 |
Név: Kolenkó Gábor Kor: 58 éves
|
 Már az Árpád-korban fennállott település, melyről az első írásos adat 1230-ból való (Ornolthy néven), amikor Béla király bírákat küld a várföldek visszavételére Borsod vármegyében. Későbbi időkben Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, Sajó-Arnót alakban szerepel. 1910-től a ma is használatos Arnót a község neve. A név német eredetű személynévből származik. Valószínű, hogy az Árpád-korban Arnold nevű főpap, főúr volt birtokosa a falunak. Népessége magyarokból, szlávokból, besenyőkből, kunokból állt. 1544-ben Arnót és még számos község Szendrőhőz, mint járási székhelyhez tartozott. A lakosok növénytermesztéssel foglalkoztak, de fontos szerepe volt az állattartásnak is. 1544 augusztusában az első török támadáskor Arnót nagy része elpusztult. Arnót 1587-ben az egri káptalanhoz tartozott, az 1600-as évek elején királyi birtok. A Rákócziak 1610-ben szereztek részbirtokot a községben. A lakatlan falu csak 1687 körül népesedett be Sáros megyei telepesekkel. 1699-ben a török uralom után a Szirmay nemesi család feladata lett az élet megindítása Arnóton. Kevés volt a munkáskéz, termelőeszköz. Még 1713-ban gróf Szirmay Tamás, akkori birtokos is arra szólítja fel a lakosságot, hogy hívjanak minél több embert a községbe. A lakosság 1886-ban kéri, hogy a filoxéra által elpusztított oltvány helyett amerikai szőlővesszőt kapjanak. Arnóton is szedi áldozatait a tüdővész. A falu lakói közül már 1885-ben sokan az Amerikába történő kivándorlásra gondoltak, mely kivándorlás 1905-re éri el csúcsát. Elsősorban a szegény anyagi körülmények között élő, valamint a nagy családosok közül mentek el.A kiegyezés után a gazdaság fejlődését, a lakosság számának emelkedését az 1914-ben kitört világháború megállította. Arnóton is elkezdődött a katonakötelesek mozgósítása, 139 katona vett részt a háborúban. A hősök emlékére a világháborúból élve hazakerült 34. gyalogezred katonái építették a Turul emlékművet, mely a község határán, Borsod, Abaúj, Zemplén vármegye találkozásánál a 3-as út mellett kapott helyet. A Rákosi rendszerben az eredeti Turul rejtélyes körülmények között elveszett. Az új Turul 1990-ben készült el. |
– A címet az elmúlt évi választási szórólapról idéztem. Míg olvasgattam a célokat, azon gondolkodtam, hogy egyszerre van nehéz és könnyű dolga annak az embernek az ellenjelöltekkel szemben, aki már 1972-től szolgálja ugyanazt a települést különböző beosztásokban. Könnyű mert ismeri a falut, mint a tenyerét, de nehéz is mert Ő már számon kérhető…
– Ebben sok igazság van, de azért azt kell mondanom, hogy nem nagyon ígérgetek olyanokat, amit belátható időn belül nem lehet megvalósítani. Léteznek persze álmok, de nekünk a magyar valóság talaján kell terveznünk,- válaszolja Kolenkó Gábor, Arnót polgármestere.
– Érdekes település Arnót, hiszen a külön él a régi és az új telep. Pedig a lakosság mindössze 2740 fő, de úgy tudom nem az elnéptelenedés, és az elvándorlás a jellemző, hanem éppen a fiatalok beköltözése, otthonteremtése. Most azonban mégis azon gondolkodik, hogy összevonja az iskolát, az óvodát, és a művelődési házat. Hogy is van ez?
