Gyors és pozitív választ adott az európai uniós tagországainak pénzügyminiszteri tanácsa az Európai Bizottság azon stratégiájára, amelynek célja az adócsalás, adókikerülés elleni harc támogatása – hangoztatta Kovács László adópolitikai és vámügyi biztos a témával is foglalkozó luxemburgi pénzügyminiszteri ülést követően.
Kovács László sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy egyre nagyobb politikai jelentőséggel bír az adócsalás kérdése az unióban. A tagállamok ugyanis egyrészt a gazdasági válság körülményei között nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az évi 200-250 milliárd eurós adóbevétel-veszteségnek, másrészt politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben Európában százmilliók pontosan fizetik az adójukat, néhány cég és magánszemély igyekszik jelentős összeget kivonni az adózási kötelezettség alól.
A magyar biztos beszámolt arról: az uniós országok elkötelezték magukat, hogy megállapodást érnek el arról a három irányelv-tervezetről, amelyet a bizottság tavaly novemberben, illetve idén februárban terjesztett be a megtakarítások adóztatásáról, az adókötelezettség pontos felmérését szolgáló információcseréről, valamint az adóbehajtást szolgáló adminisztratív együttműködésről.
Ezeknél hangsúlyozottan szerepel az is, hogy a banktitok többé nem használható ürügyként az információ megtagadására – emelte ki Kovács László.
Elmondta azt is: a megtakarítások adóztatásával kapcsolatban a tagországok felkérték a bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a tervezett változtatásokról az öt nem európai uniós országgal, amelyek egyébként részei a rendszernek (Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra és San Marino). A változtatások közül a biztos a direktíva hatályának a kiterjesztését emelte ki az úgynevezett innovatív pénzügyi termékekre, mint a tőkegarantált befektetési formák és az életbiztosítások. Másik módosítás az eddig adómentes alapítványok és trösztök bevonása a rendszerbe.
A miniszterek felkérték Nagy-Britanniát és Hollandiát is, hogy ők is kezdjenek tárgyalásokat saját függő és társult területeikről.
Kovács László tájékoztatta a tanácsot arról is, hogy május végén biztató tárgyalásokat folytattak azzal a három ázsiai nemzetközi pénzügyi központtal (Makaó, Hongkong, Szingapúr), amelyek tavaly januárban „még határozottan ellenálltak” annak a kérésnek, hogy csatlakozzanak az unió megtakarítási adózási rendszeréhez.
Norvégia is kész tárgyalni erről a kérdésről – tette hozzá a biztos.
A miniszterek arra is biztatták a bizottságot, hogy mielőbb fejezze be a csalás elleni megállapodásról szóló tárgyalásokat Liechtensteinnel. Tudomásul vették, hogy ezt követen a bizottság konkrét javaslatokat terjeszt be ugyanilyen tárgyalásokra a másik négy említett unión kívüli európai országgal.
Kovács László jelezte, hogy Liechtensteinnel elég közel jutottak már a megállapodáshoz, csupán néhány kérdés maradt nyitva. A partner vállalta, hogy együttműködik az adókötelezettség pontos megállapításában, illetve kész az amerikai-liechtensteini megállapodás minden előírását az uniós egyezménybe is bevenni.
