A Lehet Más a Politika szerint – ahogy erre a sukorói ügy is rávilágított – a hivatásos lobbista által végzett lobbizáson túl a gazdasági élet szereplői által végzett érdekérvényesítés nyilvánosságát is számon kérhető módon meg kell teremteni. A gazdasági érdekérvényesítés önmagában nem ördögtől való dolog: az államnak partnerként kell tekintenie a gazdasági élet szereplőire is, és a rendelkezésére álló eszközökkel támogatnia kell a fenntartható fejlődésbe illeszkedő, munkahelyteremtő beruházásokat. Az érdekeit érvényesíteni kívánó, tisztességes gazdasági szereplőknek és a közhatalmat gyakorló személyeknek is érdeke ugyanakkor, hogy az érdekérvényesítésre átlátható és ellenőrizhető módon kerüljön sor, hiszen csak így kerülhető el az, hogy a korrupció vagy annak látszata lengje körül ezt a tevékenységet.
Az LMP törvényjavaslata arra irányul, hogy valamennyi gazdasági érdekérvényesítési tevékenység megfelelően dokumentált, és a nyilvánosság számára hozzáférhető legyen.
Ezért a törvényjavaslat rögzíti, hogy a gazdasági érdekérvényesítéssel összefüggő, közérdekű adatnak nem minősülő adatok közérdekből nyilvánosak. Ez a megoldás biztosítja, hogy minden, a gazdasági érdekérvényesítésre vonatkozó adat vagy közérdekű adatként, vagy közérdekből nyilvános adatként bárki számára hozzáférhető legyen.
A törvényjavaslat közhatalmi döntésnek minősíti az Országgyűlés vagy a helyi önkormányzat döntését is, így a törvényjavaslat rendelkezéseit e testületek ellenzéki tagjaira is alkalmazni kell.
Tekintettel arra, hogy az Alkotmány szerint a pártok kiemelkedő szerepet töltenek be a közérdek meghatározásában, a törvényjavaslat hatálya a képviselettel rendelkező pártok tisztségviselőinél folytatott érdekérvényesítésre is kiterjed.
Az LMP által beterjesztett módosítás azt javasolja, hogy azokban az esetekben, ahol egyéb törvény alapján a dokumentálás nem kötelező, a gazdasági érdekérvényesítésről – az azzal összefüggő legfontosabb adatokat tartalmazó – emlékeztető készüljön, amelyet – ha az érdekérvényesítésre a közhatalmi döntés meghozatalára rendelkező szervnél került sor – elektronikus úton közzé kell tenni. Az emlékeztetőt az arra egyébként hatáskörrel rendelkező szerv csak nemzetbiztonsági érdekből minősítheti állam- vagy szolgálati titokká, egyéb okból az emlékeztető nyilvánossága nem korlátozható.
A törvényjavaslat megfelelő felkészülési időt biztosít a kötelezettek részére a törvény alkalmazásához való felkészülésre, továbbá lehetőséget ad a Kormánynak arra, hogy a részletszabályokat rendeletben határozza meg.
Annak érdekében, hogy a törvényjavaslat a gyakorlatban is érvényesüljön, és senkinek eszébe se jusson azt kijátszani, az emlékeztető-készítési, nyilvántartás-vezetési, illetve közzétételi kötelezettség megsértését a törvényjavaslat bűncselekménnyé nyilvánítja.
