A második világháború gyakorlatilag kimeríthetetlen kincsesbánya a történelmi írók számára, hiszen mindig újabb izgalmas könyvek születnek a témában. Kondor Vilmos A másik szárnysegéd címet viselő regénye a magyar történelem igen zűrzavaros, sok kétséget keltő időszakát választotta. Esetében egy híres személyről is szó van: Horthy Miklósról. Ezúttal nem a magyarországi zsidók deportálása, hanem a kiugrási kísérlet kapcsán kerül elő. Bármily meglepő, a főszereplő mégsem ő, hanem a kormányzó szárnysegédének hadnagya.
Wertheimer Miklós szokványos figura volt, aki a kor társadalmába, de még inkább a katonaságba teljesen beilleszkedett értékrendjével, amely három pilléren nyugodott: becsület, egyenruha és autó. Ha ezek biztonságban voltak, gond egy szál se, gondolta. Azt talán még ő sem gondolta volna talán, hogy egyszerre mindhárom veszélyben foroghat. 1944. október 15-én ugyanis Horthy fia német emberrablók áldozatává válik, Magyarország kiugrik a háborúból, és küszöbön áll a nyilas hatalomátvétel.
Ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben kap a megbízatást – de rögtön kettőt is: Szálasi elől menekítsen ki az országból egy geológust, és csempéssze ki a hatalom törvényi letétét jelentő Szent Koronát (amely még sohasem járt külföldön). Alig pár óra alatt már elhagyja Pest területét, de nem egyedül, hanem többedmagával, ugyanis egy fiatal lány is vele tart e veszélyes küldetésben, magyar hatóságok és náci kommandósok által üldöztetve.
A hadnaggyal egy nap alatt nagyot fordul a világ: eddig fontosnak tartott értékei lesznek a legkevesebbek, mikor nem tudni, ki mikor és hol támadhatja hátba, árulhatja el vagy ejtheti csapdába. Ráadásul hazája is idegenné és ellenséges területté válik, és nemcsak magára kell vigyáznia. Az ellenfelek – a nyilasok és a németek – pedig kemények; de Wertheimer kész a vére és élete árán is védelmezni és szolgálni az ügyet, illetve teljesíteni a rá bízott feladatot.
A másik szárnysegéd egy nagyon izgalmasra sikeredett történelmi kalandregény. A cselekmény mindvégig feszes tempót diktál, egy percre sem lehet unatkozni mellette, amihez a számos fordulat is hozzájárul. Ehhez kiváló hangulatteremtés párosul, így az író által teremtett események és helyszínek légköre szabályosan magába szippantanak és fogva is tartanak.
Remek ötlet a szerzőtől, hogy az eseményeket egy igazi „mintakatonának” mondható (fiktív) szereplő sorsán keresztül ismerhetjük meg, hiszen így azoknak nem csupán külső szemlélői lehetünk olvasóként, hanem szinte benne élhetünk a történésekben. Gyakran az áldozatokat választják az írók narrátornak (amivel természetesen semmi gond sincsen), viszont az éremnek két oldala van. Így felüdülés ezúttal, hogy a könyv alapjául a másik oldal – vagyis a katonaság, illetve az elnyomók – áll; Wertheimer Miklós pedig egy belevaló, hősi(es) (akció)figura, aki az ösztöneire hagyatkozva cselekszik.
Kondor Vilmos könyvével bepillantást nyerhetünk ebbe a zűrzavaros és időszakba, amelyet a szeretnek a szőnyeg alá söpörni. A könyv segíthet hozzásegíthet a megértéséhez, de mindenesetre az átélés adta lehetőséggel közelebb hozza azt az olvasókhoz. Megéri elolvasni A másik szárnysegéded, csalódást vagy kellemetlen meglepetést aligha fog okozni.
