Összefoglaló: Gödöllői Szolgálatból
Kistokajba került az Ezüstlánc-díj
Megkezdődött a Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozója. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által megrendezett kétnapos eseményen határokon innen és túlról több mint háromszáz településvezető vesz részt.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által alapított Polgármesteri Ezüstlánc-díjjal idén Ambrus Gyöngyit, Kistokaj polgármesterét tüntették ki, a Polgármesteri Aranygyűrű Díjat pedig Beke László, Környe és Illár József, Palágykomoróc-Kisszelmenc polgármestere vehette át.
Kerekasztal-beszélgetésen cserélték ki véleményüket az önkormányzatok jelenéről és jövőjéről a parlamenti pártok szakpolitikusai a Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozóján. A beszélgetésen Hajdu László (Demokratikus Koalíció), Hegedűs Lórántné (Jobbik), Demeter Márta (LMP), Molnár Gyula (MSZP) és Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) vett részt.
A rendezvényre a Fidesz és a KDNP is meghívást kapott, ők azonban lemondták a részvételt.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által megrendezett kétnapos eseményen határokon innen és túlról több mint háromszáz településvezető vesz részt.
Az Erzsébet Királyné Szálloda báltermében dr. Gémesi György a MÖSZ elnöke, Hopkó Iván a Raiffeisen Bank Zrt. önkormányzati osztályvezetője és Frank Spengler a Konrad Adenauer Stiftung képviseletvezetője köszöntötte a résztvevőket.
A délelőtt folyamán elsőként dr. Bekényi József, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője beszélt a kormánynak az önkormányzatokat érintő terveiről.
Kijelentette: Nem tervez a kormány olyan átalakítást, ami érintené a települések önállóságát, s nincs olyan szándék, ami az önkormányzatok létét lakosságszámhoz kötné.
Mint mondta: Tény, hogy hogy a településrendszer elaprózódott és az ezer fő alatti önkormányzatok sok esetben nem képesek minden feladatot ellátni, megfelelő szintű szolgáltatásokat nyújtani. Nem terveznek alapvető változásokat a feladatok elosztásában és meghatározásában sem, bár ezen a területen nem minden esetben tökéletesek a szabályozások.
A tervezett intézkedésekről szólva kiemelte az önkormányzati dolgozók bérrendezésének fontosságát, amit a kistelepülések esetében egy olyan alapból finanszíroznának, amit a „gazdagabbaktól” elvont pénzből hoznának létre.
Ezt követően Máté Antal, Nyírbátor polgármestere adott értékelést az önkormányzatok jelenlegi helyzetéről, melyben felhívta a figyelmet az ország egyes részei közötti infrastrukturális különbségekre. Mint mondta, sok helyen még az alap közszolgáltatások is hiányoznak, vannak olyan települések, ahol még vezetékes ivóvíz sincs, ami jelentős belső migrációt okoz.
Szólt az oktatás és a hulladékgazdálkodás államosításából adódó problémákról, ennek kapcsán úgy fogalmazott: nem lehet elvenni az önkormányzatoktól azokat a feladatokat, amiket a helyi adottságokhoz és igénykehez igazítva kell alakítani, elvégezni. A polgármester bírálta, a települések hitelfelvételének korlátozását, a bevezetett ASP rendszerről pedig kijelentette: sok sebből vérzik, és nagyon megnehezíti a polgármesteri hivatalok munkáját.
Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozója: településüzemeltetési szekció
A világtalálkozó településüzemeltetési szekcióját Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab polgármestere vezette. Előadást tartott Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, a MÖSZ Polgármesteri Tagozatának elnöke, Pergő Margit, a TÖOSZ társelnöke, Berhida város polgármestere, a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület LEADER helyi akciócsoport elnöke valamint Gyenes Szilárd, a Zöld Híd Régió Kft. mb. ügyvezetője.
Wittinghoff Tamás elmondta, településéről évente 2,1 milliárd forint szolidaritási adót vonnak el, ez az országos elvonás ötöd része. Jelenleg már hitelt kell felvenniük intézményi felújításokhoz. Budaörsöt hátrányosan érinti, hogy Budakeszi lett a járásközpont, és különböző hatásköröket vontak el az önkormányzattól. Az építéshatósági ügyeket öt helyen kell intéznie a városban élőknek. Elmondása szerint az oktatási intézmények államosítása után a fenntartó nem fordította az iskolákra a kötelező karbantartási-felújítási összegeket. Az önkormányzat ösztöndíjjal igyekszik a pedagógusokat megtartani, az iskolákat azok alapítványain keresztül támogatja.
