2024. 07. 27. szombat

Olga, Liliána
1 EUR 391 HUF
1 GBP 463 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Hírek
  • »
  • „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – A rendelkezésre álló alternatív energiaforrásokat ismertetik a MATE kutatói

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – A rendelkezésre álló alternatív energiaforrásokat ismertetik a MATE kutatói

Ma van a Föld napja, amikor világszerte előadásokkal, faültetésekkel hívják fel a figyelmet egy környezetbarát, fenntartható társadalom működésének szükségességére az 1970-ben alakult mozgalomból világméretűvé vált globális szervezethez csatlakozó országok képviselői.

A hulladékok újrahasznosítása és az alternatív energiaforrások kérdésköre kiemelten szerepel a célok megfogalmazásában, melyek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatási területeinek fókuszában is erősen jelen vannak. A jeles nap apropóján a MATE Műszaki Intézet Épületgépészeti és Energetikai Tanszék két kutatója, Dr. Tóth László professzor emeritus és Dr. Schrempf Norbert PhD egyetemi docens ismertette a megújuló energiaforrások típusait, azok térnyerését és a bennük rejlő lehetőségeket.

 

Ma Magyarországon a legnagyobb volumenben a napenergia áll rendelkezésre, mely villamos és hőenergia előállítására is alkalmas. Az utóbbi években jelentős kapacitások épültek ki, és ma ~1700 MW áll rendelkezésre. Ennek jelentősebb része 500 kW-nál nagyobb kapacitással rendelkező telepeken van. Sajnos jelentős részük a mezőgazdaság számára is hasznosítható területeken valósult meg. Nem szabad vitatni, hogy Európában a napenergia hasznosítása elsősorban az urbánus területekhez kötődik, célszerűen lakóházak, közösségi építmények, ipari csarnokok és kereskedelmi létesítmények tetőszerkezetein a leginkább gazdaságosak. Hazánkban a jövőben elsősorban a mezőgazdaság számára nem hasznosítható területekre kellene koncentrálni. A PV napenergia kiegyenlítése meglehetősen költséges, hiszen összesen 2000 óra a rendelkezésre álló idő éves szinten, melyből a csúcs idejű időszak 700-800 üzemóra. Ebben az időszakban nagy mennyiségű energia termelődik, amely közvetlen felhasználást nem tesz lehetővé, a hálózati kiegyenlítés miatt feltétlenül szükséges a tárolása, átalakítása.

Jelentős mennyiségben áll rendelkezésre szélenergia. Erre Magyarország területének 40-50%-a kiválóan alkalmas. A napenergiával ellentétben nem az urbánus területekre, hanem településektől legalább 1,0km távolságban lévő mezőgazdasági művelés alatt álló területekre telepíthetők. Külön területet minimális mértékben igényelnek. A területeken lévő gazdasági úthálózatot (dűlőutak) használják, amely a gazdálkodás szempontjából előnyös is, hiszen az üzemmenetük miatt ezeket az utakat a gazdálkodók részére is minden időszakban elérhetővé teszik, megfelelő állapotban tartják. A mezőgazdálkodásra nincsenek káros hatással. Az élővilágra gyakorolt hatásuk jelentéktelen. A sokat emlegetett madár mortalitás elenyésző a közlekedéshez és a magasházak okozta ütközésekhez, továbbá a macskák és a mérgezések által elpusztított madarakhoz viszonyítva. Ezekhez viszonyítva 0,02% írható a szélerőművek rovására. A napenergiánál a szél energetikai szempontból jóval előnyösebb, hiszen a szélerőművek évi 6000-6500 órában működőképesek, teljes kapacitásra vetítve hazai viszonyok között 2200-2300 órát működnek. A napenergiához viszonyítva a kiszabályozási kapacitási igényük legfeljebb 50%.

Magyarországon kiemelten jelentős mennyiségben áll rendelkezésre a geotermikus energia, amelynek a világátlagnál sokkal kedvezőbb az elérhetősége, hiszen a földkéreg jóval sekélyebb, s ennek következtében a geotermális gradiens 5,0oC/100m (a világátlag 3,0oC/100m), de a hőáramsűrűség is közel kétszerese a világátlagnak (100mW/m2). Kétféle kitermelési mód terjedt el. A legnagyobb volument a konvektív kitermelés jelenti, amelynél a geotermikus hőenergiát a föld felszínére hozott termálvízből nyerjük és fűtési célokra használjuk (lakóházak, ipari létesítmények, de főként növényházak temperálására). Magyarországon a geotermikus energia az ország nagy területén rendelkezésre áll, de a felhasznált víz csak kevés helyen pótlódik folyamatosan a csapadékvízből. Legnagyobb részt az évmilliárdokkal korábban, a földkéregben maradt víz mennyisége jelenti. A termelés csak úgy fenntartható, ha folyamatos visszacsatolás történik, tehát a kitermelt vízből kivesszük a hőt és alacsonyabb hőmérsékleten a termelő réteg közelében visszasajtoljuk. Itt ismételten felmelegedve kitermelhetővé válik, így tehát emberi mértékkel mérve végtelenségig fenntartható lesz.

