2024. 05. 13. hétfő

Szervác, Imola
1 EUR 387 HUF
1 GBP 450 HUF

Ideje kimászni a homokozóból!

A nemzeti szabadságharcot csak választási kampányszinten folytató kormányzatunk úgy döntött, hogy a határőrség megerősítése helyett tájékoztató óriásplakátok kihelyezésével „rémiszti halálra” az illegális bevándorlókat, akik ettől a „csodafegyvertől” sújtva majd fejvesztve kimenekülnek az országból.
Nem maradtak tétlenek a multikultúra hívei sem, s erre válaszul gyerekes módon a plakátok letépkedésével szálltak be az illegális bevándorlás kapcsán vívott, „vérre menő” küzdelembe. Pedig a valóság ettől sokkal drámaibb. Bizony ideje volna kimászni a homokozóból és elgondolkozni nemzetünk sorskérdésein.

A világ gazdasági-politikai elitjének célja egy totális ellenőrzés alá vont társadalom létrehozása, amelyben az emberek a minimális tudati szintre lebutítva, egymástól elidegenedve, fenntartások és ellenállás nélkül végzik szolgai munkájukat, mindenki a számára kijelölt helyen. Ennek előfeltétele a hagyományos emberi közösségek, kultúrák és nemzetállamok szétrombolása. Ezért mesterséges konfliktusok gerjesztésével újkori népvándorlást indítottak el, hogy felgyorsítsák Európa fejlettebb közösségi tudattal rendelkező társadalmainak etnikai összeomlását. Ha nemcsak szavakban akarunk tenni ez ellen, akkor a plakátokon történő üzengetés helyett bizony sziklaszilárd ellenállásra van szükségünk, mert az Európai Uniót irányító politikának ez az elsődleges célja.

Mint megtudtuk, ezek a plakátok az embercsempészeknek szólnak, és láthatóan Miskolcra is jutott belőlük. Orbán Viktor szerint a plakátokkal azt üzenik, hogy nincs munkahely, és itt nem lehet boldogulni. Sajnos a miskolci lakosságban ezt már nem szükséges külön tudatosítani – akik a bevándorlókkal ellentétben – tömegesen hagyják el városunkat. Már csak Kriza Ákossal kellene egyeztetnie mielőtt ilyen kijelentést tesz, hiszen a közpénzen megjelenő Miskolci Napló propagandaszólamait olvasva, lassan már a svájciak is pironkodva tekintenek ránk.

Badány Lajos, a Jobbik önkormányzati képviselője

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

DRESSZKÓD: ART DECO
Divat és életmód az 1920-30-as évekből Új fejezetéhez érkezett az Iparművészeti Múzeum legnépszerűbb kiállítás-sorozata, a Dresszkód. Éppen csak sz…