Húsz országot előzött meg a Magyar Tudományos Akadémia kutatója által kifejlesztett mágneses egér.
Az ipari minőségbiztosításban, az olajiparban, de még a repülésbiztonságban és az atomerőműveknél is hasznát vehetik annak a mágneses egérnek, mely a vizsgálandó anyag károsítása nélkül képes letapogatni annak belső szerkezetét. A roncsolásmentes anyagvizsgálat számos nemzetközi találmányi kiállításon sikerrel szerepelt, melyek az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) véleménye szerint kiváló ösztönzői lehetnek a népszerűtlen mérnöki- és természettudományi képzések fellendítésének.
Magyarország száznegyvenkilenc pályázattal képviseltette magát azon az idén ősszel megrendezett Géniusz-Európa Nemzetközi Találmányi Vásáron, melyen húsz országból állítottak ki találmányokat többek között Kínából, az Egyesült Államokból, Svédországból de még a Kongói Demokratikus Köztársaságból is. Az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, Dr. Gasparics Antal, valamint két feltalálótársa, Szöllősy János és Farkas Tibor találmányával, a mágnesszenzorral egybeépített számítógépes egérrel számos országot utasított maga mögé. A lézersugárpásztázó mikroszkóp, vagy a térben lebegő kép mellett induló, a világ legnagyobb találmányi kiállításán már díjat nyert egér egy speciális számítógépes program segítségével roncsolásmentesen képes letapogatni egy anyag belső szerkezetét, majd abból háromdimenziós képet alakít ki. Így az eszköz a rendkívül könnyű kezelhetőség mellett lényegesen rövidebb idő alatt szolgáltat információkat a vizsgálandó területről, mint más eljárások.
„Hazánk jelentős mértékben járulhat hozzá a világ fejlesztéseihez, mint ahogy ezt a nemzetközi találmányi versenyen elhozott aranyérmeink is mutatják. Azonban jövőbeli találmányaink előállításához erős utánpótlásra volna szükség, de a hazai mérnöki- és természettudományos képzések népszerűtlenek.” – fogalmazott Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója, majd hozzátette: „A találmányi versenyeken kiállított, gyakorlatban megvalósuló fejlesztések meghozhatják a fiatalok kedvét a természettudományokhoz. Erre szükség is van, mert magasan képzett munkaerő nélkül nem fognak hazánkba települni a nagy hozzáadott értéket adó K+F vállalatok.”
A vásár junior kategóriájában az MTA MFA fiatal kutatója, Fekete Zoltán győzedelmeskedett. A „Szilícium mikroturbina" megvalósítása, aktualitása és újszerűsége miatt részesült aranyéremben.
