Május 1., hétfő 10.00
MÚZEUMI MÁJUSFA-ÁLLÍTÁS
a Herman Ottó Múzeum főépülete előtti téren
A májusfa azé a városé, amelyik 2023-at a Kultúra Évének nyilvánította, hogy kulturális intézményei tavaszi frissességben újuljanak meg, mindannyiunk örömére. Polgármester Úr májusfája egy hónapon át, Pünkösdig (idén így épp a Gyermeknapig) áll a múzeum előtt.
A múzeumi májusfához várjuk az arra járókat, gyerekcsoportokat, családokat, szerelmeseket, ifjakat és időseket egyaránt, közösségi programokra, játékokra, kikapcsolódásra, múzeumi élményre – legyen Miskolcon május a Múzsák hónapja, találkozzunk a múzeumi májusfánál!
***
Május 4., csütörtök 17:00-18:00
A KÉP MÖGÖTT Nº7 – A Miskolci Galéria képzőművészeti sorozata
Toso Doncsev: Gondolatolvasás című könyvének bemutatója
Miskolci Galéria, Rákóczi-ház
Legyen május Miskolcon a Múzsák hónapja!
Látogasd meg a múzeumi májusfát, díszítsd tovább vagy készíts fotót, oszd meg a saját közösségi
oldaladon (ebben az esetben jelöld, hogy hol készült a fotó) és/vagy küldd el nekünk üzenetben!
Mit érdemes tudni a májusfáról?
A májusfa állításának szokása régi múltra tekint vissza, s elterjedt volt szinte az egész magyar
nyelvterületen, viszont még ma is élő népszokásként csak Északkelet-Magyarországon – Nógrád,
Heves, Borsod, Gömör, Torna, Abaúj, Zemplén megyék területén – található meg.
A májusfa állításának időpontja a legtöbb helyen május 1-hez kötődik, általában május 1-re
virradóan állítják fel, leggyakrabban lányos házak elé, szerelmi ajándékként. (A májusfa
állításának másik, kevésbé elterjedt időpontja pünkösd.) A májusfát állító legény és barátai már
napokkal előbb kinézik maguknak a megfelelő fát – vidékenként változó, hogy milyen fát részesítenek
előnyben, leggyakrabban nyír, de lehet fiatal nyár, tölgy, fenyő, boróka, de akár virágzó orgona, vagy
gyümölcsfa is, sőt, egyes helyeken nem is teljes fa, hanem csak zöld ág – amit felállítás előtt
szalagokkal díszítenek, majd a feldíszített fát a kedves kapujához erősítik.
Ily módon a májusfa két szimbolikus jelentéssel is bír: egyrészt a tavasz hírnöke, másrészt a szerelem
szimbóluma – azt is mondhatnánk, ugyanazt a jelentést hordozza, mint az angolszász
szokáshagyományból az utóbbi években átvett Valentin-nap, úgy is értelmezhetjük, ez a mi magyar
„Valentin-napunk.”
A 19. század második felében a májusfa állításának szokása egyre inkább visszaszorult a
falvakba, városokban már ritkán állítottak májusfát, illetve csak közösségi májusfa állításról
tudunk, pl. a mészárosok mészárszékeik elé, az oda vásárolni betérő asszonynépnek. De
faluhelyen is elterjedt a közösségi májusfa állításának szokása is, pl. kocsmák elé, közterekre,
intézmények elé, de akár a templomba is.
A májusfa, mint szerelmi ajándék polgáriasult, városias változata a májuskosár, amit szintén a
legény ajándékoz az ő kiválasztottjának. Manapság az északkeleti régió falvaiban a két szokás egymás
mellett, párhuzamosan él, illetve olyan változáson ment keresztül, hogy a májusfát már általában (de
nem kizárólagosan!) az apa állítja leánygyermekének, míg a májuskosarat leggyakrabban a kedves
viszi választottjának. Nem ritka, hogy a kettő egymás mellett jelenik meg, amint azt 2020-ben a Bán-
völgyében, Nagybarcán is volt szerencsém lefotózni, s az illetékesekkel interjút készíteni: az érettségi
előtt álló középiskolás lány részére édesapja májusfát állított, kedvese pedig májuskosarat
ajándékozott, melyet a szokásnak és elvárásnak megfelelően az utcára néző ablakba helyezett
közszemlére.
A május 1-re felállított májusfát általában pünkösdig tartották meg.
A közösségi májusfák alatt a fiatalok gyakran mulatozással, tánccal, nótaszóval múlatták az időt.
Fotó:Óvodás kislánya részére állított az édesapa májusfát.
(2020, Nagybarca, fotó: Bodnár Mónika)
