Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának főtagja, a bizottság szeptember 1-i ülésén mondta ezt, és három konkrét kérdést intézett a mezőgazdasági biztoshoz: Egyetért-e a Bizottság az exporttámogatások jelentős növelésére tett francia minisztériumi javaslattal?
Egyetért-e a Bizottság a kvóta-alapú támogatások 50%-os emelésére tett magyar tejágazati javaslattal? Milyen intézkedéseket tervez a Bizottság a nagy kereskedelmi láncok mezőgazdasági termelőkkel szemben fennálló piaci erőfölényének megtörésére?
Minden szép és jó lenne?
Marianne Fischer Boel szerint az európai tejszektorban minden szép és minden jó , a piac lassan stabilizálódik és emelkedésnek indulnak a felvásárlási árak. Az export visszatérítés emelését nem támogatja, azokat véleménye szerint olyan szinten kell tartanunk, hogy azzal ne fenyegessük a fejlődő országok termelését. Pozitívumként említette, hogy idén már október 15-től megnyílik a közvetlen támogatások igénylésének lehetősége, illetve hogy a Bizottság megnövelte a vaj és más tejszármazékok intervenciós felvásárlására nyitva álló időszakot. Kiemelte azt is, hogy az egyes tagállamok a kvóta keretein belül maguk is korlátozhatják egyes termelőiket, így helyzetbe hozva más termelőket. A biztos arra is ígéretet tett, hogy felülvizsgálják és kibővítik az évek óta nagy sikerrel működő iskolatej programot. Mindezeket az intézkedéseket a Mezőgazdasági Bizottság tagjai pozitívan értékelték, de összességében elégtelennek találták.
A bizottság tagjai különösen aggasztónak tartották, hogy a piaci stabilizáció a kistermelők rovására következik be, fennáll ugyanis a veszély, hogy a kisüzemek tömegesen mennek csődbe a jövőben.
Tabajdi Csaba harmadik felvetésére az Európai Bizottság hatástanulmányt készít a kereskedelmi láncok piaci erőfölénnyel való visszaélése kapcsán. Ez a probléma nem csak a tejágazat, hanem szinte minden mezőgazdasági ágazat esetében jelentkezik. Beszédes adat, hogy miközben 2007. novembere óta a kiskereskedelmi tejárak 14%-al emelkedtek, addig a felvásárlási árak a termelési árszint alá csökkentek. A profit tehát nem a termelőnél jelentkezik, hanem elfolyik a kereskedelmi láncban.
Azonnali beavatkozás kell!
Az MTI szeptember 4-i hírei szerint azonnali beavatkozást sürgetnek a magyar tejtermelők az EU tejágazatának megmentése érdekében a Tej Terméktanács, hogy megállítható legyen az állatállomány csökkenése, valamint, hogy az ígért támogatásokat legkésőbb jövő éve elején el lehessen juttatni a gazdálkodókhoz. A terméktanács szerint a tej felvásárlási ára az elmúlt másfél évben drasztikusan csökkent. Míg 2008. januárjában a termelőknek 95,15 forint átlagárat fizettek a felvásárlók literenként a tejért, addig ez az ár az idén júliusban már csak 54,93 forint volt. A termelők így több, mint 40 forinttal kapnak kevesebbet a tejért. Ez literenként 20 forint körüli veszteséget jelent nekik, ennyi a különbség az átvételi ár és az önköltség között. A Tej Terméktanács véleménye szerint nem fogadható el, hogy a kialakult piaci feszültségek kezelését a bizottság a tagállamokra kívánja hárítani. Továbbra is indokolt és szükségszerű a kvóta alapú támogatás 50 százalékos emelése, valamint a támogatottsági szintek közötti különbség megszűntetése. A terméktanács szerint az Európai Bizottságban ezt az álláspontot kell képviselnie Magyarországnak.
fotó: akontroll.hu
Mit mond minderre a termelő?
Pataki László, az Agrárcenter Zrt. elnök igazgatója: Mi nem csupán termelünk, hanem a feldolgozóüzemünkben gyártunk is tejterméket, így minden oldalról érint bennünket a most kialakult helyzet. Tudomásul kellene venni, hogy 50-55 forintért nem lehet tejet termelni. Nyolcvan forint alatt nincs alapanyag. Nem szabad elfelejteni, hogy a szarvasmarha 365 napos elfoglaltság, s ezt a munkát meg kellene fizetni, mielőtt úgy járunk mint a csirkével, sertéssel, hogy kiszolgáltatottá tesszük a lakosságot. Mert ennek bizony az lesz a vége! A teheneket leselejtezik, nem tenyésztenek, nem lesz állomány, és ha nincs hazai tej, akkor már, majd nem lehet 95 forintért kapni a szupermarketekben, akkor majd 500 forint lesz a literenkénti ára. Most az-az érdek, hogy mindaddig lefelé szorítsák az árakat, amíg el nem fogy a hazai termelő pénze, türelme. Ha már nem marad versenytárs, akkor a monopolhelyzetben lévő diktál. Kinek lesz az jó, ha még egy ágazatot leépítünk a magyar mezőgazdaságból? Nem a Magyar lakosságnak az biztos. Csak a multiknak, akik nem nálunk költik el az extra profitot. A magyar termelő itt adózik, itt költi el a pénzt, itt fektet be, és mindent többszörösen megfizet, nem kap adómentességet, sőt. Ennek véget kell vetni, amíg nem késő, ezt kell képviselnie az Európai Unióban is hazánknak, vagy az egykori húzóágazatnak nyoma sem marad.
-obe-