– Pontosan ilyen összetett ez a dolog. Arnót régi részén öregszik a lakosság, az új telepre pedig valóban fiatalok költöznek be. Az önkormányzat pedig jó adottságokkal bíró új építési telkek kialakításával igyekezett vonzóvá tenni az itteni letelepedést. A fejlesztési terveinkben az első ütemben most újabb 56, később pedig még 100 építési telek kialakítását tervezzük. Ma már azért elértük azt, hogy a rendezvényeinkre meg tudjuk mozdítani a település mindkét részén élőket. S, hogy miért kell a sok fiatal ellenére mégis azon gondolkodnunk, hogy összevonjuk az intézményeinket? Nos, ennek elsősorban gazdasági okai vannak, másodsorban pedig Miskolc közelsége és a szabad iskolaválasztás az ok. A szülő bejár a városba dolgozni, s viszi magával a gyermeket is az ottani iskolában. Egy szép közösségi ház padig mindezek mellett nagyon jól kihasználható lenne. Így terveztünk egy új komplexumot pályázati pénzből. Emellett persze szintén pályázati pénzből, saját tőkéből, és magántőkéből szeretnénk a főtéren egy igazi szolgáltató központot létrehozni, ahol helyt kapna egy korszerű 700 négyzetméteres ABC is.
– Pontosan ilyen összetett ez a dolog. Arnót régi részén öregszik a lakosság, az új telepre pedig valóban fiatalok költöznek be. Az önkormányzat pedig jó adottságokkal bíró új építési telkek kialakításával igyekezett vonzóvá tenni az itteni letelepedést. A fejlesztési terveinkben az első ütemben most újabb 56, később pedig még 100 építési telek kialakítását tervezzük. Ma már azért elértük azt, hogy a rendezvényeinkre meg tudjuk mozdítani a település mindkét részén élőket. S, hogy miért kell a sok fiatal ellenére mégis azon gondolkodnunk, hogy összevonjuk az intézményeinket? Nos, ennek elsősorban gazdasági okai vannak, másodsorban pedig Miskolc közelsége és a szabad iskolaválasztás az ok. A szülő bejár a városba dolgozni, s viszi magával a gyermeket is az ottani iskolában. Egy szép közösségi ház padig mindezek mellett nagyon jól kihasználható lenne. Így terveztünk egy új komplexumot pályázati pénzből. Emellett persze szintén pályázati pénzből, saját tőkéből, és magántőkéből szeretnénk a főtéren egy igazi szolgáltató központot létrehozni, ahol helyt kapna egy korszerű 700 négyzetméteres ABC is.
– Meglepődve hallottam, hogy ipari parkot is terveznek, pedig a településük elején most már jól működik a Felsőzsolcai Ipari Park. Nem tartja ezt feleslegesnek?
– Miért lenne ez felesleges? Mi azt az 5,3 hektáros területet, amely Arnót és Sajópálfala között van, elsősorban arra szánnánk, hogy ezt a gyönyörű kertvárosi jelleget megőrizzük és mentesítsük, az olyan zajos, és környezetkárosító üzemektől, vállalkozásoktól, amelyek ezt veszélyeztetik. Ezzel is csak arra törekszünk, hogy Arnót egy európai szintű település legyen.
– Ha már az európaiságnál, az összefogásnál tartunk, beszéljünk a kistérségről is, mert úgy tudom, hogy nagy lehetőséget lát benne.
– Miért lenne ez felesleges? Mi azt az 5,3 hektáros területet, amely Arnót és Sajópálfala között van, elsősorban arra szánnánk, hogy ezt a gyönyörű kertvárosi jelleget megőrizzük és mentesítsük, az olyan zajos, és környezetkárosító üzemektől, vállalkozásoktól, amelyek ezt veszélyeztetik. Ezzel is csak arra törekszünk, hogy Arnót egy európai szintű település legyen.
– Ha már az európaiságnál, az összefogásnál tartunk, beszéljünk a kistérségről is, mert úgy tudom, hogy nagy lehetőséget lát benne.
– Nincs más lehetősége a 3000 fő alatti falvaknak csak az összefogás, különben belepusztulnak az intézmények fenntartásába, a pénzhiányba. Pedig először tiltakoztam a kistérség ellen, mert úgy gondoltam, hogy létrehozunk egy újabb felesleges szervezetet, aminek semmi hatása nem lesz majd, csak viszi a pénzt. Rájöttem, hogy ez fordítva van, ha ügyesek vagyunk, nem viszi, hanem hozza pénzt, olyan feladatokra, amelyekre egyedül már nem futná, mint az oktatás, az egészségügy, a kultúra stb. Ezt bizonyítja az a 1,5 milliárdos NORVÉG pályázat is, amelyet közösen nyertünk a települések biztonságosabbá tételének megteremtése érdekében. Egyedül pályázni sem érdemes sok ügyre, mert az nem képvisel erőt, de közösen már igen.