Pergő Margit úgy vélte, nem lenne szabad megkülönböztetni a településeket modern városok, modern falvak szerint, mert a legjobb az lenne, ha mind modern lenne. Ez azonban nem az elnevezésen múlik. A LEADER egyesületnek 85 regisztrált tagja van 22 településen, ahol 51 ezer ember él. Az egyesületnek együtt kell élnie a településekkel és nagyon fontos szerepet töltenek be a megegyezések. A helyi szereplőket motiválni kell az együttműködésre értékes, minőségi programokkal, projektekkel. A forrásokat pedig meg kell tudni szerezni. 2007 és 2013 között több mint másfél milliárd forintot tudtak felhasználni, a 2014-2020 közötti időszakban eddig ennek a harmadát gyűjtötték össze.
Gyenes Szilárd elmondta, hogy a 124 ezer háztartás hulladékát kezelő társaság a tevékenység 2010. évi indulása óta a szükséges fejlesztéseknek mindössze a 21 százalékát tudta megvalósítani járulékok és adók okozta terheik, a szolgáltatás díjának befagyasztása és a rezsicsökkentés miatt. Havi 136 millió forint hiányzik ahhoz, hogy működésük egyensúlyba kerüljön. A vegyes hulladék aránya az ellátott terület növekedésének arányával emelkedett az évek során, a lomtalanítási igény viszont a két és félszeresére nőtt. A szolgáltatást végző járműveknek csak a fele van a társaság tulajdonában, a többit bérlik. Nehéz munkaerőt találni, ma már a nyolc általános iskolai osztály elvégzését sem írják elő alkalmazási feltételként. Néhány évvel ezelőtt óra pontossággal jutottak el az ingatlanokhoz, jelenleg előfordul, hogy a technikai és a létszám elmaradások miatt napot sem találják el, amikor elszállítják a hulladékot. Ez a szakma segítségért kiállt.
A pénteki szakmai program a világtalálkozó szakmai együttműködő partnerei, a Saldo Zrt, az ELMÜ-ÉMÁSZ, a Hofeka Kft., a Moram Infraset, az NRG Car Kft, a Pearl Enterprises, a MEVA – HU és az S-TÉR Kft. bemutatkozásával zárult.
Kerekasztal-beszélgetés a Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozóján
Kerekasztal beszélgetésen cserélték ki véleményüket az önkormányzatok jelenéről és jövőjéről a parlamenti pártok szakpolitikusai a Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozóján. A beszélgetésen a Demokratikus Koalíció részéről Hajdu László, a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól Hegedűs Lórántné, az LMP-től Demeter Márta, az MSZP részéről Molnár Gyula, a Párbeszéd Magyarországért képviseletében pedig Kocsis-Cake Olivio vett részt a beszélgetésben. A rendezvényre a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a KDNP is meghívást kapott, ők azonban lemondták a részvételt.
A dr. Gémesi György MÖSZ elnök által vezetett kerekasztal beszélgetés során a résztvevők értékelték az önkormányzatok helyzetét, és felvetették azokat a problémákat, amikkel a legtöbbször találkoznak. Első körben pedig arról esett szó, pártjuk mely feladatokat adná vissza az önkormányzatoknak, valamint milyen többletjogosítványokat kaphatnának az önkormányzati érdekszövetségek.
Hajdu László (DK) elsőként a feladatok elosztásából adódó problémákra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a lakosság sok esetben azt sem tudja, hová kell mennie az ügyeit intézni. A feladatok visszaadásáról úgy nyilatkozott: Vissza kell adni mindet, amiben helyben lehet dönteni és amiben helyi szinten tudják, mi a fontos.
Hegedűs Lórántné (Jobbik) az önkormányzati gazdálkodás korlátozását emelte ki, mint fontos problémát, és a finanszírozás normatív alapokra való helyezését sürgette. Mint mondta, nem tartja elfogadhatónak, hogy szektorban tervezett béremeléseket a szegényebb településeknél úgy hajtsák végre, hogy azzal lényegében büntetik a jelentősebb bevétellel rendelkezőket. Mindemellett úgy vélte, az oktatás, az egészségügyi szakellátás és a településüzemeltetés mindenképpen helyben lenne jobb kezekben.