A másik eljárás az úgynevezett konduktív út, amikor zárt szondát alkalmazunk és a talaj felső 100-150 méteres rétegéből nyerjük ki a folyamatosan pótlódó hőenergiát. Ez az úgynevezett hőszivattyúzás. Valójában kétirányú folyamat: a hő kinyerhető és télen fűtésre felhasználható. A nyári időszakban a hőszivattyúval a hővel terhelt létesítményből nyerjük ki a hőt és a talajba szivattyúzzuk. A két irány előnyös is, mert a későbbi kitermelésig a hőt a talajban tároljuk. A hőszivattyúzás transzformációs hatása igen előnyös: 1,0 kWh energia bevitellel 4-6 kWh energia hozható létre. Ennek ma Magyarországon számos példája van, amelyekhez a MATE intézményei jelentős mértékben hozzájárultak.

A negyedik bemutatott és számottevő megújuló energia a biomassza, amelynek hazánk kiemelten kedvező agronómiai adottságai okán különösen fontos szerepe van a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából. Felhasználása ma Magyarországon a leginkább általános, főként egyedi háztartási fűtőberendezésekben, de ahol lehetőség adódik, ipari méretekben is előszeretettel alkalmazzák. Ma már bizonyított, hogy az egyedi fűtőberendezések (kályhák) károsanyag kibocsátása mind a káros gázokat, mind a szilárd légszennyezőket tekintve is a vezető helyen áll. Ez mindenképpen megszüntetendő vagy korszerű berendezések alkalmazásával vagy technológiaváltással. Egy járható előnyös megoldás a közösségi fűtőmű, amely lehet CHP rendszer, amikor nemcsak hőt, hanem villamosenergiát is előállítunk. A keletkező biomasszából csak a hulladékát célszerű energetikai célra felhasználni, amely vonatkozik mind a szilárd, mind a lágy biomasszára (az utóbbi alatt elsősorban a különféle élelmiszeripari hulladékokat értjük). A pirolízis és a biogáz eljárásoknak előnye, hogy az úgynevezett körkörös gazdálkodást követik, a keletkező bioszén és az ásványi anyagok visszajutnak a termőtalajokba, s a termelés hatékonyságát javítják. Mindegyik megoldásnál jelentős mennyiségben keletkezik hulladékhő, amely fűtésre, használati melegvíz előállítására kiválóan alkalmas. A jelenlegi erdeinkből származó tűzifa hagyományos formában történő felhasználásra tehát (kályhákban elégetve) nem perspektivikus, helyette a faelgázosító rendszerek korszerű, környezetbarát és hatékony megoldást kínálnak.

A megújulók felhasználásának növekedése okán a villamos hálózat stabil működése érdekében szükséges a halózat jelentős mértékű kiszabályozása. A hazai energetikai rendszer csak ezzel maradhat biztonságos és minőségi szempontból is megfelelő.

A felsorolt megújuló energiaforrások közül az első háromban rejlenek jelentős kiaknázatlan potenciálok, amelyek felhasználása fontos jövőbeli feladata az energetikának. A biomassza az említett agrár és vidékfejlesztési szempontból fontos, ez esetben azonban az ésszerű felhasználást szükséges előnyben részesíteni a termelési potenciálok korlátossága okán.

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Farkasházi Réka izgalmas nyara
Sztárvendégekkel ünnepli 18. születésnapját az ország egyik legnépszerűbb gyerekzenekara „Egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, azt hiszem” - kezdi Far…
Ott segítünk, ahol tudunk…
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei nem először, és valószínűleg nem is utoljára jeleskedtek közúti balesetnél. Eg…

További cikkek

Best of Program
2024.augusztus 8–31., Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, Aula (1062 Budapest, Andrássy út 69–71.)   augusztus 8. csütörtök, 19…