2022. 08. 19. péntek

Huba
1 EUR 405 HUF
1 GBP 480 HUF

A Magyar Békekör elemzése a világ átrendeződéséről

Világgazdasági átrendeződés és békepolitikai következtetések

A világgazdaság súlypontjának eltolódása Nyugatról Keletre kedvez a békés együttműködésre épülő új világrend felé vezető folyamatnak, mert a keleti társadalmakban nem a monopóliumok diktálják a politikát, hanem a politika szabályozza a gazdasági körök mozgásterét – állítja a Magyar Békekör a geopolitikai átrendeződésről vasárnap kiadott elemzésében.
A Békekör idézi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanulmányait, melyek szerint Kína 2013 óta a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmává lépett elő, 2016-ban a világ ranglista élére került a vásárlóerő paritáson (PPP) számolt Bruttó Nemzeti Termék (GDP) kb. 21 billió dollárnyi volumenét tekintve, az Egyesült Államok kb. 19 billió dollárnyi GDP-jével szemben. 2050-re nem csak Kína, hanem India is meg fogja előzni az USÁ-t, s az Egyesült Államok a harmadik helyre szorul. Kína és India világgazdasági részesedése 2050-re 35 százalékosnak ígérkezik, az USA és a jelenleg 27 államot tömörítő EU együttes súlya pedig kb. 25 százalék körül várható.
A világgazdasági ranglista élén a Feltörekvő Hetek (E7) ki fogják szorítani az élvonalból a világ jelenleg legfejlettebbnek számító Hetek csoportját (G7). Kína, Oroszország, Brazília, Mexikó, Törökország, India, és Indonézia (E7) súlya 2050-re el fogja érni az 50 százalékot, míg a G7 tagjai, az USA, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, és Olaszország együtt csak 20 százalékos részesedésre számíthatnak.
Németország az 5. helyről 2050-re a 9. helyre, Olaszország pedig a 12. helyről a 21.-re csúszik le, viszont Vietnam a 32. helyről a 20.-ra lép előre. Kilenc hellyel javít majd pozícióján a Fülöp-szigetek, nyolccal pedig Nigéria.
Az előrejelzés szerint az első tíz helyezett 2050-ben a következő lesz sorrendben: Kína, India, USA, Indonézia, Brazília, Oroszország, Mexikó, Japán, Németország és Nagy-Britannia.
A Magyar Békekör az alábbi következtetéseket vonta le a végbemenő folyamatból:
– A világgazdasági súlypont áttolódása Nyugatról Keletre annak tulajdonítható, hogy a világ népességének több mint a fele Ázsiában él, a kontinens óriási emberi és nyersanyag tartalékokkal rendelkezik. Legfontosabb gazdasági tényezői, Kína, India és Oroszország társadalmi-politikai rendszere előnyösebb feltételeket biztosít a termelőerők fejlődésének, mint a nyugati rendszerek, mert nem engedi meg, hogy a monopoltőke elhatalmasodjon a társadalmi érdekek felett, és politikai hatalomra tegyen szert.
– Az a tény, hogy nem a monopóliumok diktálják a politikát, hanem a politika jelöli ki a gazdasági körök mozgásterét, kedvez a békés együttélésnek és együttműködésnek. A keleti társadalmi rendszerekben ugyanis – a nyugati típusú tőkés rendszerektől eltérően – a politikának nem az a fő rendeltetése, hogy érvényt szerezzen a finánctőke érvényesülésének, a piaci terjeszkedésnek, akár más népek megélhetési forrásainak az elvonása, és háború árán is, hanem a békés fejlődés biztosítása az építő munkához, egy olyan nemzetközi kapcsolatrendszerben, amely a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésre, az országok és népek egyenjogúságra épül.
– A nyugati szövetségi rendszer lényegesen lassíthatná pozícióvesztését, ha forrásait a gazdaság fejlesztésére, és a társadalmi szükségletek jobb kielégítésére fordítaná, nem pedig a katonai kiadások növelésére, és a globális katonai jelenlét fenntartására. De kétséges, hogy ezt az utat választaná, mert a monopoltőkés érdekek a globális hegemóniához fűződnek. Félő, hogy a finánctőke nem törődik bele világgazdasági és geopolitikai pozícióinak gyengülésébe, hanem erőszakkal próbál úrrá lenni rajta.
– Az Egyesült Államok 2018. évi költségvetési terve, a NATO-államokkal szemben támasztott amerikai pénzügyi elvárás maradéktalan teljesítése, valamint az USA Szaúd-Arábiával kötött mamut fegyverüzlete arra utal, hogy a következő években nem a hadi kiadások csökkentésének, hanem növelésének leszünk a tanúi, és újabb fegyverkezési hajszát kényszerítenek a világra abban a reményben, hogy feltartóztassák a Nyugat térvesztését egy vagy több győztes háború kikényszerítésével. Ez a történelmi folyamattal dacoló politika fokozott katonai terhek vállalására kényszerítheti a Keletet is, és komoly forrásokat vonhat el a fejlődésétől. De az is előfordulhat, hogy Nyugaton jár még súlyosabb politikai következménnyel, esetleg társadalmi megrázkódtatással, tekintettel a jóléti források háborús célokra történő radikális átcsoportosításának szociális kihatására. A háborús politika azért sem nyújt garanciát a leépülési folyamat feltartóztatására, vagy visszafordítására, mert a gazdaságilag és katonailag megerősödött ellenfél nyilván nem szemléli tétlenül a háborús készülődést, társadalmi-politikai berendezkedése pedig előnyösebb feltételeket biztosít gazdasági potenciáljának kibontakoztatásához, mint a monopolérdekek béklyóiba kötött Nyugaté.
