2024. 07. 22. hétfő

Magdolna
1 EUR 390 HUF
1 GBP 463 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Sport
  • »
  • Lehmann: „Álmodni sem mertünk az ezüstről!”

Lehmann: „Álmodni sem mertünk az ezüstről!”

Tiszaújváros első saját nevelésű ifjúsági olimpiai érmese Lehmann Bence, aki az augusztus végén, Nanjingban  befejeződött korosztályos seregszemlén tagja volt az „ezüstös” mix-váltónak, de egyéniben is az elitben zárt.


–    Bő négy évvel ezelőtt Márkus Gergőtől kaptam ajándékba – egyebek mellett – egy zászlót a szingapúri ifjúsági olimpiáról, melyre akkor, 13 évesen ráírtam, hogy „Nanjing 2014” – mondta már itthon Lehmann Bence. – Azóta ez a cél lebegett a szemem előtt. Édesapámmal sikerült úgy beillesztenünk a felkészülési fázisokat, hogy azok ne befolyásolják jelentősen a hosszú távra átgondolt edzésmunkámat.  Amit Kínába érkezésünkkor először érzékeltünk, azok a léptékek voltak, hiszen Nanjing egy közel 8 milliós akropolisz, rengeteg épülettel. A magyar küldöttség egy 9 emeletes házban lakott, önálló lakásokban. A faluhoz tartozó 6 emeletes étteremben, két emeletenként különböző tájegység ételeit lehetett megtalálni. Mi a „fellépések” előtt maradtunk az európai kosztnál, de utána már kísérletezgettünk az ázsiai konyhával is.   Ami a versenyeimet illeti, egyéniben óriási csatát vívtunk minden helyezésért, melyet a sok kis híddal „tarkított”, rendkívül technikás kerékpáros és futó pálya nehezített. Pár másodpercre az ötödiktől, célfotóval lettem nyolcadik, ami megfelelt a várakozásainknak. Az egyéni eredmények alapján állították össze a mix-váltókat. Az Európa 3-as váltó tagjaival a verseny reggelén, 2 órával a rajt előtt ismerkedtünk össze és csupán 10 percet tudtunk beszélgetni, így szó szerint a verseny kovácsolt össze bennünket! Nálunk a kiválóan úszó angol lány kezdett, majd az egyéniben engem lehajrázó olasz fiú következett, akit a remekül futó spanyol lány váltott. Én befutóemberként elsőnek indulhattam és az egyéni győztes brit fiú mögött másodiknak érkeztem meg. Amikor ez a szám befejeződött, úgy éreztük csapattársaimmal, hogy mindent elkövettünk a siker érdekében. Nagyon boldogok voltunk, hiszen álmodni sem mertünk az ezüstről! A sikeres szereplés után egy óriási, több éves kő esett le a szívemről. Megtanultam a versenyen, hogy bármikor tudok olyat futni, amilyet kell. Ezen túl még motiváltabban készülök a nagy versenyekre, mert eszméletlen jó érzés ilyen díszletek között versengeni!

Egy millió „zöld emberke”

–    A legjobban megmaradó emlékeim egyike, melyre viccesen is visszagondolok, talán a „zöld emberkék”, azaz a kínai önkéntesek, akik mindig, mindenhol ott voltak, mindenben segíteni próbáltak, akár az esernyőjüket is odaadták, hogy ne ázzunk meg – folytatta a tiszaújvárosi Eötvös Gimnázium tanulója. – Nem kevesebb, mint egymillió zöld ruhába öltöztetett önkéntes leste a résztvevők minden rezdülését, kérését. Időm nagy részében egyébként edzettem, majd a versenyeim után többnyire a két érmet is begyűjtő Péni István sportlövővel igyekeztünk figyelemmel kísérni csapattársaink szereplését úszás, atlétika és torna sportágakban. A magyar csapatban azt gondolom mindenki mindenkivel jó barátságot kötött. Hazaérkezésünk után megtisztelő volt, hogy édesapámmal együtt részt vehettünk szeptember 3-án, a Parlamentben, a miniszterelnöki fogadáson, az is örvendetes, hogy néhány nappal később a tiszaújvárosi önkormányzat vezetői gratuláltak személyesen. Szeptember 23-án pedig a Magyar Olimpiai Bizottság rendez egy ünnepséget a magyar csapat legjobbjainak.

Történelmi helyszínen
–    Míg a négy évvel ezelőtti szingapúri I. Ifjúsági Olimpián nem használták ki a nemzetek a teljes kvótát, addig most mindenki maximálisan megtette ezt – fogalmazott Lehmann Tibor, a TVK-Mali Triatlon Klub elnök-vezetőedzője, a nanjingi magyar küldöttség triatlon sportági vezetője. – Ezen a vetélkedésen már egyértelműen a korosztály legjobbjai csatáztak, így rendkívül sűrű volt a mezőny. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 204 tagországából 202 képviseltette magát, összesen 3800 versenyzővel. Az edzőket, sportvezetőket, kísérőket is beleszámítva 6000-en laktunk az olimpiai faluban. Nem csak a versenyzésről szólt az egész, hanem nagyon jó hangulat is uralkodott a helyszínen, igazi, olimpiai körítéssel. A megnyitó ünnepségről a mindkét eseményen résztvevő kívülállók fogalmazták meg azt a véleményt, hogy talán impozánsabb, látványosabb volt, mint a 2012-es londoni játékok ceremóniája. A közlekedést úgy oldották meg, hogy a falun belül csatasorba állítottak egy komplett BKV-buszflottát, mellyel edzésre, versenyre és a város különböző pontjaira is szállítottak bennünket. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy a triatloné volt a legszebb versenyhelyszín. Egy 1200 éves, jó néhány tóval színesített parkban, az 1200 éves városfal tövében, ahol a célt is kijelölték, csatázhattak a sportolók. A biztonságot sem bízták a véletlenre, hiszen az 5 km-es, illetve a 2,5 km-es kerékpáros, illetve futópályát nem kevesebb, mint 1200 egyenruhás rendező „őrizte”. Bence eredményével teljes mértékben, sportszakmai szempontból is elégedettek lehetünk, hiszen mindkét versenyszám szerepel a triatlon világbajnokság hivatalos programjában. Miután fiam a váltóversenyben beérkezett a célba, képletesen összekacsintottam versenyzői, majd sportvezetői pályafutásom meghatározó alakjával, a tavaly elhunyt dr. Márkus Gábor barátommal, aki tudom, hogy nagyon boldogan lett volna részese személyesen is ennek a sikernek. Persze így is velünk volt és velünk marad!
SZIS
Fotó:Lehmann Bence ezüstérme ígéretes jövőt sejtet.
(Fotó: Pignitzky Dorottya)

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Fejtörő az öt karika jegyében
A korábbi nyári olimpiákhoz hasonlóan idén immár harmadszor invitálja olimpiai játékra a sportkedvelőket a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár. A kérdések a p…

További cikkek

Megyéken átívelő akció
A gyanú szerint új pszichoaktív anyaggal kereskedett egy polgári, valamint öt prügyi férfi. A hajdú-bihari rendőrök borsodi kollégáikkal közösen ütött…