2024. 06. 22. szombat

Paulina
1 EUR 397 HUF
1 GBP 470 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Barangoló
  • »
  • „Magunknak kell megvalósítanunk Galvácson, egy élhetőbb jövőt”

„Magunknak kell megvalósítanunk Galvácson, egy élhetőbb jövőt”

Ma 110 lakos él a kistelepülésen, az átlagéletkor 65-70 év, és hetven galvácsi lakos van 70 és 80 év közötti. Valamikor mezőgazdaságból, bányászatból éltek az emberek, és eljártak innen dolgozni, hiszen ezen a vidéken a termelőszövetkezeteken kívül nem igen volt más munkahely.

 

 

 

Egy kis történelem

Galvács Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a Cserehát lankás dombjai között megbúvó kisközség. Tengerszint feletti magassága: 175 m. Edelénytől 21 km, Szendrőtől 5 km távolságra fekszik. Szomszédos települések: Szendrő, Meszes, Abod.

A táj jellege a belső Cserehát lankás domborzatát tükrözi. A község területét a Verbéna patak szeli át. A község északi határánál található a Rakaca-tó.

A község első írásos említése az 1332-es pápai tizedlajstromban KALOACH néven található. A XVI. századi oklevelekben a Galwacz, a későbbiekben pedig a Galvats írásmódot használták. A név – feltételezések szerint – szláv eredetű és nagy fejű embert jelent.

A mostani – „a három bővizű forrás vidéke” – minden bizonnyal a harmadik helye a községnek. Az elsőt – a Korpafalut, az árpád-kori templomával együtt – az 1570-es években a törökök felégették. A másodikat – a Felső Galvács-i réten – a Rakaca vize öntötte el. A XVII. században Kis- és Nagy Galvács jelölések is előfordultak.

A település legkorábbi birtokosa a Bebek család volt, majd 1663-tól a gróf Csáky családé lett a község a XIX. sz. utolsó harmadáig. A pestisjárványt és a Rákóczi szabadságharcot követően Galvácson is többnyire felvidéki szláv telepesek éltek, akik a XX. század elejére elmagyarosodtak.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezés 1771. február 22-én került bevezetésre Galvácson. A birtokviszonyok újbóli részletes szabályozására az 1848/49-es szabadságharcot követő jobbágyfelszabadítás teremtette meg a lehetőséget. Az akkori földbirtokos, Csáky János gróf (országbíró) 1857-ben eladta galvácsi birtokát a szendrői Glatter Henriknek. Glatter a volt majorsági birtok központjában az 1865-70-es években építtette fel a „kastélyt”.

Az 1870-es évek végétől közel másfél évtizedig egy bécsi származású mérnök (Haschek Károly Friedrich) lett a kastély és a környező birtok tulajdonosa. Az egyre szaporodó népességet a 2-3 holdas „birtokok” már nem tudták eltartani. A jobb élet reménye Galvácsról is sok embert csábított a tengeren túlra a XX. század első évtizedeiben. Az 1920-as években a Kun család volt a birtokos, s ezen évtized elején szénbánya is üzemelt a Felső galvácsi réten.

Dr. Törley Tibor 1936-ban vásárolta meg a kastélyt illetve a hozzá tartozó közel 1200 holdas birtokot. A II. világháborút követő földosztás során a Törley birtok is felosztásra került. A kastélyban a községi iskola kapott helyet. Az iskolakörzetesítést követően 1970-től a kastély sokáig üresen állt.

 

Név: Slezsák József

Kor:66 éves

Eredeti foglalkozás: növénytermesztő üzemmérnök

Család: feleségem nyugdíjas, egy fiunk és egy lányunk van, és négy unokánk

Hobby: kertészkedés, szervezés,

Kedvenc könyv: hazai szépirodalom, folyóiratok,

Kedvenc zene: Az 1970-es évek hazai könnyűzenéje, és a népzene

 

A település polgármesterét – nem főállású, hanem tiszteletdíjas – a település közepére épített szép kis Faluházban találjuk, ahol a polgármesteri hivatal, a civil szervezetek klubja is működik. Előre elnézést kér, hogy majd néhány percre magunkra kell hagynia, mert lenne vevő az egyik üresen álló házra, s szeretné Ő kalauzolni az érdeklődőt.

