Év kezdő beszélgetés Dr. Ódor Ferenc elnökkel
– Az elmúlt évet értékelő sajtótájékoztató, amelyet Elnök Úr tartott, nem volt túlzottan optimista – az elért eredmények, az eseménydús esztendő, és a működőképesség megőrzése ellenére, s sajnos ez év kezdete sem mondható valami biztatónak… De tekintsünk vissza kicsit a 2008-ra, mielőtt az idei tervekről beszélnénk!
– Való igaz, hogy eseménydús év áll mögöttünk annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet, a szabályzók, s a kormányzat nem könnyítette meg a megyék működését. A teljesség igénye nélkül lássuk mivel gazdagodott Borsod-Abaúj-Zemplén megye! Sajószentpéteren felavattuk a Gondoskodás és Esély Házát; Széphalomban a világ egyetlen Nyelv Múzeuma nyitotta meg kapuit; Göncön uszodát avattunk; Fúlókércsen hidat; Tokajban színházat, Alsózsolcán levéltárat. Egyszóval ez több milliárdos fejlesztés megyei szinten.
Huszonöt oktatási intézményben 13ezer diákot képzünk, s itt 1300 dolgozónak adunk munkát, de egyébként is –sajnos- a megye a térség legnagyobb foglalkoztatója, hiszen 7285 munkavállalónk van. Az ezzel járó gond sem volt kevés az elmúlt évben. Mi a jellemző az oktatási intézményekben: csökkenő finanszírozás, iskolák bezárása. De azért folytattuk a Bursa Hungarica programunkat, gyermekeink sikeréért 126 millió forintot áldoztunk erre. Tovább folytatódott a sikeres Szakiskolai Fejlesztési program, amelyben megyénk öt szakképző iskolája vesz részt. A tehetséges gyermekek fejlődése érdekében Demján Sándor 1 milliárd forintot ajánlott fel az encsi kistérség 3000 szegény gyermekének, amelyet mi is támogatunk 3,5 millió forinttal.
Az egészségügy területén éltük meg a legdrasztikusabb változásokat. Öt aktív kórházunkból 443 fekvőbeteg ellátást szolgáló ágyszámot vontak el, s így 215 dolgozótól kellett megválnunk. A kórházak vezetői azonban megőrizték az intézmények működőképességét, sőt a szikszói kórház 750 millió forintot nyert az egynapos sebészeti ellátás megvalósítására, s a megyei kórházunk 11,2 milliárd forintot a „Csillagpont” projektre.
Az elmúlt év kiadási előirányzata 45,5 milliárd forint volt, amelyből csak az intézmények kiadásai meghaladják a 38 milliárd forintot, ezért a feladatok maradéktalan ellátása érdekében 3,5 milliárd forint hitellel számoltunk, amelyből 3 milliárdot kötvénykibocsátásból oldottunk meg.
– Akkor most nézzük a 2009-es esztendőt, amely több szempontból sem kezdődött jól, hiszen szokatlan hideg volt, elzárták a gázcsapokat, s bizony a válság, vagy ahogy sokan mondják a világgazdaság átrendeződése is jócskán éreztette hatását. Az élet azonban nem áll meg, s lássuk, nálunk hogyan folytatódik?
– A megyerendszer tudatos szétverése nem a válság következménye. A kormány az elmúlt években mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a megyei önkormányzatok működését. Már hivatalba lépésükkor nyilvánvalóvá tették, hogy nem szánnak szerepet a megyei önkormányzatoknak. Ezt a tervet azóta – hol kisebb, hol nagyobb lépésekkel, de – igen következetesen valósítják meg. A mindennapi munkában érezzük, hogy egyre nehezebb a helyzetünk. A feladataink ugyan megmaradtak, de ehhez forrásaink lassan elfogynak. . Ezeket a feladatokat el kell látni, hiszen a megyében élők életminőségét határozzák meg.
