A projekt fő fejlesztési területei a regionális, közös adatbázisokat használó, intézményközi egészségügyi információs rendszer kiépítése, elektronikus egészségügyi (eEgészségügyi) szolgáltatások kialakítása, egészségügyi intézmények közötti elektronikus kommunikáció megvalósítása, valamint az egészségügyi intézményeken belüli információs rendszer modernizálása, a hiányzó szoftvermodulok beszerzése, a részrendszerek integrálása, eszközbeszerzések, hálózatfejlesztés voltak. Mindemellett nagy hangsúlyt kapott a felhasználók oktatása, képzése is.
A fejlesztések 2004 és 2008 között több szakaszban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósultak meg. Az informatikai projekt fontosabb mérföldkövei az egészségügyi információs rendszerek összekapcsolása, az elektronikus egészségügyi szolgáltatások bevezetése, az egységes egészségügyi folyamatok kidolgozása és alkalmazása, a betegjogok követése, valamint a döntéshozók támogatása volt.
A ma már több mint egy éve működő IKIR-rel kapcsolatban egyre több gyakorlati tapasztalattal gazdagodtak mind a felhasználók (egészségügyi intézmények, háziorvosok), mind az üzemeltető (British Telecom Ltd. és alvállalkozói), illetve a regionális működtető szervezet (Bay-Logi).
Az IKIR jelenleg is ún. „felfutó” szakaszban van, ami azt jelenti, hogy folyamatosan nő az IKIR-regisztráltak száma, és egyre több egészségügyi dolgozó használja a rendszert.
A számos IKIR funkcionalitás közül több már megfelelő hatékonysággal használható. Ezek közé tartozik többek között a betegregisztráció, betegkeresés, betegdokumentumok keresése, teleradiológia, telestroke, betegrendelkezés.
Továbbá a www.kezelnet.hu portálon keresztül az orvosok és a betegek számára is hozzáférhető számos információ, funkció. Ezek közé tartozik például a páciens dokumentumok és a naplóadatok lekérdezése, mely utóbbi funkció segítségével a beteg naprakész információhoz juthat azzal kapcsolatban, hogy a dokumentumaihoz mely orvos mikor fért hozzá.
Mindenki számára technikailag is adott a lehetőség, hogy rendelkezzen a saját páciens adatairól, azonban a regisztráltak döntő többsége nem él ennek lehetőségével, azaz nem korlátozza a hozzáférést. Az intézményekben az adatvédelmi felelősök és a betegjogi képviselők rendszeres képzésben részesülnek, mivel feladataik az IKIR kapcsán folyamatosan bővülnek.
Az IKIR alkalmas az ún. telemedicina alkalmazásokra is (pl. telekonzílium, teleradiológia stb.), mely az egyik legelőremutatóbb funkciója a rendszernek. Ennek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy pl. egymástól fizikailag távol lévő orvosok egy-egy adott eset kapcsán konzíliumot tartsanak, vagy a teleradiológiai alkalmazás révén egyszerűen megoldható az ún. távleletezés is. (A telemedicina nagy volumenű elterjesztéséről 2008-ban adott ki állásfoglalást az Európai Unio.)
A napokban került üzembeállításra az ún. Telestroke rendszer, melynek segítségével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház szakorvosai tartottak közös telekonzíliumot egy, a sátoraljaújhelyi intézmény intenzív osztályán fekvő beteg esetében.
A valósidejű képi és hangkapcsolat révén új lehetőségek nyílnak meg többek között a stroke-os betegek ellátásában. A Telestroke rendszer segítségével a nagy távolság „legyőzhetővé” válik és jelentősen nő annak az esélye, hogy a hatékony kezelés megkezdésére rendelkezésre álló szűk időintervallumon belül (időtényező) – mely élet és halál, illetve a beteg életminőség kilátásaira komoly hatással van – megfelelő ellátásban részesülhet a páciens.
Megállapítható, hogy a projekt keretében megvalósult fejlesztések révén egy olyan eszközrendszer született, mely segítségével magasabb minőségi és szakmai szintre emelkedhet a hazai egészségügyi ellátás. E rendszer azonban még nem fedi le teljes egészében sem a három régió minden intézményét, és nem csatlakozott hozzá minden háziorvos, ezért ezeken a területeken is elengedhetetlenek a további fejlesztések, illetve további régiókra is szükséges kiterjeszteni az IKIR-t. Minderre várhatóan a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében belátható időn belül további források nyílnak meg.
Szerzők: Vass Dezső – Informatikai osztályvezető, Leleszi András, Mártha Péter, Perényi Dénes, Tóth Gábor – tudományos munkatársak