Budapest, 2010. június 11., péntek (OS) – Ma a Fidesz újabb hazugsága bizonyosodott be. Noha a választás előtt tagadta, a ma benyújtott jogszabályokban mégiscsak einstandolja, kizárólagos hatalma alá vonja a közszolgálati médiumokat és az MTI-t.
A médiatörvény köztudomásúan módosításra, javításra szorul. Az elmúlt ciklus végén a pártok sikerrel kecsegtető egyeztetést folytattak ennek érdekében. Ma már világos, miért vonult ki ebből a Fidesz. Nem javítani, hanem einstandolni akart. Nem konszenzusra, hanem kizárólagos hatalomra tört, nem egyeztetést, hanem médiadiktátumot tervezett. Nem a politika befolyásának gyengítését, hanem saját politikai hatalma bebetonozását akarta. Külön cinizmusra vall, hogy a jogszabályokat most nem a kormány, hanem fideszes képviselők nyújtották be, hogy kikerüljék a kormány számára előírt egyeztetést, és példátlan módon a szakma megkérdezése nélkül szabályozzanak.
A jogszabályok három célt szolgálnak: Az einstandolást, a fideszes káderek bebetonozását és a paritás megszüntetését: a közmédiumok és az MTI politikai irányítását.
1. Az einstandolásról: Noha tagadta, a Fidesz mégiscsak megkezdi a közalapítványok összevonásával a közmédiumok és az MTI egyesítését, amelyet így könnyebben tud irányítani. Az új közalapítványt az MTV bázisán építi ki, hiszen ezt a médiumot már eddig is teljes politikai befolyása alá vonta.
2. A bebetonozásról: A médiapolitika irányítóit bebetonozza. 9 évre nevezi ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét és a Média Tanács tagjait. A Média Tanács elnöke azonos a Hatóság miniszterelnök által kinevezett elnökével.
3. Paritás helyett egyoldalú politikai irányítás: A Fidesz számára nemcsak a mostani kuratóriumi elnökségek kényelmetlenek. Kényelmetlen maga a paritás elve, a kormányoldal és az ellenzék gondolkodásának egyenlő súlya a médiumok tulajdonosi testületeiben és az ORTT-ben. Az újjáalakítással egyúttal megszabadulhat az MTI és a Duna TV elnökétől, és pályázat nélkül, kénye-kedve szerint nevezheti ki engedelmes kádereit az MTV és a Magyar Rádió élére. Az eddigi paritás helyett minden testületben kizárólag a jelenlegi kormányoldal akarata érvényesülhet:
– Nemcsak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét nevezi ki a miniszterelnök, nemcsak a Nemzeti Média és Hírközlési Tanács tagjai kerülnek be (az MTA delegáltja kivételével) közvetve vagy közvetlenül a kormányoldal javaslata alapján, hanem a Média Tanács tagjainak jelöléséhez is a második fordulóban már elég a jelenlegi 2/3-os parlamenti többség. A parlamenti jelölő bizottságban a frakciók képviselői ti. mandátumarányos szavazattal rendelkeznek, és konszenzushiány esetén a döntés 2/3-os.
– Megszűnik a közalapítványt irányító kuratóriumi elnökség paritása is. A kuratórium a jövőben 5 tagú, elnökét a kizárólag kormányoldali döntések alapján összeállított Média Tanács delegálja. További 4 tagjából kettőt a kormánypártok, kettőt az ellenzéki pártok jelölnek ugyan, de a kuratóriumok egy kísérlet után, másodjára már sima többséggel dönthetnek bármiről. A kuratórium elnöke és a két kormánypárti kurátor tehát mindent eldönthet. De a Fidesz ennél is több biztosítékot akart. A két ellenzéki kurátor jelöléséhez ellenzéki koalíciót”, egyetértést követel meg, amit a három ellenzéki párt között a Jobbik segítségével éppúgy meg tud akadályozni, mint annak idején a MIÉP segítségével tette. Most törvényesíti is a csonka kuratóriumok lehetőségét annak jogszabályba foglalásával, hogy a kuratórium az egyik oldal egyetértése hiányában csonkán is működhet.
– Még ez a kuratórium sem pályáztathatja a közmédiumok vezetői posztját, csupán választhat a Média Tanács 2 jelöltjéből.
Ezek után nem meglepő, hogy a médiaszabályokkal együtt beadott Alkotmány-módosítás úgy sorolja fel a közszolgálat feladatait, hogy abban az arányos és hiteles tájékoztatás nem szerepel.
Lendvai Ildikó