– A Nyugat abban az esetben tartóztathatja fel térvesztését háborúval, ha győztesként kerül ki belőle. Semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a nyugati szövetségi rendszer tisztában van azzal, milyen következménnyel járna rá nézve is egy világméretű konfliktus. De a tisztánlátást elhomályosíthatják a világhatalmi érdekek. Napjainkban, különösen az Egyesült Államokban lehetünk tanúi a színfalak mögött zajló hatalmi harcnak héják és galambok között. Kimenetele még bizonytalan. Trump elnök azért nem tudja valóra váltani politikai célját, az amerikai-orosz viszony új alapokra helyezését, a felhagyást a konfrontációval, és az áttérést az együttműködésre, mert a héják ellenállásába ütközik.
– Más a helyzet a helyi háborúkkal. Valószínűségük azért nagyobb, mert nem vezetnek feltétlenül nukleáris összecsapáshoz, sem közvetlen szembesüléshez az Egyesült Államok és Oroszország között. Leköthetik velük az ellenfél békés fejlesztésre szánt anyagi forrásainak egy részét, csillapíthatják az amerikai és nyugat-európai hadiipari trösztök profitéhségét, győzelem esetén pedig saját javukra módosíthatják az erőviszonyokat. A Békekör véleménye szerint a Nyugat helyi konfliktusok kirobbantásával és támogatásával visszavethetné ugyan a békés átalakulás folyamatát, de el nem kerülhetné történelmi alkonyát. Profitorientált, birodalmi lényege még jobban lelepleződne saját népei előtt is, és arra sincs biztosítéka, hogy a helyi háborúkban győzne.
– A Kelet nem érdekelt abban, hogy felemelkedését hódításra, mások leigázására és kizsákmányolására használja fel. Ezt több új nemzetközi együttműködési szervezet példája támasztja alá. Valamennyi az egyenjogúság és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésre épül, célja az elmaradottság leküzdése, és az akadályok elhárítása az országok fejlődésének útjából. A Magyar Békekör értékelése szerint a Kelet abban érdekelt, hogy a világméretű átrendeződés minél békésebben menjen végbe, és ebben a folyamatban megváltozzanak a nyugati társadalmak belső viszonyai is: a monopoltőke érdekein felülkerekedjenek a békés együttéléshez és a fejlődéshez fűződő társadalmi érdekek. A Keletnek nem a romboláshoz fűződik érdeke, hanem ahhoz, hogy a nyugati társadalmakban felhalmozódott értékek se pusztuljanak el, hanem hozzájáruljanak a közös felemelkedéshez. Ez a „küldetéstudatot” és árnyaltságot ötvöző politikai megközelítés határozottan érzékelhető mind az orosz, mind a kínai politikában.
– A Magyar Békekör elemzése szerint a világméretű átrendeződési folyamat nem lesz egyenes vonalú, de végbe fog menni. Ezt abból kiindulva állítjuk, hogy a békés együttműködéssel szemben nincs ésszerű alternatíva. Az emberiség fennmaradása közös érdek. Véleményünk szerint a geopolitikai átrendeződés előrehaladásával erősödni fog ennek felismerése a nyugati társadalmakban is. Egyre több ország és nép fogja sürgetni az együttműködésre épülő világrendet, és azt, hogy a szemben álló felek kerekedjenek felül vélt vagy valós sérelmeiken, beleértve történelmi sérelmeiket is. A békepolitikát kitartó, türelmes munkával kell érvényre juttatni. Az erőt békés célra, a konfliktusok politikai rendezésére, és a közös érdekek érvényre juttatására kell felhasználni, de nem szabad megengedni, hogy ezt bárki is a gyengeség jelének vélje, és visszaéljen vele.
– A Békekör üdvözli a BRICS, az Eurázsiai Gazdasági Unió, és a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretében létrejött új együttműködési rendszereket, mert új fejlődési perspektívát tárnak fel, és nyitottak az egész világra. A Nyugat is felismerte a bennük rejlő lehetőséget, és profitálni akar belőlük. Erre utal, hogy a G7-ek nagy része is bekapcsolódott a BRICS Bank és az Ázsiai Fejlesztési Bank tevékenységébe, és infrastrukturális fejlesztési projektjeinek finanszírozásába. Ezek az új együttműködési rendszerek módosíthatják az eddigi érdekviszonyokat, átértékelhetik az eddig szemben álló felek egymáshoz fűződő viszonyát, és erősíthetik a világméretű építőmunkában való közös érdekeltséget. A Békekör szerint az „igazságosabb világrend” megteremtésére irányuló békepolitikában mind nagyobb szerep jut a gazdasági érdekeknek és a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatoknak.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

A második hazai pályán
A hétvégén a Gender Racing Team számára a több szempontból is második hazai pályának számító Slovakiaringen áll rajthoz az FIA CEZ Zone Trophy talán l…