2024. 04. 19. péntek

Emma
1 EUR 394 HUF
1 GBP 460 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • Borzongás Budapesten – Múmiák testközelben, a Szépművészeti Múzeumban

Borzongás Budapesten – Múmiák testközelben, a Szépművészeti Múzeumban

„Tán nincs olyan polgára széles e hazának, akit ifjonc korában –
osztálykirándulás keretében – ne szállítottak volna fel Budapestre, és ott
ne hajtottak volna be a Hősök terén terpeszkedő Szépművészeti Múzeumba.
Valljuk be: akkoriban minket aligha a szebbnél szebb festmények érdekeltek,
sokkal inkább a múzeum egyiptomi részlege. És hát persze, hogy nem az ókori
birodalmakról való minél hitelesebb információk begyűjtése volt magasztos
célunk, ennél jóval bárdolatlanabbak voltunk: sehol másutt nem láthattunk
„hullát”, csak itt. „

„A „hullák” – vagyis a múmiák közül – egyik teljesen ki volt csomagolva
„fáslijából”, amíg másikuknak csupán arca látszott, ketten pedig
bebugyolálva állták kíváncsi tekintetünket. „

„Borzongtunk: mi lesz ha „ezek” csak úgy hirtelenjében életre kelnek? „

„Nos, hiába kacag felnőttkori énünk: ez most – még ha átvitt értelemben is –
megtörténik. „

* *

A múmiák eredetileg egyszerűen csak olyan holttestek (emberi, esetleg állati
tetemek) voltak, melyekben valamilyen oknál fogva megállt, vagy meg sem
indult a bomlás folyamata. Ez az ok leggyakrabban a száraz környezet, ahol a
lebontó szervezetek nem jutottak elég nedvességhez, ezért nem tudták
munkájukat elvégezni.

Az ókori egyiptomiak ezt a történést a sivatag homokjába beleásott sírok
kapcsán tapasztalták meg, majd később mesterségesen idézték elő a
mumifikálódás folyamatát. Ez egy rendkívül bonyolult eljárás volt mindenféle
növényi „kenceficék” segítségével. De mindenek előtt a gyorsan romlásnak
induló belső szerveket távolították el a halottból – az agyat például az
orron át – majd az alak megtartása végett mindenféle holmikat –
gyógynövényes vásznat, szalmát – helyeztek el a testüregben.

A régi Egyiptom népe – hasonlóan a többi ókori nemzetséghez – elég
gyakorlatias túlvilágot képzeltek maguk elé, ahol az elhunyt ugyanúgy
étkezik, használja minden napos tárgyait – vagy éppen a testét. Muszáj volt
tehát mindezeket épségben megőrizniük.

Legelőször csak a Fáraókat, majd később már minden valamire való embert
mumifikáltak. Olyannyira sok esetben, hogy megtörtént az is már az új
korban, hogy – rendkívül barbár módon – a Szahara homokjából előkerülő
múmiákkal fűtötték a mozdonyokat.

Ma már persze mint a múlt korona-tanúira tekintünk e hajdan élt emberekre.
Pontosan ezért kezdték el „faggatni” korunk legfejlettebb technikájának
segítségével a Budapest Múmia Projekt elnevezésű kutatás résztvevői a négy
„gyerekkori barátunkat”. Az eredményről június 9.-ei nyitással adnak számot
a Szépművészeti Múzeum falai között.

Nem lelőve a poént, talán néhány dolgot elárulhatunk előre.
Arc-rekonstrukciónak köszönhetően látni fogjuk, hogyan festett *Hortesznaht*,
a tragikusan fiatalon elhalálozott egyiptomi leány, és megtudhatjuk, hogy
szegény *Rer* (szintén egy hölgy) lezuhanhatott valahonnét, hiszen
mindez-idáig csak a múmia-pólya tartotta össze agyonzúzott testét.
Magyarázatot kaphatunk, hogy miért kapta egy másik hajdan-volt embertársunk
a „szombathelyi múmia” becenevet. Annak ellenére, hogy ő is Egyiptomban élte
világát, a többiekhez hasonlóan Krisztus előtt néhány száz évvel.

Aki még az október 23.-ai nemzeti ünnepünk előtt Budapestre látogat, ne
feledkezzen meg róla, hogy lehetőség van megismerni négy, több ezer évvel
ezelőtti sorsot, és ezeken keresztül egy teljes ókori birodalom mitikus
történetét!

Villax Richárd

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Ma van a logisztika napja
Közös szakmai konferencián ünnepli a Logisztika Napját a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)   Sajtóközlem…