Hónapok óta terjed a hír arról, hogy privatizálni akarja valaki vagy valakik a 19 állami erdőgazdaságot, aztán megjelent a hónap közepén a Pénzügyminisztérium cáfolata, mely szerint: nincs napirenden az erdővagyon privatizációja, majd ezt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács – amely a vagyontörvény szerint a legfőbb döntéshozó az állami vagyongazdálkodási ügyekben, – megerősítette.
* Biztosan nem feszegették volna ezt ennyire, és ennyien, ha nincs valami a levegőben. Vagy ez csupán újabb rémhír volt? – kérdezem Cserép Jánostól, az Északerdő Zrt. vezérigazgatójától, akik az ország erdőterületeinek hat százalékát gondozzák, kezelik, pontosan 103 ezer hektárt.
– Nem privatizációról volt szó, hanem egy más szervezeti rendszerben való működésről, valószínűleg ezt érthették egyesek félre. Viszont megjelent 2009. május 25-én az új erdőtörvény, ami már hatályba is lépett, s a törvény 9. §-a egyszer és mindenkorra leszögezi, hogy (1.) bek. „Állami tulajdonú erdőt…, csak vagyonkezelés formájában lehet hasznosításra átengedni.”; (2.) bek. „Állami tulajdonú erdő… vagyonkezelését csak költségvetési szerv, vagy száz százalékos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti.” Mindezzel együtt rendezi az erdő fogalmát, céljait, a folyamatos természetvédelem szerepét és még egy sor olyan dolgot, amely fontos mind a gazdálkodásban, mind a kezelésben.
– Milyen évet zárt az Északerdő az óriási viharkár után, ami a bánkúti térséget érintette?
– Sajnos az majd az idei évünkön érződik. Bánkút – Látókövek térségében a vihar után 25 ezer köbméter fának jó 50 százaléka lesz értékvesztett, ami összetört. Egyébként az egy fokozottan védett terület, ahol visszahagyunk ötezer köbméter faanyagot bizonyos területeken, hogy megfigyelhetők lehessenek az erdőfelújulás természeti folyamatai. A többi területen felújítjuk az erdőt. Egyébiránt, hogy visszatérjek a kérdésére kiugróan sikeres évet zártunk 2008-ban, 250 millió forint volt az adózás előtti eredményünk. Azt tegyük hozzá, hogy akkor még a válság sem érződött.
– A hangsúlya azt mutatja, hogy ebben az évben már más a helyzet?
– Most sem fogunk támogatást kérni, de szerényebb lesz az eredményünk az már biztos. Azok az ágazatok amelyek jobb áron használják a fát, most válságban vannak, pl. a bútorgyártás. Mit termelünk ki? – A tűzifának valót, a forgácslap fát és a papírfát, ami kevesebbet hoz. Ha rossza a piac, az értékes fát eltesszük jobb időkre. Ezzel csak az a baj, hogy a természetvédelmi követelmények miatt, így is túltartottak az erdők, s ha 220 ezer köbmétert kitermelünk egy évben, abból 180 ezer köbméter így is tűzre való. A fa egy élő anyag, lábon is öregszik, túl sokáig nem tarthatjuk el. Mindenesetre arra törekszünk, hogy úgy gazdálkodjunk az idén is, hogy munkát tudjunk adni az embereinknek, hiszen a saját 400 dolgozónk mellett 180 közmunkást is alkalmazunk, és még 2000 embernek adunk munkát a térségben.
– Mi lesz a két kisvonat sorsa?
– A két vonal évi 40-45 millió forint veszteséget termel, amit a korábbi években támogatott az FVM, mert ezek már csak közjóléti feladatokat látnak el, tehát faszállítást, gazdasági tevékenységet nem folytatunk rajtuk. A támogatás megszűnt. A pálházai vonalunk csak nyáron üzemel, azzal nincs túl nagy gond, évente utazik rajta 60 ezer utas. A lillafüredin igaz 300 ezer utas utazik, de annak nagyon drága a téli üzemben tartása a pálya karbantartása miatt. Ráadásul olyan biztonsági engedélyek kellenek hozzá és annyiért mint a nagy vasútvonalakhoz, s ez induláskor 5-6 millió forint, majd minden évben ennek a 60 %-a. No, ezt már nehezen tudjuk kigazdálkodni. Ehhez kapcsolódóan kértük is a képviselőket, hogy segítsenek ebben, legyen a kisvonatokat üzemeltetőkre külön rendelet, végül is 19 erdőgazdaságból 11 üzemeltet kisvasutat. Mindenesetre azt fontolgatjuk, hogy megszüntetjük a lillafüredi vonalon is a téli járatokat.
– Tervekről beszélhetünk ezek után…?
– Természetesen. Folyik egy nagy informatikai beruházás, amelyet a tulajdonos indított el, kicsit lassan halad, mert túl gyors volt a tempó, amit célként kitűztek. Szeretnénk a Fónagyságban lévő erdei iskolánkat 100 millió forintos programban felújítani, mert arra nagyon nagy az igény nyáron, és folyik a turisztikai attrakciós programunk második fordulója, ami ugye pontosan a kisvonat végállomására is vonatkozik. S az a terv, hogy jelen kondíciónk megőrzésével legyünk túl ezen az éven is, ne kelljen leépítésen gondolkodni, és megőrizzük likviditásunkat is.