–          Szép, kis virágzó település volt valamikor Galvács, s azt szeretném, ha egyszer majd szép üdülőfalu lenne. Valamikor 2-3 csorda is volt a faluban, ma pedig összesen két darab tehén van. Több mint húsz éve megszűnt már az iskola is, de most örömhír van, mert három pici baba született nálunk.

–          Mit tehet egy polgármester, hogy ne tűnjön el a térképről is ez a kis falu?

–          Sok mindent, szerencsére. Én már másodszor vagyok itt polgármester, de közben egy ciklus kimaradt. Az előző ciklusomban elértem, hogy minden lakásban legyen gáz. Ez 2004-ben történt, márciusban 14 elkezdtük, és június 20-án égett a fáklya, 52 helyen kötöttük be a gázt. Erre nyertünk egy 45 millió forintos pályázatot, s az egész tervezést, engedélyeztetést, kivitelezést ebből finanszíroztuk. „Közkincs” pályázatból 500 négyzetméteres Szabadidő Parkot építettünk, ahol az összes rendezvényünket, kulturált körülmények között tudjuk megrendezni. Kicseréltük az autóbuszunkat, megcsináltuk a temetőbe vezető út első szakaszát. Megépült az orvosi rendelőnk is 2004 re, amit három éve korszerűsítettünk, s ahová Szendrőből jár az orvos, és az asszisztens rendelni hetente kétszer.

–          Mi a tervük a Törley Kastéllyal?

–          Sajnos az nem a mi tulajdonunk, jelenleg a Szerencsen bejegyzett Tokaj-Tours KFt. a tulajdonos. Keresem a kapcsolatot velük, hogy kezdjünk vele valamit, amíg teljesen az enyészetté nem lesz. Gyönyörű két hektáros parkja van, érdemes lenne vele foglalkozni, hogy ne menjen tönkre. Nekem ötletem is lenne rá, és forrást is keresnék a megvalósításhoz, ha a tulajdonos eladná az önkormányzatnak, vagy hosszú távú bérleti szerződést köthetnénk vele.

–          Milyen terveket szeretne megvalósítani?

–          Szeretném, ha 100 százalékban meglenne a szennyvízhálózata a falunka. A fejlesztési programunkban benne van a teljes internet ellátottság is, ami most is fontos, de akkor annál inkább, amikor a hétvégeken vendégekkel telik meg a település.

–          Miből szeretné mindezt megoldani, hiszen mindössze 34-35 millió forintos éves költségvetésből gazdálkodik?

–          No, abból nem, de abból igen, hogy a fejlesztéseinkhez vállalkozókat vonunk be. Eltöröltük az iparűzési adót, és ha idetelepülnek a vállalkozások, azok támogatnak bennünket. Erre más most is van két-három jó példa. Így építünk majd egy továbbképző központot 51 millió forintból, amely szintén pályázati pénzből valósul meg. Az biztos, hogy ha kiírják az új Leader programot 4-5 pályázatot be tudunk adni.

A tervek között szerepel, egy helyi termék feldolgozó üzem, egy gyógynövényliget, egy pellet-gyár építése. Nagy rendezvény tervem is van, közösen egyik testületi tagunkkal, akinek itt gyönyörű juhászata van, szeretnénk egy regionális juhászati rendezvényt meghonosítani.

Egy biztos, mi itt a végeken, nem várhatunk itt senkire, hogy majd megoldja a sorsunkat. Ide nem települ soha valami nagy multi, vagy befektető, magunknak kell kitalálnunk és megvalósítunk egy élhetőbb jövőt…

 

Orosz B. Erika

 


 

 

 

 

 

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

A putnoki Polgármester válasza
TájékoztatásPutnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2019. szeptember hó 30. napján tartott Képviselő-testületi ülésén állást foglalt egy …

További cikkek

Irodalmi Éjszakát rendez a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár (Miskolc, Mindszent tér 2.). 2024. június 28-án, pénteken 18-24 óra között. A szervez…