Paksi bővítés – Szijjártó: ez a magyar gazdaságtörténet legjelentősebb fejlesztési programja

A paksi erőmű  bővítése nem egyszerű energetikai kérdés, hanem Magyarország gazdaságtörténetének valaha volt legjelentősebb fejlesztési programja – jelentette ki  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon egy, a nukleáris energiának a zöldenergia-mixben játszott szerepéről megtartott panelbeszélgetésen.
A tárcavezető az MTI-nek telefonon nyilatkozva üdvözölte, hogy az Európai Unió által minden tekintetben engedélyezett, 12,5 milliárd euró értékű beruházás aktív szakaszához érkezett. Mint mondta, Magyarország megkezdi paksi építkezés területének előkészítését, amely másfél évet vesz igénybe, amit követően megkezdődhet az erőműblokkok építése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern szerdán 770 millió euró (237 milliárd forint) értékben meghirdette az első közbeszerzési eljárást a két új paksi blokk turbinacsarnoka alap és kiegészítő berendezéseinek gyártására és szállítására. „A magyar gazdaság jövőbeni versenyképessége szempontjából kulcskérdés az energiaellátás  biztonsága, valamint az olcsó energia. Olcsó energiát pedig úgy tudunk biztosítani, ha növeljük az energiatermelési kapacitásunkat, amihez a legjobb eszköz jelenleg a paksi atomerőmű bővítése” – nyilatkozott a miniszter. A fórumon a magyar tárcavezető mellett felszólalt Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) japán főigazgatója, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Pekka Lundmark, a finn Fortum Corporation energiavállalat vezérigazgatója. Szijjártó Péter a nap folyamán kétoldalú megbeszélést folytat a Roszatom vezetője mellett Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi valamint Alekszandr Novak energiaügyi miniszterrel is. Szijjártó Péter rámutatott, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók nagyon komoly, dollármilliárdokban mérhető károkat okoztak a magyar vállalatoknak, „éppen ezért jó hír, hogy a magyar-orosz gazdasági együttműködés kezd magához térni”. Elmondta, hogy az idei első negyedévben a két ország közötti kereskedelmi forgalom 46,2 százalékkal nőtt, értéke pedig elérte az 1,4 milliárd dollárt. A miniszter által ismertetett adatok szerint az első három hónapban a magyar kivitel 27,8 százalékkal bővült és félmilliárd dollárt tett ki. A magyar gyógyszeripari export 54 százalékkal bővült, a gabonaexport pedig, a maga 96 százalékos növekedésével, csaknem megduplázódott. Az energiaügyi tárgyalásaival kapcsolatban elmondta, hogy a kétoldalú hosszú távú gázvásárlási szerződés 2021-ig érvényes, de az oroszok élnek egy mennyiségi opcióval, ami lehetővé teszi számukra, hogy 2019-ben lezárják ezt a megállapodást. „Ezért most megkezdjük a tárgyalásokat a hosszú távú gázvásárlási megállapodás lejártát követő időszak magyarországi gázellátásáról. Ez most egy nagyon jó pozíció  számunkra, hiszen nem vagyunk időnyomás alatt, ezért több időnk van arra, hogy egy számunkra megfelelő konstrukciót tárgyaljunk ki” – mondta. A külgazdasági és külügyminiszter programja szerint találkozik még Szvetlana Orlova vlagyimiri, Borisz Dubrovszkij cseljabinszki és Alekszej Gyumin tulai kormányzóval. (MTI)