2024. 08. 2. péntek

Lehel
1 EUR 397 HUF
1 GBP 467 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • Állóképesség, robbanékonyság, felkészülés: mit tanulhatnak a vállalatvezetők a tízpróbázóktól?

Állóképesség, robbanékonyság, felkészülés: mit tanulhatnak a vállalatvezetők a tízpróbázóktól?

Javában zajlik a párizsi olimpia, ahol több mint 200 nemzet sportolói küzdenek meg a hőn áhított érmekért.

Minden szakág különleges, de talán a tízpróba követeli meg a legnagyobb sokoldalúságot a
résztvevőktől, hiszen tíz versenyszám eredményei alapján hirdetnek győztest. Ennyiben a tízpróba épp
olyan, mint a vállalatok irányítása – véli a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző
akadémiájának dékánja. Barbara Stöttinger a tízpróba számain keresztül mutatja be, milyen készségek
nem hiányozhatnak egy sikeres menedzser arzenáljából.
A négy futó-, három ugró- és három dobószámot tartalmazó tízpróbát nem véletlenül nevezik az atlétika csúcsának.
A dekatlon a WU Executive Academy dékánját is megihlette. A 125 éves iskola üzleti döntéshozók számos
generációját képezte történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképzőjét
működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész tudást. Az intézményt vezető Barbara Stöttinger a 2024-es
nyári olimpia alkalmából közelebbről is megvizsgálta, mit tanulhatnak a menedzserek a tízpróbázóktól.
Futószámok: gyorsaság, koordináció és állóképesség
100 méteres síkfutás: alig tart tovább 10 másodpercnél, mégis számos készségre van szükség benne: gyors
reakcióidő a rajtlövés után, robbanékonyság a rajtblokkból, erőteljes, összehangolt lépések a megfelelő testtartásban
egészen a célig. Vezetőként is rendszeresen adódnak olyan helyzetek, amikor rövid időn át maximális teljesítményt
kell nyújtani. Egy hirtelen kialakult válsághelyzetben például villámgyorsan kell reagálni a váratlan eseményekre, és
azonnali intézkedéseket kell hozni. A vezetőknek egyszerre kell tudniuk kezelni a különböző prioritásokat, és nyomás
alatt is tisztán kell gondolkodniuk, nyugodtnak kell maradniuk, és magabiztosságot kell sugározniuk.
110 méteres gátfutás: itt minden kell, ami a 100 méteres síkfutásban, de még ügyességre és előrelátásra is szükség
van az gátak átugrásához. A vezetők is gyakran szembesülnek akadályokkal. Még a legaprólékosabb tervezés mellett
is újra és újra felbukkannak előre nem látható események, amelyeket gyorsan meg kell oldani. A vezetőknek
különösen fontos, hogy ne csak rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az új helyzetekhez és előre lássák a jövőbeli
akadályokat, hanem akkor is gyorsan talpra álljanak, és ne veszítsék el a fókuszt, ha egy-egy akadályt esetleg
levernek.
400 és 1500 méteres síkfutás: a leghosszabb sprint és a középtáv fő száma az állóképességről, az energia
beosztásáról és a ritmusról szól. A futónak a teljes táv során úgy kell szabályoznia a sebességét, hogy végig gyors
legyen, és maradjon energiája a hajrára. Egy hasonló példa a cégvezetők életéből a termékfejlesztés a tervezéstől a
prototípusgyártáson és tesztelésen át a piaci bevezetésig, hosszú ideig kell motiválni, iránytani, vezetni a csapatot
fent tartani a motivációt.
Ugrószámok: előkészítés, kockázatértékelés és célok kitűzése
Távolugrás: itt két dolog dönt. Az egyik a felkészülés: a pontos lépéstechnika (hossz, ritmus, dinamika) elsajátítása, az
elrugaszkodás optimális időzítésének begyakorlása. A másik a bátorság és a kockázatvállalás. Abból lesz bajnok, aki
közel mer menni az akadályhoz (itt: a rugaszkodóléchez) anélkül, hogy túllépné azt. A felkészülés a vezetői munkában
is fontos. Legyen szó egy projektről, a csapat újraszervezéséről vagy egy új piac meghódításáról – ha felkészülsz,
félúton vagy a siker felé, véli Barbara Stöttinger. A bátorság szintúgy a menedzser fontos tulajdonsága: a képesség,
hogy megfelelően értékelje a kockázatokat, kipróbáljon új dolgokat, és olyan döntéseket hozzon, amelyek előre viszik
a vállalatot anélkül, hogy szükségtelenül veszélyeztetnék azt.
Magasugrás és rúdugrás: ami a távolugró számára is fontos, az itt is érvényes, de kiegészül azzal, hogy a sportoló
előre fel tudja mérni, milyen magasra meri feltenni a lécet. Azaz a jó célmeghatározás a kulcs. A vezetőknek is olyan
célokat kell kitűzniük, amelyek ambiciózusak, de megvalósíthatóak. Nincs értelme mindig az „alacsonyan lógó
gyümölcsöket” keresni. Ám az sem tanácsos, hogy minden projektre irreális célokat határozzanak meg, hiszen ez
frusztrációhoz vezet az alkalmazottak részéről. Néha azonban vannak olyan különleges körülmények, amikor
lehetséges a kitűzött célokat messze meghaladó eredmény elérése. Ezeknek a felismerése és felhasználása a
kivételes vezetők jellemzője.
Dobószámok: összpontosítás, robbanékonyság és időzítés

