Az elmúlt egy év alatt már megszerzett jogokat veszítettek el. Meg pénzt is.
Nem nagyon van ünnepelni valója a köztisztviselőknek idén, hiszen az elmúlt egy évben drasztikusan csorbították a már megszerzett jogaikat, s jelentős részük reáljövedelme is csökkent. Ma ugyanis két hónap alatt bármelyik köztisztviselőt ki lehet rúgni, ha elveszti főnöke bizalmát, de ha ilyesmi nem is történik a munkavállalóval, az adójóváírás fokozatos kivezetése miatt maximum ugyanannyi pénzt kereshet, mint tavaly ilyenkor. Ez pedig az infláció miatt reálbércsökkenést jelent. Mindezt Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke jelentette ki pénteken Miskolcon.
Mint mondta, a Fideszes parlamenti kétharmad első intézkedéseinek egyike volt, hogy alaposan megnyirbálja a köztisztviselők jogait. Először bevezették az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét, majd amikor az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek minősítette, bevezették a vezetői bizalomvesztés fogalmát. Eszerint ha valaki elveszíti a főnöke bizalmát (arról, hogy ez pontosan mit is jelent, természetesen nem szól a törvény), két hónap alatt elbocsátható. Két hónap, mert a felmondási időt is csökkentették. Gúr Nándor szerint az élet igazolta, hogy ezzel a gumijogszabállyal visszaél a hatalom, ugyanúgy el lehet bocsátani bizalomvesztésre hivatkozva bárkit, mintha nem is kellene a kirúgást megindokolni. „Ez a mai magyar közszférában a jogbiztonság” – jelentette ki.
„Infláció is van a világon”
A képviselő szólt arról is, hogy az adórendszer átalakításával, az adójóváírás intézményének fokozatos megszüntetésével is nehezebb helyzetbe hozták a köztisztviselőket, de úgy általában mindenkit, aki havonta nem keres több százezer forintot. „Először azt mondták, az új adórendszerrel mindenki jól jár. Utána azt, hogy senki sem járhat rosszabbul. Mégis rosszabbul jártak az emberek, mert hiába döntött a kormány arról, hogy a költségvetési és önkormányzati intézmények dolgozói bérkompenzációt kapjanak, a különbséget – a legjobb esetben is – nominálszinten tüntették el, azaz mindenki annyit kereshet most, mint tavaly. Csak éppen infláció is van a világon” – mondta Gúr Nándor.
A tervezett köztisztviselői életpályamodellel kapcsolatban Gúr Nándor kijelentette: ötletszerű, ráadásul megint a munkavállalónak, a köztisztviselőnek okoz majd kárt. Mint mondta, ismeretei szerint a generációváltás gördülékenyebbé tételére hivatkozva a kormányzat azt akarja elérni, hogy a nyugdíj előtt néhány évvel az idősebb köztisztviselőt a napi 8 órás foglalkoztatás helyett csupán napi 4, vagy 6 órában kelljen alkalmazni, az így felszabaduló bérből pedig fiatalokat vonnának be a rendszerbe, szintén 4, vagy 6 órában. Túl azon, hogy az aktív korú idősebb köztisztviselő fizetése így drasztikusan csökkenhet, az illetőnek azzal is szembe kell néznie, hogy mindez a nyugdíj kiszámításánál is hátrányosan fogja érinteni.
A Munka Törvénykönyve tervezett változtatásairól szólva a politikus arról beszélt, hogy a törvénykönyvet annak idején pontosan a rugalmasság és a biztonság érdekében alkották meg, s ennek előnyeit a munkaadó és a munkavállaló egyformán élvezhette. A tervezett változtatások viszont oda vezetnek, hogy a rugalmasság és a biztonság csak a munkáltatót illeti majd meg, a munkavállalót nem. A kiskapukat nyitva hagyva lehetővé tennék például, hogy a munkáltató folyamatosan foglalkoztasson munkavállalókat heti 44 órában, 40 órás bérért. Bekerülne a törvények közé az is, hogy az 50 százalékos túlóra-pótlékot nem pénzben, hanem szabadidőben adják ki, csakhogy a szabadnapok kiadásának betartatására vajmi kevés az esély. Várhatóan három hónap helyett hat hónap lesz a próbaidő, azaz ennyi idő után is ki lehet rúgni bárkit következmények nélkül. Ezek mellett csorbították, de tovább csorbítják az érdekegyeztetési, szakszervezeti jogokat is, kevesebb pénzt szánnának a foglalkoztatásra. „A Munkaerőpiaci Alapot felváltja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. De ez csak a nevében nemzeti, mert megítélésem szerint csak az lehet nemzeti, ami a nemzet érdekeit szolgálja. Ez az alap nem szolgálhatja, hiszen várhatóan évi 100-120 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodik majd, mint elődje” – mondta Gúr Nándor.
A munkaadók is megfizetik az elrontott adópolitika árát
A képviselő emlékeztetett arra is, hogy nemcsak a munkavállalókat, de a munkaadókat is szorongatja a kormány: kötelezik őket az új adópolitika okozta munkabérkiesés kompenzációjára. Nekik kell megfizetniük azt, amit az állam a gazdagoknak adott, s ha ezt nem teszik, nem vehetnek részt közbeszerzési pályázatokon, nem juthatnak állami támogatáshoz, kiegészítő forrásokhoz. Büntetni ugyan nem büntetnek a kompenzáció elmaradásáért, ám ha a munkaadó más, a munka világát érintő területen szabálytalankodik, számíthat arra, hogy azért a kiszabható legsúlyosabb büntetést kapja majd.
Gúr Nándor azzal kapcsolatban, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt egy évben nőtt a foglalkoztatottság, s ezt Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő sikerként értékelte, elmondta: ha már jót nem tud tenni a kormány a foglalkoztatás területén, akkor inkább ne is tegyen semmit. A gazdaság reprodukciója lehetővé tette volna, hogy a válság után évente akár 100 ezerrel is több új foglalkoztatottat tudjon felmutatni ez az ország. Ez elmaradt, elsősorban az Orbán-kabinet által az elmúlt egy évben meghozott intézkedések miatt,-írja az eszakonline.
