az Egressy bicentenárium és a verbunkos jegyében
2014. április 21-én ünnepeltük a második legfontosabb nemzeti énekünk, a Szózat komponistájának, Egressy Béninek 200. születésnapját. Nem az ünneprontás szándékával, de fel kell tennünk a kérdést: az ünneplés (formálisan) csak az évfordulónak szólt, vagy sikerült megtölteni azt e jeles hazafihoz méltó tartalommal? Arról van valójában szó, hogy míg a szomszédos országokban már olyan zeneszerzők életművéből is elérhető valamilyen összkiadás, akik ugyan nem tartoznak a zeneirodalom kánonjába, de hazájuk zenetörténete és annak folyamatossága szempontjából fontosnak találtatott, addig hazánkban ez a folyamat még csak Liszt életművét érintette. Pl. hiába volt a 2010-es év Erkel bicentenárium, három első operáján kívül ez idáig semmi más nem jelent meg többé-kevésbé hozzáférhető kiadásban. De így van ez a 19. század első felének emblematikus zenei stílusával, a verbunkossal és a vonzáskörébe tartozó csárdások, új magyar népies műzenék világával, amihez az érdeklődő alig férhet hozzá. Egressytől pedig a Szózaton kívül sajnos még a gyakorló zenészek is alig ismernek valamit. Pedig rövid életét szinte mindvégig a nemzet és haladás szent ügyének szolgálata töltötte ki: Egressy ott állt helyt, ahol csak szükség volt rá. De melyik Egressyről is beszélünk? Mert volt ő színész, operaénekes, nótaszerző (elsőként zenésítve meg Petőfit), hazafias férfikari és vegyeskari művek komponistája, népénekek megharmonizálója, tanár egy cigánybanda élén, operák szövegkönyveinek fordítója, átírója, megírója, népszínművek szerzője, újságszerkesztő, és hangversenyrendező, mindezt életének szűk 37 esztendeje alatt. Az a tény pedig, hogy e rövid életnek, a pályakezdés szempontjából is meghatározó időszakát megyénkben és városunkban töltötte, a méltó megemlékezés nemes és ugyanakkor felelősségteljes feladatát rója ránk.
Így a már egy évtizedes hagyománnyal rendelkező Miskolci Kamarazenei Nyár idei programjai is az Egressy évforduló jegyében kerülnének megrendezésre, amely éppen abból az elhatározásból született, hogy a 6 napos rendezvény keretében mind a Miskolciak, mind a nyárvégi időszakban talán épp a rendezvény unikális jellege miatt idelátogatók a lehető legteljesebb képet kapják Egressy Béni életéről és művészetéről. Emellett azt is fontosnak tartom, hogy a Papszer úti Herman Ottó Múzeum falára kerüljön egy Egressy emlékét megörökítő tábla, aki az akkor Református Gimnáziumként működő épület falai között végezte tanulmányait.
Egressy Béni bicentenáriuma mellett a magyar romantikus zene még két másik nagyon fontos, meghatározó alakjának van még évfordulója: 250 éve született Lavotta János és Bihari János, akik Csermák Antal mellett az ún. verbunkos triász meghatározó alakjai voltak. Mindhárom zenész megfordult megyénkben, Lavotta pedig amellett, hogy e vidék nemesi kúriáin töltötte életének utolsó időszakát, 1797-99 között Miskolcon élt és fennmaradt művei közül jó néhányat itt is írt! De elhangzanak még Rózsavölgyi és a városunkban született Reményi Ede kompozíciói is. Az ő művészetük nélkül csak érintőlegesen beszélhetnénk Liszt rapszódiáiról, Brahms magyar táncairól, Erkel korai operáinak nemzeti karakteréről, akárcsak Egressy életművéről. Így az Egressy életművet és életutat reprezentálni hivatott koncertek mellett e három jelentékeny zenész műveiből is elhangzik majd egy hangverseny. Így a 6 napos rendezvény, Egressy mellett egy igen színes keresztmetszetét azon kor zenéjének, amivel kapcsolatban Petőfi, Rózsavölgyi halálára c. versében azt olvashatjuk: „Egyszer ember csak a magyar, mikor a fülét, szívét megtölti a muzsika”. Mindezekhez szolgál még fontos adalékul a műveket összekötő prózai részek sorozata, melyben a megzenésített versek mellett olyan irodalmi művek részletei is elhangzanak, melyek mélyebb kulturális összefüggésbe hozzák a reformkor társadalmát és zenéjét. A zenei és prózai műveket a város előadóművészei adják elő, mivel az elmúlt évek tapasztalata is azt mutatja, hogy igen jelentős alkotóművészi erők vannak jelen Miskolcon, akik produkciójukkal országos viszonylatban is megállják helyüket, csak lehetőséget kell, hogy kapjanak. A hangversenyhez pedig olyan helyszíneket választottam, melyek többsége Egressy életében is fontos szerepet játszott, amelyhez számtalan dokumentum bemutatása vagy kivetítése is kapcsolódik majd.
