Programot hirdetett az iskolai erőszak ellen a miskolci diákönkormányzat
„Becsengettek! Verés Idő!” címen, az iskolai erőszak ellen indított kampányt a Miskolc Városi Diákönkormányzat Diákjogi- és Érdekvédelmi Bizottsága. A kampány részleteiről szeptember 5-én sajtótájékoztatón számolt be Tóth Ákos bizottsági elnök.
–Ha azt mondjuk iskolai erőszak, akkor egy igen tág fogalomról beszélünk. Ide tartozik azon első osztályos kisfiú cselekedete is, aki a neki szimpatikus lánynak húzza meg a haját, illetve ide tartozik az is, ha az osztálytársunkat fejbe rúgjuk – mondta Tóth Ákos. Kiemelte, a két véglet között még számtalan erőszakos cselekmény történhet, így amikor a kampányt elindították, először meghatározták mit is definiálnak iskolai erőszakként.
Elhangzott, minimális konfliktusok mindig is voltak a fiatalok és a tanárok között, ezek természetes velejárói az iskolai életnek az összezártságnak.
– A bizottságunk a kirívóan erőszakos, sokszor titokban maradó esetekkel kíván foglalkozni. Olyanokkal, melyek nemhogy iskolákban nem történhetnének meg, de sehol máshol sem. Ilyen például ha diák támad tanárnak, diákok súlyosan, akár vascsővel is összeverekednek, késelések, szülői támadás tanárok ellen, s a felsorolást még hosszasan lehetne sorolni – mondta Tóth Ákos.
A tájékoztatón elhangzott, a legkirívóbb esetek elsősorban a szakképzőkben, azon belül is a köznyelvben csak „gyűjtőnek” nevezett iskolákban mennek végbe.
– Ide főleg mélyszegénységben, rossz családi körülmények között élő diákok járnak. Többségüknek nincs célja, terve az életére vonatkozóan, csak az, hogy „jól akar élni”. Ha viszont van köztük néhány tucat fiatal, aki ki akar törni a szegénységből, őket biztosan elgáncsolják erőszakos társaik és visszarántják, még mielőtt kiemelkedhetnének. Így a középiskolában töltött éveknek semmi értelme nincs és idővel létrejön egy buta, erőszakos tömeg, akiket továbbra is a társadalom dolgozó felének kell eltartania. A jövő társadalma pedig mi (fiatalok) vagyunk, és számolnunk kell még egy óriási nyugdíjas réteggel. Ennyit nem fogunk elbírni, ezért már most meg kell tennünk az első lépéseket, hogy minél kevesebb diák morzsolódjon le az oktatási rendszerről, és minél többen váljanak hasznos, dolgozó állampolgárrá – mondta Tóth Ákos.
Iskolán kívüli iskolai erőszak
Az utóbbi években a média az átlagosnál nagyobb érdeklődést tanúsított az iskolai erőszak iránt. Készültek jó és a valóságot egyáltalán nem tükröző felmérések, munkák. Mindezek hatására egy apró változás történt. Egyes iskolákban, ahol felvették a harcot a jelenséggel szemben, ott a lehetőségekhez képest szigorúbb felfogást vezettek be.
A szigor eredményeket hozott. Az iskolán belül csökkent az erőszak, azonban a konfliktusok színtere máshová helyeződött át. A környező körterületeken ugyanúgy folytatódik minden.
– Mi itt azért beszélünk iskolai erőszakról, mert a konfliktus forrása az iskolában keresendő, onnan indul, csak legfeljebb máshol „teljesedik ki” – mondta Tóth Ákos.
Ez követően a bizottsági elnök arról szólt, hogy a DÖK hogyan kíván fellépni az iskolai erőszak ellen.