Demeter Márta (LMP) leszögezte, igenis szükség van az autonóm önkormányzatokra, mivel helyben ismerik leginkább a településen élők családi helyzetét, problémáit. Arra vonatkozóan, hogy milyen feladatot kellene visszaadni úgy válaszolt: azt, amit kérnek, s ezt tartja fontosnak az iskolák esetében is. Emellett szükségesnek tartanák a KLIK-nek a jelenlegi formában történő megszüntetését, s, ahol az önkormányzat nem igényelné vissza az iskolákat, ott járási szinten oldanák meg a működtetést. Emellett fontosnak nevezte a tűzoltóságok visszaadását, és az önkormányzati rendőrségek létrehozásának lehetőségét úgy, hogy a bűnüldözési feladatok országos szinten maradnának. Mindezek mellett fontosnak nevezte, hogy az önkormányzati érdekszövetségek bizonyos kérdésekben egyetértési jogot kapjanak.
Molnár Gyula (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy minél távolabb kerül egy feladat felelőse, annál kevésbé lát rá a dolgokra. Mint mondta, ha a kórházigazgatót be lehet hívni a testületi-ülésre és számon lehet kérni, egész másként fogja megközelíteni a feladatait, mint ha a felettese egy miniszter, akihez sosem fognak eljutni a problémák. Az oktatásról, az egészségügyről és egyes szociális kérdésekről úgy vélte, hogy mindenképpen vissza kellene adni az önkormányzatoknak, s mint mondta, közel háromszázra tehető azoknak a településeknek a száma, akik a középfokú oktatásban is szerepet tudnak vállalni.
Kocsis-Cake Olivio (PM) szomorúnak nevezte, hogy egyre több jogkört vonnak el az önkormányzatoktól és korlátozzák a polgármesterek mozgásterét, akik pedig Magyarország legnagyobb legitimitással bíró politikusai. Mint mondta, mindenképpen fontosnak tartanák a közoktatás visszaadását, és a megfelelő normatívák hozzárendelését is. Emellett a közterületek egységes kezelését, az egészségügyi alapellátást és az építési hatósági feladatokat nevezte meg, mint helyben legjobban ellátható feladatokat, de kitért arra is, érdemes lenne a szociális bérlakás szektor kapcsán is átgondolni az önkormányzati hatáskört.
Fontosnak nevezte, hogy erősebb legyen az együttműködés az önkormányzati érdekszövetségek között, s egyben hangot adott annak a véleménynek, miszerint jó lenne, ha az érdekszövetségek a kiemelt kormányberuházások kapcsán állást foglalhatnának.
A második kérdéskörben a hulladékgazdálkodás problémáiról, a modern városok kérdéséről, valamint arról a felmerült lehetőségről esett szó, hogy esetleg fél évvel előre hoznák a 2019-es önkormányzati választásokat. Ez utóbbi kérdésben valamennyi párt képviselője elutasítóan foglalt állást. Teljesen elfogadhatatlannak nevezték, hogy megrövidítsék a polgármesterek és a képviselő-testületek mandátumának idejét, s felhívták a figyelmet arra, hogy ez alkotmányellenes lenne.
Kocsis-Cake Olivio (PM) a modern városok programmal kapcsolatban úgy vélte, hogy az ehhez kapcsolódó fejlesztések leginkább a megyeszékhelyeknek kedveznek, de a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben nem látja ennek a programnak a fedezetét. A hulladékgazdálkodás kérdésében – mint mondta – pártja a differenciált (állami és helyi) feladatelosztásban gondolkodik.
Molnár Gyula (MSZP) szintén a megosztott feladatellátást tartaná jó megoldásnak a hulladékgazdálkodás kérdésében, derült ki válaszából. A modern városok programot több szempontból is aggályosnak nevezte. Úgy vélte, ez még jobban kiélezi a területi egyenlőtlenségeket, el fogja szívni a kistelepülésekről a még ottmaradt lakosság jelentős részét. Mint mondta, egy modern falu programnak sokkal nagyobb lenne a létjogosultsága.
Demeter Márta (LMP) fontosnak nevezte, hogy a hulladékgazdálkodás ügyeibe legyen beleszólásuk az önkormányzatoknak. A modern város program kapcsán ő is úgy vélte, a falvak fejlesztésére nagyobb szükség lenne. Kijelentette: városfejlesztési programra szükség van, de annak a helyi érdekek mentén kell haladni és a helyi prioritásokat kell megvalósítani, s mentesnek kell lenni a korrupciónak még a gyanúja alól is.
Hegedűs Lórántné (Jobbik) ez utóbbi kérdésben szintén azt nevezte a legnagyobb problémának, hogy nincs költségvetési fedezete. A hulladékgazdálkodásról kijelentette: a jelenlegi koncepció egyértelműen megbukott, s felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanez a helyzet a víziközmű társulásokkal is. Emellett kitért arra is, hogy az oktatási feladatok ellátását nem lehet ráerőltetni senkire sem, de minden önkormányzat számára biztosítani kell a lehetőséget, ha arra igényt tart, megfelelő állami kontroll mellett.
Hajdu László (DK) szintén egy modern falu programot tartana fontosnak jelentette ki, s felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodás kérdése mellett, hamarosan a vízgazdálkodásban is problémák várhatók, egy új szabályozás szerint ugyanis, ami 80 méterig engedély nélkül lehetővé teszi a kutak fúrását, jelentős befolyással lehet az ivóvíz ellátásra.
A témákkal kapcsolatos hozzászólók között Hohn Krisztina országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatokat nem tekinti partnernek a kormány, mint mondta, ez jól látszik azon is, hogy sem a FIDESZ sem a KDNP nem vett részt a mai rendezvényen.
Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozója: termékbemutató, kiállítás és vásár
Első alkalommal kóstolóval egybekötött termékbemutató, kiállítás és vásár kapcsolódott a Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozójához a városi piacon. Az ország különböző tájairól érkezett kereskedők és termelők kínálták nagy sikerrel a portékájukat, közte közfoglalkoztatásban termelt termékeket is.
Kerekasztal-beszélgetés a közfoglalkoztatásról
A Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozójának zárónapján elsőként a közfoglalkoztatásnak a vidék önfenntartó erejének erősítésében betöltött szerepéről tartottak kerekasztal beszélgetést, Szulimán Zsolt, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai- és Koordinációs Főosztályának osztályvezetője, Eszes Béla, a MÖSZ társelnöke Jánoshida polgármestere és Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere részvételével. A beszélgetés során a tanácskozás résztvevői megismerhették a két településnek az e téren zajló jó gyakorlatait is.
Mint azt Szulimán Zsolt elmondta, jelenleg 138 ezer közfoglalkoztatottat tartanak nyilván, de éves szinten átlagosan 150-160 ezer főről beszélhetünk. Fontosnak nevezte az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatásban betöltött szerepét, és azt, hogy legyen lehetőségük bemutatni azokat a jó gyakorlatokat, amik komoly értékteremtő erővel bírnak. Mint mondta, erre kiváló példa a Gödöllői Városi Piacon megrendezett termékbemutató, csak így érhetjük el ugyanis, hogy a közfoglalkoztatás elveszítse pejoratív tartalmát.
Eszes Béla beszámolójában egy közfoglalkoztatásra épülő komplex programot mutatott be, amelyben a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett egy saját malmot hoztak létre. A program eredményeként magas minőségű lisztet állítanak elő, amivel éttermeket, pékségeket és pizzériákat látnak el.
Üveges Gábor a Bioszentandrás programot ismertette meg a jelenlévőkkel. Mint mondta, ezt nem közmunka programként definiálták, hanem több projekt és forrás összekapcsolásával valósították meg. A biotermékek előállításával egy olyan rendszert hoztak létre, ami mögé megfelelő filozófiát állítottak, segítette a közösségépítést és sokakkal ismertetett meg egy egészségtudatos életmódot.
A résztvevők felhívták a figyelmet arra, a közfoglalkoztatási programok sikere sok esetben azon is múlik, hogy az abba bevontak milyen minőségű munkát tudnak végezni, mert csak a jól teljesítők tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. De megjegyezték azt is, nagy szükség lenne arra, hogy a programban résztvevőket differenciáltan lehessen bérezni, a jelenlegi rendszer ugyanis nem ösztönzi a munkásokat.
A vitát vezető Gémesi György felvetésére, hogy mi a véleményük arról, hogy egyes állítások szerint ma már 200-250 ezres munkaerőhiány van, a résztvevők úgy reagáltak: vannak olyan települések, aminek az ipari üzemeibe 100-150 km távolságról hordják a dolgozókat. Mint elmondták, a legnagyobb probléma azzal a réteggel van, akik képességeik alapján alkalmatlanok a munkavégzésre. Mint elhangzott, előfordul, hogy a felzárkóztatást személyre szabottan, egyenként kell elvégezni. Kiderült, jövőre négy megyében tizenkét helyszínen szerveznek ilyen programot.