Az örökösödési illeték jelentős részének eltörlése miatt kevesebb pénz folyik majd be az önkormányzatokhoz, a kieső bevételek pótlására ugyanis a kormány nem tervezett be semmilyen kompenzációt. A Borsod megyei önkormányzatnál ez körülbelül 500 millió forintot jelent majd – tette hozzá. A közgyűlési elnök emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlésben a Fidesz is támogatta az illeték egy részének eltörléséről szóló javaslatot. Súlyos pénzhiánnyal küzd az időskorúak ápoló-gondozó ellátása is. A büdzséből még kevesebb jut majd a megyei önkormányzatoknak, vagyis tovább csökken az egy főre jutó normatív támogatást. Emiatt minimum 16 százalékkal kevesebb forrás lesz a szociális ellátásban. Jelenlegi tudásunk szerint – kormányzati döntések következtében – 8-10 százalékkal csökken dolgozóink fizetése.
– Mit tesznek ez ellen, hiszen a forrásokat nem nagyon tudják növelni?
– Kötvénykibocsátáshoz, – 8 milliárdos állomány – ingatlanértékesítéshez, – főként Miskolc főutcai ingatlanjai, ITC, Csanyiki Intézet – hitelfelvételhez kell folyamodnunk, hogy intézményeink működését garantálni tudjuk. Eddig nem hajtottunk végre létszámleépítést, hiszen az egyet jelentett volna intézményeinkben a szolgáltatási színvonal csökkenésével, ezt pedig mindenáron el akarjuk kerülni, de most már erre kényszerülünk. Csökkentjük a megyei közgyűlés üléseinek számát, a korábban megszokott nyolc helyett idén hat rendes közgyűlés és két ünnepi közgyűlés lesz.
– Ön a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hogyan látja mi a többi megyében a helyzet?
– Azok a megyék vannak bajban,- Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg- amelyek nagyok, sok az intézményük, és ahol rosszabb a szociális helyzet, vagy az olyan kicsik mint Pl. Tolna megye. Országosak kb. 30 milliárd forint hiányzik a megyék elégséges működéséhez, ami, ha az ország költségvetését nézzük elenyésző, de e nélkül az idén ezek közül sokan kerülnek majd csődközeli helyzetbe. A kistérségi társulások szociális intézményei ezzel szemben jóval több pénzből gazdálkodhatnak. Ezt az érintettek pozitív diszkriminációként értékelik, de a megyei önkormányzatok számára hátrány, hiszen mi nem csatlakozhatunk ilyen társulásokhoz.
– Sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy egy tavaly év végi kormányrendelettel államigazgatási hivatal lett a regionális közigazgatási hivatalokból. Mi most a helyzet?
– Ez azt jelenti, hogy az év eleje óta nincs törvényességi felügyelete az önkormányzatoknak, azaz nincs olyan szervezet, amely hivatalból megvizsgálná, hogy az önkormányzati testületek által hozott döntések, megalkotott rendeletek megfelelnek-e az Alkotmány előírásainak. Mindez úgy alakult ki, hogy a kormány két ízben is kísérletet tett arra, hogy a korábban megyei szinten működő közigazgatási hivatalok átszervezésével majd regionális hivatali rendszert alakítson ki. Az átalakítás meg is történt, de mindkét esetben megvétózta a döntést az Alkotmánybíróság, mert az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is ellátó hivatali rendszert csak a kétharmados többséggel megváltoztatható önkormányzati törvényben lehet jóváhagyni. Mi azt javasoltuk, hogy álljon vissza az alaphelyzet, de ehelyett egy újabb kormányrendelettel meghagyták az alkotmánysértő regionális rendszert.
– Akkor 2009-ben inkább a túlélés, mint a beruházás, fejlesztés lesz a cél?
– Bizonyos értelemben igen, mert most már olyan strukturális átalakításra vagyunk rákényszerítve, ami bizony emberáldozatokkal is jár. Például az oktatási, gyermekvédelmi, szociális területekről közel 70 dolgozót kell elbocsátanunk. Az egészségügyben viszont a „Csillagponti Kórház” fejlesztéséhez 1,5 milliárdot hozzá kell majd három év alatt tennünk, és azt szeretnénk, hogy ebben az évben eljussunk a kiviteli tervekig. Tehát szerencsére van ahol fejlesztési kényszer van, van ahol átvészelésre törekszünk. Sajnos a szűk esztendők sora folytatódik.
– Köszönöm az interjút!