2
Gerelyhajítás: a klasszis gerelyhajítót a biztos dobástechnika mellett a tökéletes időzítés jellemzi: a legjobb
pillanatban engedi el a gerelyt. A jó vezetőnek szintén biztos tudással kell rendelkeznie, az időzítés pedig mindig
kulcskérdés: rajta kell tartaniuk a szemüket a piaci, szakmai és technológiai trendeken, és a megfelelő pillanatban
lépniük, hogy ne maradjanak le, ugyanakkor elhamarkodott döntésekkel se nehezítsék meg a dolgukat.
Súlylökés: szó szerint a legnehezebb szám: a súly a nőknél minimum 4, a férfiaknál 7,26 kilót nyom, amit egy kis
dobókörből kell egy szűk íven belül eldobni. A mentális erő itt különösen fontos, hogy a dobásra úgy készüljenek fel a
sportolók, hogy a másodperc tört része alatt robbanásszerűen maximális erőt tudjanak lehívni. A vezetők sokat
tanulhatnak tőlük, különösen válsághelyzetekben: nekik is a rövid idő alatt kell minden energiájukat
összpontosítaniuk, és nyomás alatt nehéz, ugyanakkor komoly döntéseket hozniuk. Nem szabad visszariadniuk a
nehéz döntésektől (bármilyen súlyos is legyen az), és egy szűk játéktéren belül kell cselekedniük.
Diszkoszvetés: a diszkoszvetők a felkészülés mesterei. Különleges tehetségük van ahhoz, hogy a tökéletes dobást
előre elképzeljék, hogy aztán a versenyen pontosan ugyanígy tudják végrehajtani. Mivel olyan világban élünk,
amelyben az ötéves tervek elavultak, mert a keretfeltételek egyre gyorsabban változnak, a modern vezetőknek is
érdemes egy vizualizációs technikát alkalmazni. Ez a stratégiai előrelátás képessége: végigjátsszák a lehetséges
forgatókönyveket, hogy pontosabban tervezzenek, és jobban felkészüljenek a jövőre.

***

A megszólalóról
Barbara Stöttinger a WU Executive Academy dékánja. Szakterülete a nemzetközi marketingmenedzsment, és
széleskörű tapasztalattal rendelkezik oktatásban, kutatásban és ipari tanácsadásban.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek