A negyedik ízben megrendezésre kerülő európai fejlesztési napok előkészületeként megjelent, „Fejlesztési segélyek gazdasági visszaesés idején” című Eurobarométer különjelentésből kiderül, hogy az európai országokat sújtó válság nem gyakorolt hatást a fejlesztési segélyek társadalmi támogatottságára, ami továbbra is magas.
Az európaiak mintegy 90%-a még mindig úgy véli, hogy fontosak a fejlesztési segélyek, és az európaiak 72%-a gondolja úgy, hogy tiszteletben kell tartani, illetve fokozni kell a fejlődő országok támogatására vonatkozó meglévő kötelezettségvállalásainkat. „Ebből a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az európai polgárok elvárják kormányaiktól és az Európai Bizottságtól, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak a fejlesztéspolitika finanszírozása érdekében” – véli Karel de Gucht, a fejlesztésért és a humanitárius segélyekért felelős európai biztos. „A gazdasági válság ellenére újra felkérem az EU tagállamait, hogy teljesítsék azon kötelezettségvállalásukat, mely szerint a millenniumi fejlesztési célok félidős célkitűzéseinek teljesítése érdekében 2010-re 69 milliárd EUR-ra növelik a fejlesztési segélyeket.”
Az európai polgárok nagy többsége ( 61%) úgy érzi, hogy Európa érdemben hozzájárulhat a globális fejlesztésről szóló vitához. „Az európaiak egyre inkább megértik, hogy miért fontos a fejlesztéspolitika, és igénylik, hogy a hazai média is többet foglalkozzon a kérdéssel” – mondja Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke és kommunikációs stratégiáért felelős biztosa.
Érdekes módon a gazdasági válságot nem említik a fejlődő országok előtt álló legfontosabb kihívások között. Minden második európai a szegénységet tartja a fejlődő országok előtt álló legnagyobb kihívásnak, amelyet a gazdasági és élelmiszerválság előtt említenek (35%). Úgy tűnik, hogy az európaiak megértik: a gazdasági nehézségek mögött álló, nyomasztó strukturális problémát a szegénység jelenti.
Egyéb érdekes eredmények:
*Háromból két európai ( 64%) saját érdekéhez kapcsolódó motivációt említ a segélynyújtásra, így a kereskedelmet, a terrorizmust, a migrációt és a harmadik országokhoz fűződő politikai kapcsolatokat.
*Nem tapasztalható az érdeklődés hiánya, hiszen az európaiak 42%-a szeretne többet hallani fejlesztési kérdésekről a médiában.
*
Az európaiak 74%-a sosem hallott a millenniumi fejlesztési célokról, de ez az arány alacsonyabb, mint 2007-ben volt (80%).
Háttér
A jelentés az EU egészének vonatkozásában, valamint országok szerinti bontásban is részletezi az eredményeket. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a fejlesztési együttműködés közelebb hozza az Európai Uniót: a segélyek hatékonyabbá tétele érdekében ugyanis nagyobb koherenciára és egyetértésre van szükség a tagállamok között. Az európai szintű közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 2004 óta egyre jobban csökkennek az országok közötti különbségek, különösen az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagállamok és a többi tagállam között.
A válaszadók iskolai végzettségére, korára és társadalmi-gazdasági hátterére vonatkozó adatok állnak rendelkezésre.
A „Fejlesztési segélyek gazdasági visszaesés idején” című 318. sz. Eurobarométer különfelmérést 2009. május-júniusban készítették. A felmérés célja annak értékelése volt, hogy a gazdasági visszaesés kihatott-e a közvélemény támogatására az európai országok fejlesztési együttműködése tekintetében. Bár most kimondottan az volt a kérdés, hogy a gazdasági válság hogyan befolyásolja az európaiak véleményét a fejlesztési segélyekről, ez a legfrissebb felmérés beleillik a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos európai tudatosság felmérése céljából 2004 óta végzett vizsgálatok sorába.