1 Egy bejelentési rendszert hoztunk létre. Bárki, akár az ország más pontjáról is írhat nekünk, ha problémája van és mi intézkedni fogunk. Folyamatosan konzultálunk majd az iskolával és az áldozattal, s ha ez nem hogy eredményt, akkor azonnal a hatóságokhoz fordulunk. Óvatosságra intjük tehát az esetleges elkövetőket, mert idén nagy valószínűséggel felelősségre fogjuk őket vonni. – mondta Tóth Ákos.
– Bárki, aki nekünk megírja történetét, véleményét, biztos lehet abban, hogy fiatalok olvassák el, dolgozzák fel, méghozzá azok, akikkel a plakátokon is találkozhat. Ez teszi lehetővé a biztonságos és személyes kapcsolatot – hangzott e.
Tóth Ákos szólt arról is, hogy további céljuk a DÖK megerősítése ugyanis – megítélésük szerint hazánkban jelenleg a diák-önkormányzati rendszer romokban hever.
– Ma a diákság nemhogy egy országos megmozdulást, de még egy országos szemétszedést is képtelen lenne gördülékenyen megszervezni. Márpedig érdekképviseletre, útmutatásra és segítségre egyre több fiatalnak van szüksége. Ezt a diákönkormányzatok adhatnák meg, de csak akkor, ha jó vezetőkkel, tagsággal rendelkezik. Reméljük, hogy a kampánnyal nagyon sok tehetséges és rátermett fiatal kap kedvet a csatlakozásra látva, hogy nagyon sok lehetőség van – mondta.
– A diákönkormányzat tagjai több okból jelennek meg a plakátokon. Elsősorban azért, mert társadalmi kampányként egyedülálló módon mi tudatni akarjuk, hogy kik állnak a kampány mögött. Ezt mi hoztuk létre. Az összes vélemény, tapasztalat tőlünk származik, minden felelősséget vállalunk az elvégzett munkánk után – mondta. Másodsorban – folytatta – a kampánynak az is célja, hogy összegyűjtsenek minél több megtörtént esetet és azt (ha beküldője engedi) közzé tegyük.
A bizottság javaslatot dolgozott ki az iskolai erőszak megoldására, melynek főbb pontjai a következők.
I. Az ilyen esetek elkövetőinek kiemelése a nem megfelelő közelgből, már általános iskolás kortól kezdve, akár bentlakásos iskolák létesítésével, ahol magasabb életszínvonalat biztosíthatnak a diákoknak, mint otthon, családi közegükben.
II. Ezzel párhuzamosan a szülőket is felelősségre kell vonni, ha a gyermekük bűncselekményt követ el. Ez a pénzbüntetéstől, akár a szabadságvesztésig is terjedhetne az eset súlyosságától függően. Ezen felelősség a gyermek 18. életévének betöltését követően megszűnne.
***
„A Diákjogi- és Érdekvédelmi Bizottság 2011-2013-ig tartó „Ésszel, nyitott szemmel” című programjában már szerepel, hogy tenni akar az iskolai erőszak ellen. Az első lehetőség 2011 őszén érkezett, amikor a bizottság értesült a Fiatalok Lendületben Program pályázati lehetőségeiről. Elkészült a pályázat és a novemberi határidőre benyújtotta a bizottság.
Ezután egy hosszú előkészítő munka következett. Végigolvastunk több száz oldalnyi tanulmányt. Megkerestük a Miskolci Törvényszéket az irattanulmányozási kérelmünkkel. Iskolákba látogattunk el. Felvettük a kapcsolatot a gyermekvédelmi intézményekkel. Információgyűjtésbe kezdtünk.
Miután minden információnk megvolt, rendes bizottsági üléseken összegeztük. Ezután jött a kreatív munka, amikor elméletben megterveztük a plakátjainkat, majd az ötleteket papírra vetettük. Az ötleteket egy nagyon kedves segítőnk megvalósította, majd a nyomdába kerültek.
Eközben kidolgoztuk a problémára a megoldási javaslatainkat, amiket az iskolákkal is egyeztettünk. (A honlapra csak azok kerültek ki, amiket az iskolák jó elképzelésnek tartottak.)
