2024. 04. 16. kedd

Csongor
1 EUR 395 HUF
1 GBP 462 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Interjú
  • »
  • Megyénk felemelkedéséhez tudjuk, hogy: mit, miből, hogyan!

Megyénk felemelkedéséhez tudjuk, hogy: mit, miből, hogyan!

Beszélgetés Török Dezsővel, a BAZ megyei közgyűlés elnökével

Névjegy
Név: Török Dezső
Kor:49 év
Lakhely: Tiszaújváros
Eredeti foglalkozás: villamosmérnök, 1998 óta tagja a megyei közgyűlésnek,
Család: felesége: vízlaboráns,
gyerekek:Ádám a BME-re jár, Nóra,főiskolai médiaszakon végzett
Könyv: Rejtő a kedvenc, s egyébként Scifi minden mennyiségben, könyvben, filmen,
Zene: főként könnyűzene: Kovács Ákos, Depeche Mode, Bonanza Banzai


Beszélgetésünk közben sokszor tűnt úgy, hogy az elnök, nem a szavak embere, mármint nem a szócséplésé, – mint általában politikusaink – merthogy rendkívül összeszedetten, mondanivalóját, válaszait tudatosan egymásra építve fogalmazott.

–    Elnök Úr, a Royal Magazin olvasói jól ismerik a megyét, hiszen majd kétszázra rúg azoknak a településeknek a száma, amit már bemutattunk az elmúlt 15 esztendőben. Tudjuk, hogy sok az érték, és a természeti szépség környezetünkben, de sok a méltatlanul elhanyagolt terület is, és még több volt a terv, az üres ígérgetés. Ön azt mondta évnyitó beszédében, hogy eljött az-az időszak, amikor ötletelés helyett, tudatos tervezéssel lehet azon dolgozni, hogy megyénk felemelkedjen. Nem vagyunk ezzel kissé megkésve? Valóban tudjuk, hogy mit, miből, hogyan?

–    Elkésve semmiképpen nem vagyunk, bár előrébb is járhatnánk már, ha a korábbi időszakban a rendelkezésre álló források felhasználása tudatosabban történik. Mire gondolok?  Nem a temető és a főtér felújítása – bár ezek is nagyon fontosak a helyben élő lakosságnak – lesz a prioritás, hanem a megélhetés biztosítása, a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, és az itt élők megtartása. Ez tehát a mit. A miből az a 93 milliárd forint, ami rendelkezésünkre áll a 2014 – 20-as uniós ciklusban. Ide kapcsolódik az a friss hír, hogy a TOP-os pályázatokból az egyházak és a civil szervezetek is részesülhetnek. Erről még bővebb infót nem tudunk, de hamarosan kiderül, hogy milyen feltételekkel.
A hogyan alapja pedig az a megyei fejlesztési program, amely már korábban elkészült. Március végére egy komplett Integrált Területi Programot /ITP/ állítunk össze. A pályázaton való részvételhez minden egyes falunak, városnak településrendezési tervvel kell rendelkeznie, merthogy ez lesz a pályázat alapja. Nem kell már a pályázatokhoz a drága, 10-15 százalékot elvivő pályázatíró cég, hanem ezt saját maguk megoldják az önkormányzatok, a mi hathatós segítségünkkel. A jelenlegi állás szerint nyáron indulhatnak a pályázatok, ősszel az értékelés és várhatóan az év végén a szerződéskötések kezdete.  Újabb jó hír az önkormányzatoknak, amellett, hogy a források 60 százaléka a gazdaságfejlesztésről kell, hogy szóljon, módjuk lesz a pályázati pénzből 100 százalékos intenzitással megoldani a sok gondot okozó felszíni vizek elvezetését is. Ebből a forrásból tehát a belvíz kérdés is megoldódik majd.
–    Akkor, ha jól értem a 2014-ben összegyűjtött projekt ötleteket nem feleslegesen nyújtották be az önkormányzatok, mert azok az alapjai a mostani tervezésnek.

-Részben igen, de az indikátorokat újra kell gondolnunk az új útmutató alapján.


–    Ha már a munkahelyteremtést említette, – bár ez sokak véleménye szerint nem az önkormányzatok, vagy a megyék feladata – hogyan tudják itt a korábbi jó külkapcsolatokat kihasználni a befektetők generálásában?

–    Nagyon sok élő és kissé elhalványult kapcsolata van, volt megyénknek külföldön. Ezek egy része inkább a kulturális kapcsolatra korlátozódik, ami persze nagyon fontos, hiszen jó alapja lehet a gazdasági partnerségnek. Mindenesetre erre sokkal nagyobb gondot kívánunk fordítani, mert ha a munkahelyteremés közvetlenül tényleg nem is a mi feladatunk, a befektetők generálása sokkal inkább, hiszen valljuk be őszintén, hogy sokkal nagyobb a súlya egy térséget képviselő megyének, mint egy vállalkozásnak a tárgyalások során. Ehhez kapcsolódó jó, hír, hogy a következő uniós ciklusban 50 százalékos támogatottságot kap az ipari park létrehozása.

–    Kapcsolatok. Ön is Széchenyit idézte: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”  Mi magyarok ebben meglehetősen gyengék vagyunk, inkább széthúzás, mint összefogás a jellemző ránk. Kevés jó példa volt erre eddig, mert az önkormányzatok majd mindegyike, csak a saját falu határain belül tudott gondolkodni, s nem használta ki a szinergiákat. Csupán a szlogenek szintjén… Most mindegy, hogy rendezvényekről, oktatásról, vagy gazdaságfejlesztésről beszélünk. Így aztán, ezt a példát folytatva, nem igazán volt gyümölcsöző kapcsolat megye és megye jogú város között sem. Ön személy szerint mit tud ezért, ez ellen tenni?

–     Az október 22-én elmondott székfoglalómban már beszéltem arról, hogy olyan kapcsolatot kell ápolnunk megyének és megye jogú városnak, hogy az mindkettőnk előnyére váljon.  Így aztán Kriza Ákossal, és Demeter Ervinnel együtt új alapokra tettük a közös munkát. 2015. március 14-én közösen ünneplünk, és minden hónapban egyszer, nem protokolláris, hanem valódi problémákról, értékekről, feladatokról szóló megbeszélést tartunk. Egyébiránt ugyanilyen fontos számomra a történelmi egyházakkal való jó kapcsolat, így már mindhárom egyházvezetőt meglátogattam, és időről-időre rendszeresen találkozunk, és megbeszéljük majd a közös feladatokat. Azt tartom fontosnak a felemelkedéshez, hogy összefogjunk az ügyek mellett, és ne valami ellen…

   Köszönöm az interjút!
   Orosz B. Erika

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Közel kilencmillió forint a kár
Egy kazincbarcikai sértett számlájáról közel kilencmillió forintot vett le egy elkövető. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság folytat…