A nemzetközi egyezményeket semmibe véve, a bíróság mérlegelése nélkül,
automatikusan fosztja meg a magyar állam a gondnokság alatt állókat
választójoguk gyakorlásától.
Esetenként csak beszédhibával küszködő vagy
súlyos depresszióban szenvedő állampolgárok a diszkriminatív jogszabályok
elszenvedői. Az LMP világos választ vár a kormánytól arra, hogy szándékában
áll-e módosítani a hazai cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó
gondnokságról szóló jogszabályokat.*
Magyarországon közel 70 ezer állampolgár áll cselekvőképességet kizáró vagy
korlátozó gondnokság alatt. Ők az Alkotmány 70. szakaszának (5) bekezdése
értelmében a bíróság mérlegelése nélkül, automatikusan elvesztik
választójogukat, így vasárnap közel 70 ezer ember nem szavazhatott.
Ez a megközelítés súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a Magyarország
által is ratifikált Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ
Egyezménnyel, az Európa Tanács Ajánlásának 3. alapelvével, és az Európai
Emberi Jogi Bíróság a Kiss Alajos kontra Magyarország ügyben hozott
döntésével.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormánynak nem kellenek a
fogyatékossággal élők. Tegnap az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és
ügyrendi bizottságában a kormánytöbbség elutasította az LMP által
benyújtott, korábban az Országgyűlés által elfogadott új Polgári
Törvénykönyv Második Könyvében foglalt kiemelkedő jelentőségű gondnoksági
reformról szóló szabályokra vonatkozó törvényjavaslat tárgysorozatba
vételét. Döntésüket azzal indokolták, hogy a kormány készíti a saját Ptk.
módosítását.
A párt meggyőződése, hogy az új Ptk. összhangba hozná a hazai szabályozást a
nemzetközi kötelezettségekkel, és forradalmi változást hozna a
fogyatékossággal élő személyek és más támogatásra szoruló személyek emberi
méltósághoz való joga és önrendelkezési szabadsága érvényesülésében. Nem
értjük, hogy a kormánynak miért van szüksége átdolgozni azt, amit az előző
Országgyűlés elfogadott, és hazai civil szervezetek is támogatnak.
A döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára az LMP által
benyújtott Ptk-javaslat az eddigi jogintézmények helyett differenciáltabb
rendszert vezetett volna be, amely kevésbé korlátozó megoldásokat tartalmaz.
Többek között úgy rendelkezett, hogy a cselekvőképességében korlátozott
személy cselekvőképes mindazon ügycsoport vagy ügycsoportok tekintetében,
amelyekre nézve a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozza, illetve
kötelezővé
tette volna a meghatározott időközönkénti felülvizsgálatot.
A párt ezek figyelembe vételét, és a vonatkozó jogszabályok megfelelő
módosítását várja el a kormánytól.
