A köztársasági elnök nyílt pályázat és egyeztetés nélkül jelölte az alapvető jogok biztosának Kozma Ákost. A parlament ma 137 szavazattal megválasztotta őt az ország új ombudsmanjának. Áder János mulasztása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Magyarország kiesik azoknak a civilizált országoknak a köréből, ahol megfelelő színvonalú nemzeti emberi jogi intézmény működik.
Áder János köztársasági elnökhöz május 22-én fordult 35 civil szervezet, Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok, hogy a küszöbön álló ombudsmanjelölést mindenképpen pályázat és széleskörű egyeztetés előzze meg. A levél felhívta a figyelmet az ENSZ által a nemzeti emberi jogi intézményekkel kapcsolatban elfogadott ún. „Párizsi Alapelvekre”, amelyeket – minthogy a magyar ombudsman és hivatala Magyarország nemzeti emberi jogi intézménye – fontos lett volna betartani az új biztos kiválasztása során.
Az ENSZ illetékes albizottsága már 2014-ben figyelmeztetett a hazai kiválasztási szabályozás hiányosságaira. Idén októberben pedig az albizottság ismét megvizsgálja, milyen fokban felel meg a magyar szabályozás és gyakorlat a Párizsi Alapelveknek. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy bizonyos minimális elvárásokat sem teljesít a magyar ombudsman, és ezért a hazai alapvető jogok biztosát már nem lehet kormányfüggetlen, széles társadalmi támogatást élevező emberi jogi intézménynek nevezni, akkor leminősítheti a biztosi hivatalt, ami súlyos presztízsveszteség lenne hazánknak.
Azzal, hogy Áder nem hirdetett pályázatot és széleskörű egyeztetés nélkül jelölte Kozmát, ezen túlmenően is kellemetlen helyzetbe hozta a ma megválasztott új biztost. Nehéz lesz majd elfogadható magyarázatot adni arra, miért kellett az államfő és a kormánypártok belső személyzeti ügyévé silányítani ezt az ország egészét érintő, nagy jelentőségű kiválasztási folyamatot. Most mindenesetre nehéz azt mondani, hogy az új biztos „mindenki ombudsmanja” lenne, amint az üdvös volna.
Pedig a Magyar Helsinki Bizottság május végén petíciót indított, hogy minél több polgár kérje a köztársasági elnököt a tisztességes pályázati kiválasztásra. Máig 2362-en írták alá. Áder János és hivatala azonban május 22. óta válaszra sem érdemesítette a hozzá forduló civil szervezeteket. Így ma sincs magyarázat arra, miért döntött úgy a köztársasági elnök, hogy figyelmen kívül hagyja a ránk is vonatkozó nemzetközi előírásokat, és ezzel kínos helyzetbe hozza majd jelöltjét és tovább ront a magyar jogállamiság megítélésén.
Mindazonáltal a Magyar Helsinki Bizottság és civil partnerei abban bíznak, hogy a rossz indulás ellenére Kozma Ákos ombudsmanként eleget tesz esküjének, és Magyarországot meg az Alaptörvényt fogja szolgálni azzal, hogy politikailag kényes ügyekben, komoly konfliktusokat is vállalva fellép, ha az alapvető jogok megsértését tapasztalja. Mi, civilek ígérhetjük, kitüntetetten fogjuk figyelni tevékenységét, és ha jogvédő munkáját elfogulatlanul, bátorsággal és tisztességgel végzi, együtt fogunk működni vele.
