2024. 07. 25. csütörtök

Kristóf, Jakab
1 EUR 393 HUF
1 GBP 468 HUF
Kiránduljunk Bükkszentkeresztre

Kiránduljunk Bükkszentkeresztre

Kiránduljunk BükkszentkeresztreMiskolctól néhány kilométerre fekszik csodálatos környezetben Bükkszentkereszt az ország második legmagasabban fekvő települése. Miskolc és Eger felől az út szokatlan mélységekkel, szerpentinekkel és sűrű bükkerdővel övezve kanyarog fel a településre. A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét – Újhuta – is innen kapta. Az üveghuták telepítésének eredménye a Bükkben a ma is létező három község, melyek közül időben az első Óhuta volt (a mai Bükkszentlászló), a második Újhuta (1940-töl Bükkszentkereszt néven), a harmadik pedig Répáshuta. A koronauradalom egykori elnöke gróf Grassalkovich Antal hamar fölismerte a fában gazdag terület értékét és gazdaságosabbnak látta a kitermelt fával értékesebb termékeket előállítani, mint azt nyers állapotban értékesíteni. A felépített huták bérlője Simonides János lett, akit a település alapítójának is lehet nevezni. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepített be. Így kezdetben a korábban említett három településen keverék szláv nyelven beszéltek. Mára az üveghuták semmilyen maradványa nem maradt fenn, csak ásatások útján lehet erre utaló emlékeket találni. Az üveggyártáson kívül művelt mesterség volt a faszén- és mészégetés. A mészégetés ma is több családnak nyújt megélhetést. Természetesen ezen kívül számos egyéb látnivaló is akad Bükkszentkereszten.

Templom: A barokk templom a XIX. század elején épült. A belső berendezés jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik. A helytörténeti kutatások szerint a faluban korábban egy fakápolna volt, ami az egyik vasárnapi szentmise után a hívek szemeláttára összeomlott. Az új, kőtemplom alapkövét 1800. március 3-án rakták le, és egy év múlva, 1801. húsvét vasárnapján szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. Az eredetileg fából készült torony egy villámcsapás miatt elpusztult, így ezt később téglából építették újjá. A harangok számára a templomkertben épült harangláb. Miután II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, a koronauradalom – mint tulajdonos – adományozta a belső berendezést az akkor még újhutai templomnak. Így került ide a szószék, a Mária-oltár és az orgona. Különlegességnek számít a szószék, melynek oldalán a négy evangélistát – eredeti ruházatuktól eltérően – a pálosok fehér öltözetében ábrázolták a készítők, a sajóládi pálos szerzetesek. Az üvegcsillárt 1887-ban a Bükk utolsó üveggyárosa ajándékozta a templomnak.

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma: A múzeumban az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüstökkel, a gyártás folyamatával, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.

Gyógynövényház: Ha Bükkszentkereszten járunk, nem szabad kihagyni Szabó Gyuri bácsi Gyógynövényházát, aki több mint hat évtizede gyógynövények után kutatva járja a Bükkszentkereszt környéki erdőt, mezőt. Teái számtalan betegséget gyógyítanak. Tudását a nagymamájától örökölte, aki szintén a nagyanyjától tanulta, hogy fűben, fában orvosság van. A javasasszony unokája ma is gyűjti a gyógynövényeket, figyeli hatásukat, kutat újabb fajták után. Tevékenysége nyomán megalakult a Bükki Fűvészmester és Népgyógyászati Egyesület, melynek működtetésében egy gyógynövénykert és gyógynövényes ház várja a vendégeket.

Mészégető kemencék: A hegység nemcsak fát, mészkövet is adott az embereknek. Termelték robbantással és csákányozással, felhasználták közvetlenül építkezéseknél éppúgy, mint mészégetésre. Feltételezik, hogy a mészégetés tudományát a IV. Béla királyunk által 1232-ben betelepített cisztercita rend tagjai hozhatták Franciaországból. A Bükk hegységben e mesterség hagyományai Bélapátfalván, Bükkszentkereszten még nyomon kísérhetők. A mészégető kemencét földbe süllyesztik, legalábbis az égéstér legnagyobb részét. Falát tufakővel rakják ki. A mészégető kemencékbe általában 200-400 mázsa mészkövet raknak be egy-egy égetés alkalmával. Először a tűztér körül, körben rakják be a köveket. Befelé a nagyobb darabokat, míg a kemence fala és e nagykövek, az úgynevezett sorkövek közötti rést apróbb darabokkal töltik ki. Ahogy haladnak a sorokkal egyre feljebb, úgy szűkítik a képződő kör átmérőjét, vagyis kupolát alakítanak ki. Ez a művelet kívánja talán a legnagyobb gyakorlatot, szakértelmet, mert ha rosszul sikerül a kövek elrendezése, égetéskor a kupola bizony beszakad a tűztérbe. Egy-egy kemencét általában 3-4 napig fűtenek. Ahhoz, hogy egy mázsa kiégetett mészkövet nyerjenek, majdnem két mázsa nyers mészkőre és körülbelül 1,3 köbméter fára van szükség. A kemence begyújtása után újabb és újabb fahasábok tűzre vetésével folyamatosan növelik a kemence hőmérsékletét A mészkő kezdeti vörös izzása után, úgy 900 °C elérése körül megindul a fehér izzás, és ezzel a mészkő kiégése.

IV. Béla emlékmű: A legenda szerint IV. Béla király vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatár hordákkal, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort. Az egykori csata tiszteletére emelték 1994-ben az emlékművet, melynek kőtömbjén a király bronzból készült domborműve is látható.

Boldogasszony köve: A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek Boldogasszony kövének nevezik, szent és egyben gyógyító helynek tekintették. Az itt élők ugyanis úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Mára az erdőt rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről jönnek a gyógyulni vágyó betegek.

Holdviola tanösvény: Az ifjúsági tábortól induló és oda visszavezet egy kilenc állomásos tanösvény, amely megismertet az erdei mesterségekkel (mészégető), egy II. világháborús emlékhely történetével (Gizella-védővonal), a névadó növény (erdei holdviola) élőhelyével, különböző karsztformákkal és az erdő fafajaival. Ugyanakkor erdészeti és vadászati ismeretekkel is gazdagít.

 

Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre Kiránduljunk Bükkszentkeresztre

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

A putnoki Polgármester válasza
TájékoztatásPutnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2019. szeptember hó 30. napján tartott Képviselő-testületi ülésén állást foglalt egy …

További cikkek