A KDNP-s oktatásirányítás sokat beszél arról, hogy milyen fontos társadalmi
szerepet szán a kormány az egyházi iskoláknak. De hogy melyik egyház
maradhat egyház, s melyik iskola maradhat meg, azt a Fidesz dönti el. A
kormánypárt pedig úgy döntött, hogy a hátrányos helyzetűeket befogadó
iskoláknak nincs helyük. Az egyházügyi törvényt az utolsó pillanatban újjáírták, még a módosítást is
módosították a végszavazás éjszakáján. Az elfogadott változat pofonegyszerű:
tizennégy egyház számít egyháznak, a többiek státusza megváltozik, vagy
legalábbis mehetnek a parlamenthez könyörögni azért, hogy ne egyesületként
kelljen továbbműködniük. Önmagában is abszurd, hogy az Országgyűlés
határozza meg, mi egyház és mi nem, de a dolog oktatási következményei is
aggasztóak.
A korábbi ígéret és a KDNP eredeti terve ellenére, az egyházi státuszát
elvesztő felekezetek között van olyan – a Magyar Evangéliumi Testvérközösség
-, amely 13 közoktatási intézményt tart fenn. Ezek olyan, zömmel hátrányos
helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó intézmények, amelyeket
önkormányzatoktól és alapítványoktól, gyakran vészhelyzetben vettek át
azért, hogy sok száz gyerek ne kerüljön az utcára. Az egyházi státusz
elvesztése nekik azt jelenti, hogy intézményeik finanszírozása bizonytalanná
válik. Ugyanilyen helyzetbe került a Sajókazán iskolát működtető, már az
első listáról is lemaradt, Dzsaj Bhím közösség is.
Az egyháztörvény kapcsán az LMP oktatásért felelős képviselőjeként módosító
javaslatot nyújtottam be, hogy az olyan egyházi, vallási közösségek, amelyek
2012. január elseje után elvesztik egyházi státuszukat, – de korábban
szociális, egészségügyi, köz- és felsőoktatási, közművelődési intézményeket
működtettek -, továbbra is részesüljenek ezen feladatok ellátására állami
támogatásban.
Természetesen ezt a módosító javaslatot a fideszes többség nem szavazta meg,
azonban ez alapján az Oktatási Bizottság benyújtott egy kapcsolódó módosító
javaslatot – kompromisszumos megoldásként – amely legalább a következő tanév
végéig biztosítja a kiegészítő normatívát a kegyvesztett egyházaknak. Hosszú
távon csak az a megoldás, ha olyan oktatásfinanszírozási rendszert teremt a
kormány, amelyben az önkormányzatok nem kényszerülnek arra, hogy iskoláikat
egyházi kézbe adják, az alkotmányban rögzített, világnézetileg semleges
oktatáshoz való hozzáférés jogát kockáztatva.
Ha megvalósulna az LMP által javasolt szektor semleges oktatásfinanszírozás,
a Fidesz sem játszadozhatna többé az iskolákkal kénye-kedve szerint. Ideje
véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy az állam aszerint jutalmazza vagy
bünteti a gyerekeket, hogy önkormányzati, egyházi, vagy alapítványi
iskolában tanulnak.
