Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a fogyasztói piacok tavaszi eredménytábláját, amelyből kiderül, hogy az EU fogyasztói a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok útjában álló akadályok miatt továbbra sem élvezhetik a belső piac nyújtotta előnyöket. A határokon átnyúló illetve a hazai elektronikus kereskedelem közötti szakadék továbbra is növekszik. Számos tagállamban romlanak a fogyasztói körülmények: csökken a fogyasztóvédelmi hatóságokba és a nem kormányzati szervezetekbe vetett fogyasztói bizalom, valamint a vitarendezés hatékonysága. Néhány országnak azonban a nehéz gazdasági helyzet ellenére is sikerült javítani eredményein. A fogyasztói vásárlóerő országról országra jelentősen változik: az Európai Unió hat tagállamában ez az uniós átlag felét sem éri el, a módosabb uniós országokban ugyanakkor a magasabb árszint ellenére az élet anyagilag kevésbé megterhelő a fogyasztók számára. A Bizottság a jelenlegi korlátok megszüntetésén dolgozik, és számba veszi a meghozandó intézkedéseket, többek között a kiskereskedőkre vonatkozó szabályok egyszerűsítését.
John Dalli, az egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztos, így fogalmazott: „A fogyasztók számára egy egységes európai piac a nagyobb választék és az alacsonyabb árak ígéretét kínálja. Ez az ígéret azonban gyakran nem valósul meg, ugyanis a kereskedők és a vásárlók a komoly gátak miatt a nemzeti határokon belülre szorulnak. Bizottsági kollégáimmal elszántan dolgozunk azon, hogy megszüntessük ezeket a korlátokat.” John Dalli hozzátette: „Szeretném azonban elismerésemet kifejezni azon tagállamok felé, amelyeknek – a nemzeti költségvetésre nehezedő hatalmas nyomás ellenére – továbbra is sikerül olyan környezetet biztosítaniuk a fogyasztók és kereskedők számára, ahol bizalom övezi a fogyasztói megfigyelő szerveket és ahol a vitákat gyorsan megoldják.”
Az eredménytábla
A fogyasztói piacok eredménytáblája azt mutatja ki, hogy hogyan változik a fogyasztók számára a belső piac a választék, a versenyképes árak és a megelégedettség szempontjából. 2010-től a tavaszi eredménytábla ad majd számot a kiskereskedelmi piac integrálódásáról és a nemzeti fogyasztói körülményekről. Az októberben létrehozandó őszi eredménytábla 50 különböző piaci ágazatot vizsgál majd meg, hogy azonosítsa a fogyasztók szempontjából nem megfelelően működőket.
Főbb megállapítások
A határokon átnyúló kereskedelem korlátai
A határokon átnyúló tranzakciók száma és értéke azt mutatja meg, hogy milyen mértékű az integráció az adott európai uniós kiskereskedelmi piacon. Ma, a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok mérsékelt növekedést mutatnak: 2009-ben ugyanis a fogyasztók csupán 29%-a vásárolt másik európai uniós államban (2008-ban ugyanez 25% volt), míg a kiskereskedőknek csak 25%-a adott el másik uniós országnak (2008-ban ez a szám 20% volt). A hazai és a határokon átnyúló online vásárlások közötti szakadék továbbra is növekszik. 2009-ben az európai uniós fogyasztók 34%-a vásárolt interneten keresztül nemzeti értékesítőktől (míg 2008-ban 28%-uk), ugyanakkor a fogyasztók csupán 8%-a rendelt árut vagy szolgáltatást az Unió más országából (míg 2008-ban 6%-uk).
Korábbi bizottsági tanulmányok kimutatták, hogy a határokon átnyúló vásárlások során a fogyasztó jelentős összeget takaríthat meg, és emellett választék is jóval nagyobb (lásd IP/09/1564 és MEMO/09/475).
Mindezek ellenére néhány korlát továbbra is fennáll, melynek eredményeként számos kereskedő inkább lemond a külföldi kereskedés lehetőségéről. Korábbi jelentések alapján a határokon átnyúló megrendelések 60%-a nem valósul meg. A Bizottság elszántan harcol ezen korlátok eltörléséért egy a 2009 októberében meghatározott intézkedéseket tartalmazó jegyzék alapján (lásd MEMO/09/475). Ezen intézkedések közé tartozik például a szabályok széttagoltságának a megszüntetése, a határokon átnyúló vitarendezés ösztönzése, illetve a szabályozás egyszerűsítése a kiskereskedők számára.
A nemzeti fogyasztói környezet zavarai
A fogyasztói környezetet számos tényező határozza meg, többek között a fogyasztókra és a vállalkozásokra vonatkozó szabályozás minősége, a vitarendezés és panaszkezelés hatékonysága, a fogyasztóknak a hatóságokba, kiskereskedőkbe, hirdetőkbe és fogyasztói szervezetekbe vetett bizalma.
A gazdasági válság kedvezőtlenül befolyásolta ezeket a fogyasztói körülményeket, ami a legtöbb tagállamban hanyatláshoz vezetett. Nyolc tagállamnak (Portugália, Luxemburg, Írország, Olaszország, Ausztria, Franciaország, Szlovákia és az Egyesült Királyság) azonban sikerült javítani a 2008. évi eredményein.
Hatalmas eltérések a fogyasztók által megfizethetőnek ítélt árak között
Az átlagjövedelmet és az árszinteket figyelembe vevő eredménytábla nagy különbségeket mutat az uniós országok között a fogyasztók fizetőképességét illetően. Szembetűnő, hogy a módosabb uniós országokban a magasabb árszint ellenére az élet anyagilag kevésbé megterhelő a fogyasztók számára. Luxemburg messze a legmegfizethetőbb ország. Ezt követi az Egyesült Királyság, Ciprus, Hollandia és Ausztria.
