Jótékonykodni, adakozni és rászorulókon segíteni nemes dolog, akár csak egy alkalommal is. Többször pedig csodálatos; s talán kételkedve fogadnánk egy ilyen ember létezésének hírét. Nem tudni, él-e köztünk egy bőkezű, szolgálatkész személy, de azt igen, hogy egy regény erejéig megelevenedhet. Barbara Taylor Bradford hozza őt el hozzánk egy izgalmas és szomorú, krimivel vegyített történetben, a Veszélyes ismeretségben. Melyből az is kiderül, hogy a jószívű emberek bizony szálkák lehetnek mások szemében, akik megpróbálhatnak véget vetni a jótett-sorozatnak.
Képzeld el: dúsgazdag vagy, mellé jóképű/csinos is, ötvenes korodból letagadhatsz párat, karizmatikus, mindenkit elvarázsolsz, mindemellé pedig még buta sem vagy, és van több vállalatod is – ennél többet kívánni sem lehet, a világ gyakorlatilag a lábaid előtt hever. Ilyenkor két markánsabb embertípust el lehet különíteni: akik még többre vágynak, fösvények, önzőek, és akiknek mindez több mint sok, ezért szívesen megosztják másokkal is. Sebastian Locke utóbbiak közé tartozik: lemondva vállalatvezetői posztjáról, ötvenhat évesen egyetlen dolognak szenteli életét, ami leghőbb vágya is egyben. Ez pedig a rászorulókon segítés, egy róla elnevezett alapítványon keresztül; ez az elfoglaltság pedig minden idejét kiteszi.
Azonban nem mindenkinek tetszhet ez a határtalan mértékű önzetlenség. Mégpedig annyira, hogy képes ezért meg is ölni őt, ugyanis holttestét vidéken, a nyaralójában találják meg. Persze ilyenkor az öngyilkosság sincs kizárva – de pont az ő esetében ez meglehetősen elképzelhetetlen, ezért is áll értetlenül a rendőrség e a tény előtt. Ami biztos, hogy a történtek végére pont lesz téve, legalábbis Vivienne Trenten nem fog múlni. Az újságíróként dolgozó egykori (és harmadik) feleség mindent elkövet, hogy kiderítse, mi állhat a háttérben.
Barbara Taylor Bradford regényeinek középpontjában emberi drámák, élettörténetek állnak, melyek általában okítanak valamit, de legalább a magunk viszonylatában gondolkodásra késztetnek. A Veszélyes ismeretségben terítékre kerül az önzetlenség, a szoros kapcsolat és barátság, a szerelem, a vágy, az ambíció, a féltékenység, a gyűlölet, a fájdalom. Hogy miért működnek ezek a történetek? Mert bármennyire is elcsépeltnek tűnnek, univerzálisak, továbbá hozzánk és rólunk szólnak, hiszen bárkinek lehetett hasonlóban része. Éppen ezért könnyű beleélnünk magunkat a történetbe, valamint szimpatizálni a karakterekkel.
Ebben a könyvben pedig egy mély, szövevényes családi titokra derül fény, miközben látogatást tehetünk a világ számos pontján – Connecticutból egészen Londonig, Párizsig, Provence-ig és Afrikáig kalauzol el minket a Locke-család története. Amelyet a családtagok szemszögéből ismerhetünk meg, így belátást nyerhetünk a „fejükbe”, jobban megismerve őket és motivációikat.
A szerző erősen épít a dialógusokra, melyekből a cselekmény kibontakozik. Így érdemes ezekre figyelni, de ez különösebb gondot nem jelenthet a gördülékeny, olvasmányos írói stílus fényében. A Veszélyes ismeretség témája örök, valóságos emberi problémákat dolgoz fel. Bár szomorú, komor a hangulata, mégis üdítő olvasmány éppen emiatt. Könnyed kikapcsolódást nyújt, mert nem bonyolult a történet, de azért pár csavart el van benne rejtve, így semmiképp sem unalmas.
