Oravecz Nóra személyében kihívóra találtak a romantikus, hölgyeknek szóló szórakoztató irodalomban bejáratott szerzők. Az ő műveiktől eltérően, a „friss hús” Paulo Coelho jellegű (aki egyébként egyike azon íróknak, akik inspirálták) szellemi-és érzelmi koktélt kevert az arra kiéhezettek számára, amely az Összekötve címet kapta.
Egyébként Oravecz Nóra könyvpiacon történő debütálásának van azonban előtörténete is: miután az online világban már megalapozta hírnevét a különféle lelki sebeket gyógyítandó bejegyzéseinek köszönhetően, szívesen viszontlátta volna nevét offline, azaz nyomtatott felületen is. Egy kiadói elutasítás ellenére kitartó erőfeszítései mégis révbe értek, aminek gyümölcsét a rajongók kezükben tarthatják Oravecz Nóra első saját regényének formájában.
A könyv főhősnője, Kloé is így van ezzel: megvan mindene, panaszra nem is lehetne oka, csakhogy ez pusztán a látszat, mert a szerelem terén sorozatos csalódások érik. Cupido azonban nem nyugszik, és a lány útjába sodorja Benit aki tipikusan a nőkkel játszadozó Don Juan, és szemet vet rá is. Az elején persze minden tökéletes, ő a Nr.1 (ahogyan általában a nőknél lenni szokott: minden aktuális pasi az…), aztán szépen lassan oszladozásnak indul a rózsaszín köd, s lehet, Kloé élete leggazabb fickójával áll szemben (szintúgy nem egyszer hangzik ez el egy nő szájából élete során). A szerelem kis csintalan istenének nyila viszont vagy szériahibás, vagy ő maga rozsdásodott be kissé: Kloét és Benit nem kerítik hatalmukba az egymás iránt táplált gyengéd érzelmek. Ennek ellenére, valamilyen oknál fogva egy megmagyarázhatatlan kötelék alakul ki közöttük.
A fentiek alapján egyvalamiben biztosak lehetünk: érzelmekből nem lesz hiány. Meg kell hagyni, Oravecz Nóra olyan jól eladható történetet alkotott, amely a fülszöveg alapján meglehetősen megmozgatja a célközönség fantáziáját: vajon mi lehet az, ami miatt Kloé nem adja ki Beni útját annak zűrös és titokzatos élete ellenére? Mi bírhatja maradásra, ha nem bontakozik ki köztük szerelem? Ez pláne a mai materialista világunkban érdekes, fogós kérdésnek számít, amikor is az érzések sokszor másodlagos szerepet töltenek be (jó esetben, ha egyáltalán számítanak valamennyire, ugyanis inkább az egyéni érdekek szoktak előtérbe kerülni).
A karakterek nem éppen lineáris történetvezetés során bontakoznak ki, kiváltképp érzelmi világuk tárul fel előttünk a témához illően a maga kevéssé egyértelmű formájában. A regény végére pedig Kloé maga is változásokon megy keresztül, illetve nem egy tanulságot sikerül levonnia sorsának Benivel való összefonódásából.
Az írói stílus és nyelvezet lazaságot, fiatalosságot tükröz – növelve a könyv népszerűségi indexét –; a különféle szórakoztatóipari és közösségi médiára vonatkozó utalások is megjelennek (előbbi nem csoda, tekintve Nóra előmenetelét, s ez minden bizonnyal tudatos döntés lehetett). Nem szépirodalmi magasságokról lévén szó (no meg, mert nap mint nap találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel), könnyen meg lehet szokni még azoknak is, akikben ez esetleg idegenérzetet keltene. Továbbá a netes blogolásnak mint gyakorlópályának köszönhetően stílusa már egyedi, „oravecznórás” formát öltött, de a regényírásban való, egyelőre még szárnypróbálgatás miatt érthetően irodalmilag még kiforratlan.
Összességében jól sikerült az Összekötve: egy sima, üres love story helyett egy új megvilágításba helyezett pár- avagy társas kapcsolatot kapunk. Van mondanivalója is, melyet ki-ki a saját értelmezésében, illetve saját életébe átültetve a maga javára fordíthat (igaz, közel sem ér el filozofikus minőséget, hanem súrolgatja annak határát – de nem is evégett született meg a könyv). Mindenesetre, van potenciál, tehetség az írónőben, mely valószínűleg könyvről könyvre egyre jobban meg fog mutatkozni.
