és stratégiai szemléletváltásra kell törekedni.
Szabó Rebeka, a mezőgazdasági bizottság LMP-s tagja szerint olyan gazdálkodásra van szükség, amely lehetővé teszi a víz helyben tartását, és az utólagos kármentesítés helyett a megelőzésre fókuszál. Ehhez vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelemi területen ugyanúgy változtatni kell, mint a mezőgazdasági művelési módok, támogatási lehetőségek esetében. Szabó úgy véli: a rendszeresen elárasztott területeken az iparszerű szántóföldi művelés helyett őshonos fajokból álló erdők, helyi fajtákra épülő ártéri gyümölcsösök, vagy állattartással hasznosított gyepterületek létesítése lenne célszerű, amit komplex vidékfejlesztési programmal tudunk ösztönözni.
Az LMP szerint azonnal el kell kezdeni a vízgazdálkodási reform kidolgozását, amelyet legutóbb tavaly szeptemberben harangozott be a kormány – minden látható következmény nélkül. „Az elmúlt évben mintegy 100 milliárd forintnyi kárt okoztak az ár- és belvizek. Ennél kevesebb pénz is elegendő lenne egy új rendszer kialakítására. Ebben a víz visszatartása, a víztűrő kultúrák meghonosítása és a szükségtározóul szolgáló területek tájgazdálkodási vagy természetvédelmi hasznosítása kapná a főszerepet – hangsúlyozta Jávor Benedek, aki bejelentette: a helyzet áttekintésére a Fenntartható fejlődés bizottságának elnökeként február elejére ülést hív össze.