A polgárok többsége szereti tudni, mi miért történik
Ongjerth Richárd, a Belügyminisztérium településfejlesztési szakértője az Önkormányzati Folyamatok Figyelemmel Kísérése II. elnevezésű kiemelt kormányzati projekt keretében végzett kutatásokról számolt be. Mint elmondta, három kutatást végeztek. Az első az önkormányzatok egymással és a megyei önkormányzatokkal végzett koordinációját elemezte, a második azt vizsgálta, hogy az önkormányzatok miként tudják bevonni a helyi szereplőket a fejlesztésekbe, a harmadik az önkormányzatok információgazdálkodását és kommunikációját kutatta.
Az utóbbi területen országos online felmérés történt. A települések kedvező hozzáállását mutatja, hogy több mint 2600 kérdőívet küldtek vissza. Történt egy 1810 főre kiterjedt lakossági felmérés is, továbbá 80 településvezetővel készítettek strukturált interjút. A tapasztalatok szerint minél többet tudnak a lakók településükről, általában annál elégedettebbek és nagyobb a bizalom is a településvezetés iránt. A polgárok többsége szereti tudni, mi miért történik.
Frank Nóra a Tempus Közalapítvány koordinátora az Európa a polgárokért programot mutatta be. E program célja az emberek ismereteinek javítása az EU történelméről és sokszínűségéről, az európai polgárság megerősítése az uniós szintű polgári és demokratikus részvétel feltételeinek javítása.
Az aktív polgárság az alulról jövő kezdeményezések támogatásával erősíthető az adott közösségekben. 2018 a kulturális örökség európai éve. Az önkormányzatokat érintő pályázati támogatások közül az előadó a Testvérvárosi találkozók szervezéséről és a hosszabb időtávú Városok hálózatai című projektekről adott tájékoztatást. Az előzőnél maximum 25 ezer, a másodiknál legfeljebb 150 ezer euróra lehet pályázni. A legközelebbi határidő szeptember 3.
A Településmarketing szekcióban elsőként L. Péterfi Csaba tartott előadást, aki 2005 óta Gödöllő város kommunikációs igazgatója.
Mint kifejtette, a települések első számú „arca” a polgármestereké. Az ő személyiségük az, amely meghatározza a településekről alkotott képet mások szemében. Emiatt is folyamatosan képezniük kell magukat, meg kell ismerniük és el kell sajátítaniuk a legújabb kommunikációs technikákat. Az eredményes belső kommunikáció egyik első feltétele az, hogy a kommunikációs stáb minden szükséges információ birtokában legyen arról, amiről tájékoztatnia kell a lakosságot. A fejlesztések során világosan be kell mutatni, hogy egy-egy beruházás milyen nehézségeket okoz a megvalósítása során a lakosságnak, majd milyen előnyöket nyújt hosszú távon. Előfordulnak bakik persze, amikor tűzoltásra van szükség. Ilyen eset lehet az, amikor egy tervezett fejlesztést ideje korán egyeztetnek a lakossággal, de annak a megvalósítása később kezdődik el, amikorra esetleg már elfelejtik az azzal járó kényelmetlenségeket.
Minden település büszke valamilyen értékére. Nem feltétlenül sok pénzzel, inkább kreatív és kitartó munkával lehet a külső kommunikációban eredményesnek lenni. Gödöllő 2009-ben elnyerte a legjobban kommunikáló település díját, azóta az első tízben mindig benne van, csak megyei jogú városok előzik meg. Nagyon fontos, hogy a pozitív üzenetek olyan emberek által jussanak el a lakossághoz, akik köztiszteletben állnak.
Néha a véletlen is segítségünkre lehet. Ilyen Frau Bürgermeisterin von Gödöllő, a „polgármestermacska”, akinek saját facebook oldala van, több mint 7000 követővel; levelet kap az angol miniszterelnöki hivataltól és Rigából; akiről tévéműsorok készülnek, újságcikkek jelennek meg. Ezres nagyságrendben látogatnak miatta emberek Gödöllőre.
Somogyi Zoltán és Földi Katalin (Daylight Média) a Magyarország legszebb városai című televíziós magazinműsorról tartottak előadást. A turisztikai műsor felkutatva az adott település érdekességeit, esszenciális impulzusokkal teremt kedvet az adott város felkereséséhez.
Dr. Simon András arról beszélt, mit tehet egy település azért, hogy keresett legyen, hogy oda költözzenek, ott fektessenek be a vállalkozók, ha nincs Károly-hídja, Eiffel-tornya. A szépet egyszer nézi meg az embert, de a jó hangulatért, a kedves közösségekért szívesen visszamegy oda, ahol egyszer már jól érezte magát, mert az igazi élmények ott érik az embert.
