2024. 07. 17. szerda

Endre, Elek
1 EUR 391 HUF
1 GBP 466 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Közélet
  • »
  • A munkavállalók lelki egészsége a vállalatok teljesítményén, profitján is tükröződik

A munkavállalók lelki egészsége a vállalatok teljesítményén, profitján is tükröződik

Október 10-e a lelki egészség világnapja. Vajon hol van a munkáltató felelőssége, kell-e mérni a munkahelyi stresszt, és miért lesz jobb az a vállalat, ahol a vezető figyel a munkavállalók mentális egészségére? Simon Erika, szervezetfejlesztő, mentálhigiénés szakember, jogi szakokleveles közgazdász ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A csocsóasztal és az ingyen gyümölcs jó irány, de ha nincsenek meg az alapok, mit sem ér.

Bár egyértelműen jó célkitűzés az is, hogy a munkavállalók lehetőleg érezzék jól magukat és ezt például a munkahelyen lehet segíteni akár irodai masszázs biztosításával, ingyen gyümölccsel vagy egy csocsóasztallal, de azért ezen túlmutatva a lelki egészség világnapja kapcsán olyan alapvető elvárásokról is beszélni kell, amik konkrétan befolyásolhatják például a fluktuációt, és bevételben, profitban is testet ölthetnek.

Az ismert állásportál 2023-as kutatása szerint a tavalyi évhez képest Magyarországon nőtt a fluktuációs arány 26-ról 32%-ra, ami jelentős terhet jelent a vállalatoknak. A legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző.

A vezetővel való általános rossz kapcsolat, az elismerés hiánya és a túl sok munkahelyi stressz vezetnek a legtöbb esetben felmondáshoz a szellemi munkát végzők körében – mutatják ennek a kutatásnak az eredményei.

A kutatás megállapította, hogy a munkahelyi felmondások öt leggyakoribb oka:

  • a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3 százalék),
  • az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8 százalék),
  • a túl sok stressz és a kiégés (48 százalék),
  • a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8 százalék),
  • valamint a nem megfelelő fizetés (45,2 százalék).

A lelki egészség kapcsán a munkahelyi pszichoszociális kockázat, a stressz, a szekálás, a zaklatás azok a kulcsfogalmak, amelyekre vállalatvezetőként érdemes figyelmet fordítani.

A munkahelyi stressz és következményei (pl. gyakoribb megbetegedések) egyéni viszonylatban és társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek; éves szinten számottevő GDP-kiesést okoznak.

A munkahelyi stressz negatív következményei közé tartozik szervezeti szinten többek közt a szaporodó betegszabadnapok száma, a megnövekedett fluktuáció, a csökkenő teljesítmény és a rendszeres késések.

Hazánkban a munkából való távollét 50-60%-a tulajdonítható a stressznek közvetve vagy közvetlenül. Ez azért is probléma a munkáltató számára, mert ilyenkor a helyettesítést végzők is nagyobb terhelésnek vannak kitéve. A tartós munkahelyi stressz, mint ahogy már látszik az adatokból, elvándorláshoz vezet.

Ezen belül is érdemes kiemelni, hogy leginkább a munkahelyi erőszak és zaklatás az, ami komoly következményekkel jár a dolgozók fizikai és mentális egészségére nézve, elfojtja a motivációt, növeli a hiányzásokat és csökkenti a termelékenységet. Ezek szervezésbeli, gazdasági, sőt jogi következményekhez is vezetnek.

Az MSN korábbi közvélemény-kutatása szerint a munkavállalók harmada tapasztalt szexuális zaklatást a munkahelyén, és ez az arány nőknél még magasabb, 45%. Figyelemreméltó tényező, hogy e kutatás szerint a zaklatott nők 80%-a két éven belül otthagyta a munkahelyét.

A perköltség a munkaadók számára óriási lehet, például 2000 és 2010 között az amerikai cégek összesen átlagosan 50 millió dollárt fizettek évente a munkavállalóiknak szexuális zaklatás kompenzációja miatt. Ehhez képest a szexuális zaklatás megelőzésére költött összeg elenyésző, tehát ha erre koncentrálnak a vezetők, sokat spórolhatnának a cégnek. Kiemelendő azonban, hogy az olyan cégekben, ahol norma a zaklatás, ott egyébként is probléma van a munkahelyi kultúrával, ez jellemzően csak az egyik tünet.

Mérjük, ami mérhető – profitáljunk belőle

Úgy tűnhet, hogy nehezen megragadható a kérdés, egyénileg nagyon eltérő, hogy ki mit ítél meg romboló munkahelyi légkörnek, nehéznek tűnik a lelki egészség kapcsán a konkrét számszerűsítés.

Ám a munkahelyi stressz szintje egészen konkrétan megmérhető. Sőt, nagyon jól megmutatható még a legkritikusabb területek, a zaklatás és a szekálás kapcsán is, hogy mi az aktuális helyzet a cégnél.

Az egyébként törvényileg is kötelező pszichoszociális kockázatértékelés elvégzése kapcsán lehet akár olyan anonim, nemzetközileg elfogadott és validált kérdőívet is használni a munkahelyi stressz-szint feltárására, aminek a végeredménye számokban ölt testet. Ezeknek a konkrét kérdéseknek, azok súlyozásának, az összefüggések kezelésének köszönhetően a munkahelyi stressz hét dimenzióban vizsgálható, az eredmények pedig grafikonokon teszik láthatóvá az aktuális helyzetet egy adott cég kapcsán.

Ami mérhető, azt pedig érdemes is megmérni, mert ez lehetőséget ad a kapcsolódó kockázatok csökkentésére, megelőző intézkedésekre. Piaci előnyre tud szert tenni, aki a pszichoszociális kockázatok kezelésében élen jár. Érdemes ezt tudatosítani a lelki egészség világnapján is.

 

Simon Erika

szervezetfejlesztő, mentálhigiénés szakember, jogi szakokleveles közgazdász

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek