 |
Név: Bacsó János
Kor: 45 év |
 Hazánk történelmének egyik legkiemelkedőbb eseménye az ország függetlenségéért vívott, a II. Rákóczi Ferenc „nagyságos fejedelem” által vezetett, 1703-1711 közötti szabadságharc.
Az akkori Habsburg-uralom megdöntésére irányuló fegyveres küzdelem legfontosabb politikai eseményére Ónodon került sor 1707. júniusában. „Eb ura fakó, József császár nem királyunk!” – hangzott el az itt megtartott országgyűlésen, ahol kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A település első írásos említése 1296-ból való, ekkor még Olnodnak nevezték Ebben az időben határának északi részén még egy település létezett, amely Farkaskorhija vagy Farkaskor-hó, röviden Korhi nevet viselt. Ezt a helységet olykor Felső-Ónodnak is írták. A XIV. század második felében már városként emlegetik; ezt egyrészt birtokosainak, másrészt földrajzi helyzetének köszönheti. A falu közelében átkelőhely volt a Sajón, és erre vezettek az északkeleti országrész felé vivő utak. Czudar Péter, a falu egyik XIV. századi birtokosa közel a Hernád torkolatához, a Sajó egyik kanyarulatában kővárat kezdett építeni. Védelmi szempontból ez igen kedvező volt, hiszen három oldalról is védte a folyó, de sem a tervezéskor, sem a kivitelezéskor nem egy majdani végvári funkcióból indultak ki. Korábban Borsod megyében nem volt kővár, a megyeszékhely, Borsod vára földből és gerendákból épült. A Czudar család 1470-es férfiági kihalása után Rozgonyi, Perényi, Báthory, majd Losonczi Anna voltak a vár urai. A kuruc harcok befejeződése után a vár tovább pusztult, köveit urai, majd a lakosság is építésekhez széthordta. A környék falvai közül Ónod község neve forrott leginkább össze a várral. Minden egyes ostrom után megsarcolták, gyakran fel is égették, de mindig újjáépült. |
Beszélgetés Ónod polgármesterével
Tulajdonképpen minden kedvező történelmi és földrajzi adottsága megvan Ónodnak ahhoz, hogy a híres kis falu, kedvelt kirándulóhely legyen, de Bacsó János, a település polgármestere azt mondja, sajnos a település külleme, képe még egyáltalán nem vonzó ehhez, s most minden erejükkel azon vannak, hogy ezen változtassanak.
– Az-az igazság, hogy furcsa ilyet hallani a falu első emberének szájából, de mégis csak ezt kell mondanom, hiszen az Ön által emlegetett nevezetesség ma kevés, ehhez sok mindent hozzá kell tennünk, hogy valóban kedvelt kirándulóhely lehessünk. Ez a falu 1795 óta csak hanyatlott, s a kiegyezés után még a városi rangját is elvesztette. A városias településszerkezet viszont megmaradt, de központi szerep soha nem jutott neki. Olyan mélyről kell most felhoznunk egy jó szintre,… Képzelje csak el, hogy 2002-ben itt még 8 km sáros, föld út volt. Szóval van mit tennünk. Ami viszont híres még ma is az a több mint 600 éves vásárunk. Arra büszkék vagyunk, hogy egyre kulturáltabbak ott a körülmények, s ha ebben a ciklusban sikerül ott egy vásári központot felépítenünk, ahol a kiszolgáló helyiségek mellé egy csarnok is épül majd, akkor még nagyobb árbevételt generál majd Ónodnak. S akkor már azon is lehet gondolkodni, hogy ne csak egy hónapban egyszer, hanem egyéb napokon is kihasználhassuk a területet, de úgy, hogy ne teremtsünk konkurenciát a vásárunknak.
– Az elmúlt évben lett készen a polgármesteri hivatal épülete, ez a felújítás 14 millióba került. A XXI. Századi iskola programban nyerünk 70 milliót, így 100 milliós beruházást tudtunk az iskolában megvalósítani, ami azért is nagyon fontos, mert most már 35 számítógéppel rendelkezik az iskolánk, így az informatika terén nincsenek lemaradva a gyermekeink. Épültek azért utak és járdák is, amelyet részben társadalmi, részben közmunkával, részben rehabilitációs foglalkoztatással értünk el. Ennek persze soha sincs vége, ezt folytatnunk kell.
– Tervekből nincs hiány, csak forrásokat találjunk hozzá, mert bizony a mi költségvetésünk csak a működésre elegendő, fejlesztésre igen kevés jut. Nagyon szeretnénk a falu központját széppé varázsolni. Már a tervek készen vannak, s úgy érzem, ha egy kicsit szebb kép fogadja majd az utazót, megmozdul a magántőke is, és kínál itt szolgáltatást, s akkor talán tényleg kedvelt kirándulóhely lesz a vár környéke. Az most leginkább még építési terület. Nem a mi kezelésünkben van szerencsére, hiszen az nagyon sok pénzt emészt fel. A kincstár a feltárásokra, s az építésre úgy 2-300 milliót is ráköltött, de bizony még nagyon sok pénz kellene hozzá, hogy mindig látogatható legyen.
– Az ónodi Országgyűlés 300. évfordulója közeledik, s már május 24-én a református templomban megnyitjuk a rendezvénysorozatot. A református imaház ad helyet majd a régi ónodi Bibliák, valamint a Rákócziról szóló könyvkiállításnak. Az ónodi vitézek tiszteletére emléktáblát avatunk május 26-án. Június 2-án az általános iskolások kárpát-medencei versenyének döntője mellett, szónokverseny is lesz a történelmi egyházi középiskolák részvételével. Itt ülésezik a Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás tanácsa is. Aztán június 10-én lesz a rendezvénysorozat záróünnepsége, amelyen az Országgyűlés elnöke is megtiszteli településünket, s ezen a napon nagyon gazdag programmal, igazi vásári forgataggal is várjuk az érdeklődőket. Szeretnénk méltóképpen megünnepelni ezt a kerek évfordulót, s ilyen módon is felhívni magunkra a figyelmet.
