Az Európai Unió területén található hulladéklerakóknak a mai naptól meg kell felelniük a vonatkozó uniós előírásoknak. A hulladéklerakókról szóló európai irányelv hatálybalépése óta nyolc év állt a tagállamok rendelkezésére, hogy a már meglévő hulladéklerakókat vagy összhangba hozzák az előírásokkal, vagy véglegesen bezárják. A Bizottság valamennyi tagállamot levélben emlékeztette e kötelezettségre, és egyben adatszolgáltatást kért az irányelvnek való megfelelésről.
Stavros Dimas európai környezetvédelmi biztos szavaival: „A rosszul kezelt és nem szabályozott hulladéklerakók veszélyeztetik az emberek egészségét és a környezetet. De ez már a múlté. A tagállamoknak nyolc évük volt arra, hogy lerakóikat összhangba hozzák az uniós előírásokkal. Kötelességük garantálni a lakosság és a környezet lehető legmagasabb szintű védelmét.”
Az uniós előírásoknak való megfelelés határideje lejárt
2009. július 16-tól minden tagállamnak biztosítania kell – hacsak haladékot nem kapott –, hogy a területén a hulladéklerakókról szóló irányelv 1 hatálybalépése előtt már meglévő szeméttelepek megfeleljenek az irányelv előírásainak.
Az irányelv célja megakadályozni vagy csökkenteni a hulladék lerakásából eredő, a környezetre, különösen a felszíni vizekre, a talajvízre, a talajra és a levegőre, valamint az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásokat, ezért szigorú előírásokat határoz meg a lerakók kezelése tekintetében.
Bulgária, Lengyelország és Románia számára eltéréssel hosszabb határidőt biztosítottak: évente csökkenő mennyiségű hulladékot helyezhetnek el az előírásoknak meg nem felelő néhány lerakóban. A határidők a következők: Bulgária 14 szeméttelepének 2014. december 3 1-ig, Lengyelország 305 szemétlerakójának 2011. december 31-ig, Románia 101 lerakójának 2017. július 16-ig kell megfelelnie az irányelvnek.
A 2008-ban gyűjtött legfrissebb statisztikák szerint a 12 új tagállamban hozzávetőleg 1600 szabálytalan hulladéklerakó működik. Az év végére tisztább képet alkothatunk a teljes uniós helyzetről, addigra minden adatnak be kell érkeznie. A Bizottság az egész Unióban őrködik az előírások betartása felett. Ha egyes tagállami lerakók az európai előírásoknak való megfelelés hiányában is folytatják tevékenységüket, a Bizottság jogi fellépést mérlegelhet a tagállam ellen.
Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Írország és Görögország ellen a Bizottság már indított eljárást. Az Európai Bíróság ítélete szerint e tagállamok nem tettek eleget a szemétlerakókra vonatkozó kötelezettségeiknek. A Bizottság ezért szigorúan nyomon követi az uniós környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében tett erőfeszítéseiket.
Fontos a jól kezelt és szabályozott lerakás
A nem megfelelően kezelt hulladéklerakók súlyosan veszélyeztethetik az emberi egészséget és a környezetet.
A lerakókból csurgalékvíz és metán szivároghat ki. A lerakókból távozó csurgalékvíz megfertőzheti a talajvizet, ami így emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. A biológiailag lebomló hulladékok, például a kerti, konyhai és ételhulladékok metánt bocsáthatnak ki, amely a szén-dioxidnál huszonötször erősebb üvegházhatást okozó gáz, és jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A hulladéklerakókból kiszivárgó gáz az EU üvegházhatást okozó gázkibocsátásának több mint 2%-át alkotja. A hulladéklerakókról szóló irányelv szigorú követelményeket határoz meg a csurgalékvíz és a gázkibocsátások tekintetében.
A biológiailag lebomló települési hulladék lerakásának csökkentése
A mai naptól fogva a tagállamoknak az 1995-ös szint felére kell csökkenteniük a lerakókba kerülő biológiailag lebomló hulladék mennyiségét. Ez azt feltételezi, hogy az ilyen hulladékot más, környezetkímélőbb ártalmatlanítási módszerekkel, például komposztálással vagy energiahasznosítással történő égetéssel kezelik. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy szolgáltassanak adatokat a csökkentési célnak való megfelelés ellenőrzéséhez. 2016-ban kezdődik majd az újabb korszak, amikor az 1995-ös szinthez képest 65%-kal kevesebb lebomló hulladék kerülhet lerakókba.
A biológiailag lebomló hulladék Európa települési hulladékának körülbelül 40%-át teszi ki. A települési hulladékot a kibővült Unióban leggyakrabban lerakókban helyezik el. E módszernek a környezetre nézve káros lehetséges következményei jól ismertek. 2008 decemberében a Bizottság zöld könyvet bocsátott ki (lásd IP/08/1879 ) annak vizsgálatára, szükség van-e olyan új szabályozásra, amelynek következtében a biológiai hulladék nagyobb aránya kerülne lerakás helyett újrahasznosításra vagy energetikai hasznosításra.
Számos tagállam, amely 1995-ben még túlnyomórészt lerakást alkalmazott (vagyis a települési hulladék több mint 80%-a került szeméttelepre), derogációval négy év haladékot kapott e követelmény alól. 2010-re 25%-os csökkenést kell elérniük, és 2013-ra kell megfelelniük az 50%-os csökkentésre vonatkozó előírásnak. E tagállamok: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság.
