2024. 05. 20. hétfő

Bernát, Felícia
1 EUR 388 HUF
1 GBP 452 HUF

Havas Húsvét

Azt nem mondhatjuk, hogy az időjárás ezen a húsvéti ünnepen nem okoz meglepetést. Idén a gyerekeknek nem a zöld fűben, hanem a hóban kell keresniük az elrejtett tojásokat, s a hideg vízzel locsolók helyett szívesebben fogadjuk a kölnivízzel, s kedves versikével locsolkodókat.

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melynek során Jézus Krisztusnak, Isten fiának a haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. A dátumát tekintve mozgó ünnep, minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapra esik, amit még 325-ben, a niceai zsinaton deklaráltak. Az ünnepkör a hamvazószerdával indul, ami hagyományosan szigorú böjti nap. Innentől indul a 40 napos nagyböjt időszaka is. Ezt követően nagypénteken Jézus halálára böjttel és csenddel, húsvét vasárnapján pedig Jézus feltámadásáról vigadozva emlékeznek meg a keresztények. Az újkori, Magyarországon is elterjedt hagyományok közé rengeteg korábbi – a kereszténységtől részben eltérő – szokás is vegyült.

Szokások, hagyományok
A nagyhét, régi magyar nevén „sanyarúhét” vagy „vizeshét”, a húsvétra való felkészülés legintenzívebb időszaka. A húsvét nem a csokitojástól vagy a sonkától válik különlegessé, hanem az azt megelőző közös családi készülődéstől. A kereszténység legnagyobb ünnepére – a húsvétra – készülve a régi népszokásokat és hagyományokat is felelevenítjük.

 

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön, vagy más néven csonkacsütörtökön Krisztus utolsó vacsorájára, elfogatására és szenvedéseire emlékezünk. Ezt a napot zöldcsütörtöknek is nevezik, mert a hagyomány szerint főleg friss zöld levelekből (csalán, spenót, sóska, saláta) készült ételeket fogyasztottak őseink.

Ezen a napon a templomokban elhallgatnak a harangok „a harangok Rómába mennek” és csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Régen a harangok elnémulása után senki nem fütyült, dalolt vagy muzsikált, mert a tradíció alapján ezzel csak Jézus szenvedését növelte volna.

Egy másik néphagyomány szerint (amely abból ered, hogy az apostolok nem virrasztottak együtt Jézussal) nagycsütörtökön nem volt szabad sokat aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk.

 

Nagypéntek

Jézus kereszthalálának napja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, tilos volt baromfit vágni (nehogy más háziállatok elhulljanak), az asszonyoknak tilos volt mosni (nehogy a ruha viselőjébe villám csapjon) és kenyeret sütni (nehogy kővé váljanak), a férfiaknak pedig tilos volt a földművelés. Nagypénteken egyedül csak húsvéti tojást volt szabad festeni.

A tojásból jósoltak is, nagypéntek éjjelén feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták, és a vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. A lányok tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása (ami megegyező lesz az első férfi foglalkozásával, aki a tojáshéjra lépve bejön a házba).

 

Nagyszombat

Húsvét ünnepének előnapja. A csend és a reményteli várakozás ideje, a negyvennapos böjt vége.
A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Az első harangszóra szokás volt kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. Az első harangszóhoz kapcsolódik a „féregűzés” hagyománya is, a gazdasszony a harangszó alatt a ház falát söpörte, miközben így szólt: „Kígyók, békák távozzatok!”

Kedves nagyszombati szokás volt, hogy a reggeli mosdóvízbe piros tojást tettek, melynek egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak.

 

Húsvétvasárnap

A feltámadás napja. Hagyományosan a családok közös reggeliken vettek részt, ahol kalácsot, tojást, sonkát, bárányt és bort tettek az ünnepi asztalra. Ezen a napon tilos volt seperni, nehogy elseperjék a házhoz érkező locsolókat.

 

Húsvéthétfő

A locsolkodás napja, nem véletlenül hívták nagyszüleink vízbevető hétfőnek. A népszokás szerint ilyenkor a legények sorra járták a házakat és versikék kíséretében dézsából vagy vödörből hideg vízzel (manapság kölnivízzel vagy szódával) megöntözték a legszebb ruhájukba öltözött leányokat, akik a locsolásért cserébe piros tojást adtak. /Forrás:erzsebettaborok.hu/

 

Mai locsoló versikék
Zöld erdőben jártam,
Lejártam a lábam,
Már mindenem dagad,
Locsold meg most magad!

 

Ifjú cybergyerek vagyok,

interneten locsolkodok.
Megadom a számlaszámom,
utald a pénzt, kis virágom!

Ól sarkában disznó röfög,
meglocsollak, aztán mögyök!

Jó dolog a locsolkodás,

meg a sok kis piros tojás,
viszont én már öreg vagyok,
sms-ben locsolgatok.

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Így válasszunk ruhát esküvői vendégként, hogy később is tudjuk viselni Itt a május, indul az esküvőszezon. Vannak olyan évek, amikor nem is egy, ha…

További cikkek

Gödöllőn járt Magyar Péter
Ma 14 órakor tartotta kampánybeszédét Magyar Péter. A gödöllői Főtéren több ezer érdeklődő volt. Itt a vágatlan felvétel, Illésy Márton jóvoltábó…