2024. 10. 12. szombat

Miksa
1 EUR 401 HUF
1 GBP 479 HUF
Kezdőlap » Kultúra » Kultúra » A „SOKSZENZOROS MÚZEUMÉ” A JÖVŐ

A „SOKSZENZOROS MÚZEUMÉ” A JÖVŐ

Budapesti résztvevőjénél, a MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban (SOM) kezdte meg munkáját az a nemzetközi konzorcium, amely célul tűzte ki, hogy egy európai uniós projekt keretében utakat találjon és hidakat képezzen a modern technológia és a kulturális örökség között.
A MNM SOM 2022ben több európai ország közgyűjteményi intézményéből és IT fejlesztő
vállalkozásából álló konzorcium tagjaként 235 000 eurós támogatást nyert a Horizont Európa
program keretében SHIFT Projekt elnevezéssel (SHIFT: A kulturális örökség metamorfózisa
kiterjesztett hipermédiás eszközökké). A konzorcium célja, hogy új IT technológiai
megoldásokat alakítson ki a közgyűjtemények szöveges és vizuális műtárgyainak bemutatására,
hogy minél inkább élményalapúvá válhasson a múzeumok kiállításainak látogatása. A
konzorcium tagjai német, görög, román, magyar, svéd, spanyol, szerb és brit közintézmények
és vállalkozások.

A fejlesztési irányok a mesterséges intelligencia széles körű hasznosítására épülnek, kiterjedt
szöveges és vizuális adatbázisokat hasznosítanak, és a történeti hűség, és a változó történeti
kontextusok megőrzésével igyekeznek a gyűjteményi anyag kiállítási élményét minél
érdekesebbé, közvetlenebbé tenni a fiatal korosztályok és a laikus érdeklődők számára. A
mesterséges intelligencia alkalmazása mellett a fejlesztés kiterjed a gépi tanulásra, a
multimodális adatfeldolgozásra, a szemantikai reprezentációra, a történeti források nyelvi
elemzésére és a haptikus interfészek alkalmazására is. Utóbbi alatt az informatika azokat a
felületeket érti, amelyek két számítógépes eszköz, vagy a számítógép és az azt használó ember
valósághű érintkezését biztosítják. A fejlesztés során külön figyelmet fordítunk a látási és
hallási nehézségekkel küzdő látogatói csoportok számára kialakítandó tartalmakra és
eszközökre.

A szakmai találkozón a projektrésztvevők olyan intézmények és szervezetek képviselőivel is

konzultáltak (múzeumok, tanári szervezetek és fogyatékkal élők civil szervezetei), akik

szakmailag érintettek a kialakítandó programok és fejlesztések felhasználásáb
an. Egyik
legfontosabb megbeszélésük arról szólt, miként érhetők el közvetlenül az érintett csoportok.

Ennek érdekében
a projekt résztvevői online kitölthető kérdőívet indítottak, hogy
közvetlenül szerezzenek tapasztalatot az európai polgároknak az európai
kulturális
örökséghez való hozzáféréséről
, és fölmérjék nem csak az intézmények, de civil szervezetek
és hálózatok képviselőinek igényeit. (A kérdőív angol nyelvű, itt érhető el:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeDIykJzm_KIi4CwQlTWSDjR17Mx6SRTnfL
N4KrSSxWngHz0w/viewform
)
A múzeumi világ egyik legnagyobb kihívását ma az jelenti, hogy a fiatalok digitális kultúrája
jóval előtte jár a múzeumokban és könyvtárakban elérhető digitális adottságoknak. Ezért a
fiatalabb korosztályok számára a múzeumi tartalmak kiállítások, előadások, adatbázisok
gyakran érdektelenné válnak. Ahhoz, hogy egy látogató értsen és értékeljen egy műtárgyat,
vagy egy kiállítást, jelenleg magas szinten olvasottnak, műveltnek kell lennie, másképp idegen,
érthetetlen marad számára a mondanivaló. Egy fiatal esetében azonban az értékeléshez

szükséges műveltség megszerzésére gyakran az életkor miatt sincs lehetőség, fontos tehát olyan

megoldásokat kifejleszteni, amivel ez a távolság lerövidíthető a műtárgy és a látogató között.
A digitális technológia, ha jól használjuk, a tartalom csorbítása nélkül válhat közvetítővé.
Különösen fontos, hogy a speciális igényű látogatók például látás és hallássérültek számára
is képes legyen élményt nyújtani egy kulturális intézmény. A program célja többek között az,
hogy az intézmények eszközt kapjanak a modern technológia területéről ahhoz, hogy
meghaladhassák a hagyományos, és a fogyatékkal élők esetében korlátozott érzékszervi
érzékelést. A mesterséges intelligencia is segíthet abban, hogy egy gyűjteménnyel és egy
műtárggyal való találkozás új utakon valósuljon meg, és ne csak a hagyományos
értelemben tudjon élményt nyújtani.

Az alakuló közgyűlésen a projekt résztvevői közel kétnapos elméleti vitát követően számos
múzeum etikai és tudományos kérdésben meg tudtak állapodni. Konszenzus született arról is,
hogy a műtárgyak morális integritását, valamint mondanivalóját, üzenetét a modern technológia
alkalmazásakor is tiszteletben kell tartani. Mint fogalmaztak: hidakat kell építenünk az
intézmények és az emberek között, ehhez pedig egy sokszenzoros múzeumi világ kialakítása
lehet az egyik megoldás.

MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Fotók:

Blahák Eszter (SOM)

Scheffer Krisztina (SOM

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

Kemény Lili a 10. Margó-díjas
Nem című regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján a…
Mindenhol szükség van tanárokra!
Kétség nem fér ahhoz, hogy az oktatás és vele együtt a tanárok helyzete és megítélése volt már jobb is az elmúlt évtizedekben, viszont ez nem jelenti …

További cikkek

Kemény Lili a 10. Margó-díjas
Nem című regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján a…

Facebook

Időjárás

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp