A 2010-es év megmutatta, hogy az uniós intézmények készek és képesek a nehézségekre rugalmasan, határozottan és szolidárisan reagálni, és a pénzügyi és gazdasági válság példátlan nehézségeivel megbirkózni. A mostani feladat a talpra állás folytatódásának biztosítása. Az Európai Bizottság elfogadta 2011-es munkaprogramját, amely e célok alapján konkrét cselekvéseket fogalmaz meg. A munkaprogram tükrözi a Bizottság eltökéltségét a tekintetben, hogy kivezesse Európát a válságból a jólét, a biztonság és a társadalmi igazságosság jövője felé. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a következőket mondta az új programról: „Az Európai Unió megfelelt a kihívásoknak, de még nem lélegezhetünk fel. A politikáinknak tükröznie kell az Európa 2020 stratégián alapuló, a fenntartható növekedés és munkahelyek megteremtésére irányuló folyamatos elkötelezettségünket, és olyan kezdeményezésekre kell koncentrálnunk, amelyekhez az EU valóban hozzáadott értéket tud biztosítani. A ma elfogadott munkaprogram biztosítani fogja, hogy a talpra állás folytatódik jövőre és azt követően is. Európa átfogó prioritásai tekintetében nagyfokú konvergenciát látok. Remélem, hogy ezek mielőbb a polgárok érdekét szolgáló politikai eredményekké fordítódnak le.”
A 2011-es prioritások öt fő csoportba sorolhatók:
*
Európa szociális piacgazdaságának fenntartása a válságon túl és azt követően (idetartozik például a bankválság kezelésének jogi kerete, a pénzügyi szolgáltatások fogyasztói védelmének megerősítésére irányuló javaslatcsomag, valamint a hitelminősítő intézetek szabályozása – ezek a pénzügyi szektor ambiciózus reformjának jövő évi befejezésére irányulnak).
*
A munkahelyteremtést szolgáló növekedés újraindítása (idetartoznak például az új pénzügyi kényszerítő mechanizmusok, az EU-s vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége támogatását célzó javaslatok, az Európai Energiahatékonysági Terv, a szociális partnerekkel szoros együttműködésben kidolgozott jogi kezdeményezések a munkavállalók kiküldetéséről és a munkaidőről, a társasági adózás és a hozzáadott érték-adó kereteinek javítása);
*
A polgárközpontú program megvalósítása: jogok, szabadság és igazságosság (idetartozik például a fogyasztói jogok erősítése, a szerződési jog közös referenciakerete, a megújult polgári védelmi szabályozás, a regisztráltutas-program és az OLAF, az EU csalás elleni hivatalának új irányítási struktúrája);
*
Európa súlyának érvényesítése globális viszonylatban (idetartozik például az új Európai Külügyi Szolgálat támogatása, a 2020-as növekedési célok megjelenítése külügyi színtéren és az EU-s fejlesztési támogatások rendszerének további javítása a leginkább rászorulók fókuszba állításával);
*
A cselekvéstől az eredményig: az uniós szakpolitikákban rejlő lehetőségek maximális kamatoztatása (idetartozik például a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat, az intelligens szabályozás fontosságának középpontba helyezése, és a konzultációs időszak meghosszabbítása tizenkét hétre).
Előzmények
2010. kora szeptemberi értékelő beszédében a Bizottság elnöke nyílt vitát kezdeményezett, amelynek során az uniós intézmények megvitathatták az Unió következő évi prioritásait. A Bizottság 2011. évi munkaprogramja teljes mértékben figyelembe veszi ezeket a gyümölcsöző megbeszéléseket, és a Bizottság elképzeléseit konkrét cselekvésre fordítja le. Ennek során áttekinti a 2010-es munkaprogram eredményeit, és rámutat az elkövetkező évekre tervezett kezdeményezésekre.
2010-hez hasonlóan a Bizottság munkaprogramjához négy melléklet tartozik:
*
egy 40 stratégiai kezdeményezést tartalmazó lista, amely kezdeményezések elfogadására a Bizottság kötelezettséget vállal 2011-ben (I. melléklet),
*
egy több mint száznegyven, a bizottsági mandátum végéig előkészítendő további lehetséges kezdeményezést tartalmazó lista (II. melléklet);
*
egyszerűsítési javaslatok és visszavonandó javaslatok listája (III. és IV. melléklet).
A Bizottság a következőkben szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az érdekelt felekkel, ideértve a nemzeti parlamenteket is, hogy biztosítsa az általános megközelítéssel és az egyedi kezdeményezésekkel való széles körű azonosulást.
