A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást indított fegyveresen elkövetett rablás bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
2009. május 27-én kb.16.05-kor bement egy fején csuklyát viselő 20-25 év körüli fiatal férfi Miskolcon a Dankó Pista utca egyik garázsboltjába. Az ott tartózkodó női eladót az elkövető egy fegyvernek látszó tárggyal megfenyegette, tőle a bevételt követelte, majd ok nélkül bántalmazta. A rabló ezt követően a pénztárgépből kivette a bevételt és pár tízezer forintnyi készpénzzel gyalogosan, futva távozott. A sértett előreláthatólag 8 napon belüli könnyű sérüléseket szenvedett.
Az elkövető kb. 180 cm magas, erős, kisportolt testalkatú, kopaszra nyírt férfi. A rablás idején kék farmer halásznadrágot, rövid ujjú szürke pólót, cipőt viselt.
A rendőrség kérése, hogy aki a rablás körülményeiről, vagy az elkövető személyéről bármilyen információval rendelkezik hívja a 107-es, vagy 112-es ingyenes rendőrségi számokat.
Információs háttér – „Hír-telen” felindulásból elkövetett rablások
A fegyveres rablások felderítési tapasztalatai alapján többek között megállapítható, hogy az ismertté vált elkövetők többsége büntetlen előéletű, hétköznapi jogismerettel rendelkező állampolgár, akik nincsenek tisztában a bűncselekmények jogi következményeivel. Van olyan is például, aki a médiában megjelent híradások alapján készült fel tettére.
A rendőrségi adatok szerint az 1990-es évek elejétől szaporodtak el az ilyen és hasonló jellegű bűncselekmények. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a büntetlen előéletű elkövetők nem tudják, hogy lelepleződésük milyen súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Az is leszűrhető, hogy egyoldalú, hiányos tájékozottságuk miatt azt feltételezik, hogy a rendőrség nem kellően hatékony a fegyveresen elkövetett rablások elkövetőivel szemben. A hosszabb ideig tartó nyomozások eredményei is csak ritkán jutnak el a cselekményüket éppen kitervelőkhöz.
A rablás az egyik legsúlyosabb, erőszakos vagyon elleni bűncselekmény. A Btk. a bűncselekmény elkövetőjét alapesetben két évtől nyolc évig terjedő, míg fegyveresen történő elkövetés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Fontos kiemelni, hogy a törvény szerint a lőfegyver utánzatával történő elkövetés is fegyveresen elkövetettként minősül! A lőfegyver utánzata lehet lőfegyverre csak a külső megjelenésében emlékeztető „fegyvernek látszó” tárgy is, amelynek a fenyegetés körében történt használati módja ugyanazt az érzületet váltja ki a sértettben, mintha a fenyegetés valóságos lőfegyverrel valósult volna meg.
A felelőtlen rabló esete
A bűncselekmények jogkövetkezményeire vonatkozó tisztánlátás érdekében példaként lehet említeni azt a 42 éves miskolci férfit, aki pénzszűke miatt rabolt ki egy helyi takarékszövetkezetet 2007. őszén. A bíróság jogerősen 5 év börtönbüntetésre ítélte az elkövetőt, aki csak fél óráig tarthatta magánál a zsákmányolt pénzt, mivel a rendőrök elfogták a gyalogosan menekülő rablót a pénzintézet környékén.