Flach Antal – csembalóművész-tanár, a Miskolci kamarazenei Nyár szervezője
Programok
Aug. 25. (hétfő) 17 óra, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadóterme (Görgey Artúr u. 11)
”Ragyognak tettei arany gyümölcs gyanánt”
Élőzenével és zenei ritkaságokkal illusztrált előadás az Egressy és Lavotta évfordulók jegyében, az Egressy-vándorkiállítás bemutatása. Közreműködik: Sziklavári Károly zenetörténész, Dombóvári János (Lavotta-kutató) és Szabó Márta – hegedű, Forgács Péter – ének, Balázs Adrienne – zongora
Lavotta János: Hegedűduók op. 22/5, op. 49/5,9,11, Homoródi nóta
Thern Károly: Fóti dal
Egressy: Ablak alatt / Elmennék én katonának
Magyar leány az én rózsám
Ne menj rózsám a tarlóra
Mi füstölög ott a síkon távolba
Népdalok / Nem úgy van már, mint volt régen
Fekete szemű szép hölgyecske
Ereszkedik le a felhő (Petőfi versére)
Csajkadal
Hozzá (Figaro leánya c. francia színműből)
Románc (Az ördög naplója c. francia színműből)
Népdal (Szigligeti Zsidó c. népszínművéből)
Kocsmárosné, eszem adta bort ide (a Két Sobriból)
***
Augusztus 26. (kedd) 18 óra, Avasi Templom (Papszer 14.)
„S a nemzet Isten képe lesz”
Az Egressy-család története, lelkészi hagyományai. Elhangzanak Egressy vallásos alkotásai, nemzeti dalművei valamint Egressy szövegkönyveire írt Erkel operák zenés imái.
Egressy: Szent Dávid Zsoltárai / 24., 28., 32., 34. zsoltárok
Egressy: Szózat – férfikari változat
Erkel: Szózat – nőikari változat
Egressy: Himnusz – férfikar
Egressy: Nemzeti dal – vegyeskar
Egressy: Honvágy – szólóének
Egressy: Fehérek kara – Mindenható ki ülsz a csillagok felett – férfikar
Egressy: A jegygyűrű / Oh, világok alkotója – vegyeskar
Egressy: Párbaj / Isten áldja meg a magyart – vegyeskar
Egressy: Gyászkar (Miért oly borús) – férfikar
Szerdahelyi József: Isten ki ott fenn uralkodol – férfikar
Mosonyi: A csalogány panasza Egressy halála felett (3’30”) orgona + fuvola
Erkel: Bátori Mária / Preghiera
Erkel: Hunyadi László / Preghiera
Erkel: Bánk bán / Preludio – Hazám, hazám – Ó ég ura kérünk
Egressy: Szent Dávid Zsoltárai / 179. dicséret
Közreműködik: a Cardinal Mindszenty és a Cantus Agriensis kórus, a Cantus Firmus kórus és a (450 éves) Lévay Református Gimnázium kórusa. Művészeti vezetők: a Pro urbe-díjas Gergely Péter Pál, Szűcs Sándor és Sajó Márta. Közreműködik: Varga László – orgona, Vajda Éva és Boros Géza – ének, Siklósi Kristóf – fuvola.
***
Augusztus 27. (szerda) 17.30 és 18 óra, Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete (Papszer 1.)
„Mert neked virulnod kell o hon”
Emléktábla avatással és könyvbemutatóval egybekötött hangverseny a Szemere-szalonban, ahol Egressy zongoraművei és dalai hangzanak fel korabeli asztalzongorán és egy kis irodalmi csemegével kísérve.
Búbánat és Részvét (a tűzvész által károsult miskolciak felsegélésére)
Komáromi emlék – Hontalan
Hull a levél a virágról – Télen, nyáron (Hollósy Kornéliának írt dal)
Lévay József: Ha bujdosót látsz (Anne de La Grange-nak írt vers)
Búcsúdal és Siralom, vigalom (vonósnégyes)
Sárosi visszhangok – Örömhangok
Romance (Repülj, repülj e partról) – Beteg leány
Őszi dal – Szüreti dal
Óh, ne mondj engem rózsádnak
Vadrózsák – Víz hátán
Csalogány búcsúja (vers és dal)
Szorítsd hozzád derekát
Közreműködik: Zádori Mária – Liszt-díjas énekművész, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, Horváth Anikó – Liszt- és Artisjus-díjas csembalóművész és a Musicus Civitatis Miskolc együttes (Péli Katalin, Taksás Mariann, Nagy Renáta, Burai Laura). A verseket előadja: Balázs István.
***
Augusztus 28. (csütörtök) 18 óra, Andrássy-kúria – Európa Ház (Városház tér 13.)
„Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény”
Egressy itthon és Európában: Liszt, Brahms és Rubinstein virtuóz Egressy-parafrázisai, valamint a honfitársak emlékábrándjai és azok ihlető forrásai.
Egressy: Fogadj Isten és Liszt: X. magyar rapszódia – Juhász Tamás (zongora)
Egressy Samu: Emlék Egressy Bénire – Heinrich Attila (zongora)
Ellenbogen Adolf: Egressy Béni emlék – Csuka Ágnes (zongora)
Siposs Antal: Emlék ábránd Egressy Béni dalára – Korompai Ilona (zongora)
Sükei Károly: Egressy Béni temetésére – Balázs István (szavalat)
Kirch János: Emlék Egressy Béni sírkövére – Tóth Nikolett (zongora)
Höszly Jakab: Ábránd a Szózat felett – Flach Antal (zongora)
Egressy: Ábránd – Mezey Martina (zongora)
Kecskeméti Józsi: Egressy halotti harangozása – Csík Noémi (hegedű)
Brahms: XV. Magyar tánc – Nagy Enikő és Kecskés Zsófia (zongora 4-kezes)
Két Egressy dal: Ez a világ amilyen nagy, Kis szekeres nagy szekeres – Nagy Zsófia (ének)
Anton Rubinstein: Fantázia magyar dallamokra – Varga Gergő (zongora)
***
Augusztus 29. (péntek) 18 óra, Miskolci Galéria – Kondor terem (Rákóczi utca 2.)
„Nemes magyar tántzom!”
A verbunkos triász Bihari-Lavotta-Csermák, valamint a csárdáskirály Rózsavölgyi és városunk szülötte Reményi Ede művészete élőzenén keresztül, Berzsenyi, Csokonai, Széchenyi és Petőfi verbunkos zenével és előadóikkal kapcsolatos emlékeit felidézve.
Csokonai: Dorottya – részletek (Balázs István)
Rákóczi-nóta énekes és hangszeres változata (Ács Gyula és Csiszár István)
Bihari János: Hatvágás verbunk (Ács Ferenc – hegedű)
Lavotta János: Szigetvár ostroma (Aquadro Teatro)
Csermák Antal: Az intézett veszedelem (Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjainak kvartettje: Zsekov Éva Mónika, Ács Ferenc, Tóth Tamás, Szabó Zsófia
Reményi Ede: Hulladoz a hársfavirág (Nagy Zsófia)
Reményi-Brahms: 7. Magyar tánc (Reményi Ede Kamarazenekar vonósötöse)
Petőfi: Rózsavölgyi halálára (Balázs István)
Rózsavölgyi Márk: Első magyar társastánc (a Szőllősi Szabó Lajos féle körmagyar tánckoreográfia rekonstrukciójával) (Lovász Leila, Bíró Mariann, Győri Ildikó, Nagy Mariann, Keresztfalvi Gizella)
***
Augusztus 30. (szombat) 18 óra, Kamaraszínház (Déryné utca 4.)
„Minden művészetek fején a korona: a mi művészetünk”
A színész, szövegkönyv-fordító és -író, népszínmű-komponista és dalszerző, avagy a színházi mindenes Egressy portréja, népszínmű-részletek, valamint Petőfi költeményei és Déryné emlékiratainak felidézésével. Közreműködik: Ács Gabriella, Lőkös Dániel (a Wiener Staatsoper kóristája) és Vajda Éva (a Miskolci Nemzeti Színház kóristája) – ének, Balázs István – szavalat, Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Flach Antal
Petőfi: Színészdal
Bartay András: Toborzó
Szökött színész és katona: Magasan repül a daru
Bort ittam én boros vagyok
Kézműves: Van-e a korsóba?
Mátyás diák: Magyar induló (F-dúr)
Farsangi iskola: Ó be kár, hogy szolgák vagyunk
Ej, haj magyar ember
Szép Juhász: A virágnak megtiltani nem lehet
Szerelmes vagyok én, de nem mondom meg kibe
Elvennélek, ha adnának, Ki nem kap a házasságon
Juhász legény, szegény juhász legény
Kedves rózsám, gyöngyviolám
Hegedűszó furulyaszó
Jegygyűrű: Micsoda falu ez
Kicsi vagyok én – Azt szokták szememre vetni
Azt gondolom az ég borús (Anne de la Grange-nak)
Keserv-viszontlátás (zenekari változat)
SZÜNET
Fidibus: Előzene
A galambom angyal
Klapka-induló
Kicsinyke de barna – Ég a kunyhó, ropog a nád
Földönfutó: Elmegyek már édes babám
Két Sobri: Amott tűnik le csillagom
Én nem tudom az e az amit érzek
Sobrinak van csak világa
Rossini: Sevillai borbély – Figaro cavatinája
Párbaj: Nem ettem én ma egyebet
Falusi lakodalom: Egy az Isten kit hiszünk (Országgyűlési szózat)
Liszt: Szózat és Himnusz – szimfonikus fantázia
