Vona Gábor, a Jobbik elnöke pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy értékelte, a magyarországi oktatás képtelen szocializálni a „cigány gyerekek nagy részét”, holott a „cigány társadalmon belül jelenleg egy lefelé tartó spirál érvénysül”, vagyis a „cigány családok egyre abnormálisabb mintákat” adnak át egymásnak. A Jobbik „drasztikus, de talán egyedüliként működőképes” javaslatának lényege, hogy a cigány gyerekek az általános iskolás kortól kezdve kollégiumi formában élnének az oktatási intézményben, ahonnan a tanulók a pedagógusok által meghatározott időközönként térhetnének haza, akár egy-két hetente, vagy havonta.
Hozzátette: ezzel a rendszerrel egy „fordított szocializációt” is meg kell próbálni elindítani, ami alapján a bentlakásos iskolákból hazatérő gyerekek olyan alapvető dolgokra is felhívhatják családjuk figyelmét, mint például, hogy „meg kell fésülködni, meg kell mosakodni, tisztán kell tartani a házat”.
A politikus hangsúlyozta továbbá, hogy szeretné, ha Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is „komoly politikai vita” bontakozna ki a bentlakásos iskolákról. A Jobbik elnöke szerint amíg a magyar politika és oktatás továbbra sem tudott választ adni a fenti problémára, akkor a cigány gyermekek előtt továbbra is csak a „segélyből való tengődés és a bűnözés” marad egyedüli lehetséges életpályaként.
Vona Gábor mesterségesnek nevezte a szegregáció, illetve integráció hasznosságáról folytatott vitákat, szerinte ugyanis az oktatásban való integráció – a társadalmi beilleszkedéssel ellentétben – nem tekinthető célnak. „Van ahol az integráció viszi előbbre a dolgokat, van ahol a szegregáció” – fűzte hozzá.
Szerinte a bentlakásos iskolák egyértelmű előnye lenne, hogy kiszakítanák a cigány gyerekeket a felnőtté válásuk szempontjából káros családi környezetükből. A pártelnök arra is kiért, hogy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a bentlakásos iskolában tanuló gyerekek családja helyett az oktatási intézmények kapják meg az utánuk járó családi pótlékot, vagy iskoláztatási támogatást.
(MTI)
