Hóvirágok, rügyfakadás, napsütés. Mindez biztos jele annak, hogy itt a tavasz. A hosszú téli pihenő után felébred téli álmából a természet.
De nézzük, mit is takar pontosan ez az ébredés? Mi játszódik le ilyenkor a növényekben?
Amint a hőmérséklet fagypont fölé emelkedik a növény már képes gyökerein keresztül felvenni a vizet a talajból, aminek hatására sejtjei aktiválódnak. A víz mellett ionokat, azaz életműködéshez szükséges anyagokat is megkötnek a gyökerek és ez további víz felvételére serkenti a növényt. Innen a víz ezekben a függőleges csatornákban, az ún. szállítónyalábokban folytatja útját felfelé.
A rügyeket barna vagy zöld színű, ún. rügypikkelyek borítják, amelyben becsomagolva találhatók az apró levélkezdemények. A pikkelyleveleknek fontos szerepük van abban, hogy ne nyíljanak ki a rügyek idő előtt. Télen a hosszabb hullámhosszú fényből van több, a rügypikkelyek csak ezt a fénytartományt engedik át. Így tehát ez a levélréteg szabályozza, hogy mikor aludjon vagy pattanjon ki a rügy.
A földből kibújó növények esetében a vízfelvétel belső nyomást eredményez, aminek hatására a növény megkezdi növekedését és kifejleszti a fotoszintetikus rendszerét, azaz a zöld színtesteket, amelyek segítségével tápanyagokat tud előállítani.
A fény és hőmérséklet együttesen befolyásolja a csírázást és a növekedést.
De mi történik akkor, ha felborul a természet rendje?
A jó idő beálltával kirajzanak a rovarok is. Néhány héten belül többszörösére nő egy-egy faj létszáma egy adott területen. A szúnyogok száma például milliószorosára nő. A rovarok elszaporodásának hatására a madarak is több táplálékhoz jutnak. Ez a feketerigó nőstény már elkezdett fészket rakni, ugyanis közeleg a költési időszak, ami kora tavasztól késő tavaszig tart.
A legtöbb állatfaj tavasszal szaporodik. A hőmérséklet emelkedése és az egyre több táplálék erre ösztönzi őket. A kistestű emlősöknél, mint például ezeknél az egereknél 1 hónapnyi vemhesség után megszülettek az apróságok.
A nagyobb testű emlősöknél hosszabb ez az időszak. A medvéknél kb. 7 hónap. A nőstény medvék a téli álmot már vemhesen alusszák végig. Miután kora tavasszal előbújnak, nemsokára megszületnek a bocsok.
A szabadban élő medvék pedig lassan elindulhatnak a folyóhoz halat fogni. A téli időszakban a halak az iszapban vermelik el magukat. Életműködésük ilyenkor lelassul. Tavasszal a tavak, folyók jégpáncélja is elolvad, a melegedés hatására a halak felélénkülnek. Fokozódik szívritmusuk és anyagcseréjük és táplálék után kezdenek kutatni.
Ugyanez megfigyelhető a kecskéknél is. Ők nemcsak a területért, hanem a nőstényekért is harcolnak.
De miért is indul be ez az aktivitás az élővilágban? A hőmérséklet emelkedés és a napok hossza következtében a hormonrendszer működése fokozódik, ami általános élénkülést eredményez.
A tavasz azonban nem mindenhol ismert. A Föld nagy részén az év általában 2 évszakra oszlik. Az egyenlítő mentén pl. az őserdőben a növényzet egész évben burjánzik. Ezeken a területeken ezért nem olyan látványos a természet újraéledése, mint a mérsékelt égövben.
-freepress.hu-
