2022. 06. 29. szerda

Péter, Pál
1 EUR 394 HUF
1 GBP 456 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • Az Iparművészeti Múzeum épületének mindennapi csodái

Az Iparművészeti Múzeum épületének mindennapi csodái

Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete a tervezett átfogó rekonstrukció miatt 2017. szeptember 3-án bezárt.

– Azóta folyamatosan zajlik az épület kiürítése és a gyűjtemény szakszerű elköltöztetése, mely során egyetlen műtárgy sem szenvedett semmilyen sérülést. Az aprólékos munka során több százezer védett alkotás került át a múzeum kőbányai raktárbázisába, ahol biztonságban, modern körülmények között folytatódhat a kutatók és a restaurátorok munkája, – mondta Koren Zsolt a múzeum munkatársa.

–    Az épületet mára teljesen kiürítették, a műtárgyakat elszállították, a beépített műtárgyak bontása van még folyamatban – hangsúlyozta Cselovszki Zoltán, a múzeum megbízott főigazgatója a pénteki sajtóbejáráson, majd így folytatta bárhová nyúlunk az épületben, a beépített műtárgyak mögött újabbak és újabbak kerülnek elő. Így találtunk rá egy eddig ismeretlen fali burkolatra akkor, amikor az egykori igazgatói lakrész folyosójának falát díszítő Pávakert-tapétát választották le. Az egykori igazgatói lakrész falára Radisics Jenő igazgató idejében (1896-1917) került a tapéta.

Szabó Tamás Sándor restaurátorművész és Rizmajer Róbert okleveles kőszobrász restaurátor  bemutatta ahogy a felragasztott Pávakert-műtárgytapéta leválasztását az alkotás védelme érdekében a fal egy részével együtt távolítják el, majd a lebontott részt kalodákba helyezték a biztonságos szállítás miatt.

Darabos Edit főrestaurátortól megtudtuk, hogy Pávakert-tapéta mintáját Walter Crane, a századforduló neves angol művésze tervezte 1889-ben és ugyanabban az évben tervével aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon. A Pávakert-tapéta alatt a szakemberek számára is eddig ismeretlen, feltehetően ugyancsak Walter Crane által tervezett fali burkolat került elő. Az angol művész számos tapétatervet készített, 1900-ban önálló kiállításon mutatkozott be Budapesten. Elmondta, hogy a nemrég előkerült fali burkolat csaknem azonos korú lehet a Pávakert-tapétával, de attól kivitelezésében és technikájában is különbözik. Pillangók is láthatók rajta, géppel készült, historizáló stílusban. Olyan ez a ház, mint egy elvarázsolt kastély.

Továbbhaladva az épület első emeletére az alsórákosi kastély mennyezetéről készült gipszmásolat bontásáról Sándor Áron projektvezető  beszélt. Mint elmondta, a gipsz mennyezetet 1923-27 között helyezték vissza, s a mesteremberek fémdróttal és szögekkel rögzítették, így mágnes segítségével ezek pontosan behatárolhatóak voltak, megkönnyítve a bontást, s alatta előtűnt, az eredeti mennyezet festés, amely az épületnek csak ezen a részén maradt fönn.

A harmadik beépített csodát a Maksai teremben láttuk. A maksai református templom 18 méteres festett, kazettás famennyezetet, a napokban szereltek le. Zágoni Péter Okleveles restaurátor arról beszélt, hogy a 5x’,2 méteres fatáblák fakeretre kerültek a mennyezetre az 1960-70-es években. A 16 gyönyörű mintán sok helyen fölhólyagosodott a festék amelyet most a Képzőművészeti Egyetem laborjában elemeznek a helyreállítás előtt.

Sajnos arra a kérdésre, hogy mikor léphet be majd úja a nagyközönség a felújított Iparművészeti Múzeumba, nem kaptunk választ. Az eredeti tervek szerint 2020 decemberében fejezték volna be a munkát, de a legóvatosabb becslések szerint is kell még 1,5-2 év, és nagyon sok restaurátor munkája a befejezéshez.

Orosz B.Erika

Fotó: Orosz László

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hogyan védhetjük ki, hogy mobiltelefonjainkat lehallgatásra használják?   Amióta az emberiség kommunikációs eszközöket használ, azóta vanna…

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum