2024. 07. 20. szombat

Illés
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Hírek
  • »
  • Hetven egészségügyi intézmény kerül állami kézbe

Hetven egészségügyi intézmény kerül állami kézbe

Május 1-jével összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lesz a tulajdonosa és a fenntartója is.
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló előterjesztést, amelyet Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter nyújtott be, 240 kormánypárti igen szavazattal, 82 ellenében fogadta el a Ház.

A jogszabály szerint összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az államhoz: 54 kórháznak május 1-jével fenntartója és tulajdonosa is lesz az állam. Tizenhat esetében most az átvett feladat ellátásához használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerül az államhoz, közülük hét már az év eleje óta állami tulajdon.

A tulajdonjog és a fenntartói jog átruházása az államra nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a lekötött kapacitásainak mértékét, valamint az érvényes szerződés szerinti finanszírozásra való jogosultságát, az átvett feladathoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződések és megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét.

Ugyanakkor a megállapodásokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az év végéig felmondhatja.
Az intézmények szakellátási kötelezettségeiről szakértői vélemények figyelembevételével július 1-jei hatálybalépéssel döntenek, ezzel együtt az intézményi várólisták alapján június 30-ig létre kell hozni az országos várólista-nyilvántartást is.
A kórházakkal együtt az állam július 15-i hatállyal a települési önkormányzatok május 1-jén fennálló azon adósságát is átvállalja, amely a kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron alapuló tartozásokat foglalja magában és nevesítve az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.

A törvény rendelkezik az önkormányzatnál az egészségügyi intézmények irányításával és felügyeletével foglalkozó munkatársak továbbfoglalkoztatására vonatkozó szabályokról, valamint előírja az átvett intézmények vezetésére a pályáztatást. A jogszabály szerint az átvett egészségügyi intézmény működtetését, irányítását ellátó, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók a szakminiszter által kijelölt központi államigazgatási szerv állományába kerülnek át, kivéve ha annak vezetője az érintett foglalkoztatásához nem járul hozzá.

A parlament elfogadta a fideszes Kósa Lajos zárószavazás előtti indítványát is. Eszerint az államnak a települési fekvőbeteg-intézmények átvétele után egyösszegű kártérítést kellene fizetnie azoknak az önkormányzatoknak, amelyek öt éven belül, ellenérték fejében szereztek gazdasági társasági részesedést az átadott intézményben. Debrecen polgármestere javaslatát úgy indokolta: el kell kerülni, hogy az önkormányzatokat az átadás-átvétel során jogszerűtlenül anyagi károsodás érje.

A kórházszövetségek szerint az államosítás jó irány

Kórházi szövetségek vezetői szerint az egészségügyi rendszerben szükség volt az átalakításra, ebben az egészségügyi intézmények állami kézbe kerülése egy jó irány, de ezzel együtt fontos, hogy a megkezdett reformokat végig is vigyék.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: „a nem változtatás nagyobb kockázattal járt volna, mint a változtatás”. Mint mondta, a kórházak állami átvételéről szóló elvi döntés már korábban megszületett, a mostani határozatok már csak annak a technikai lebonyolításáról szólnak. Kiemelte, a fővárosi és a megyei kórházak átvétele óta az ellátórendszernek már mintegy hetven százaléka állami tulajdonban van.

A fekvőbeteg-ellátó intézmények állami átvételét az év végéig kellett volna végrehajtani. A kórházszövetség elnöke szerint hatékonyabb lesz, hogy májusban veszik át a kórházakat, és azt követően alakítják ki az ellátások minimumfeltételeit.

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szintén egyetért azzal, hogy felgyorsították az egészségügyi rendszer átalakításának ütemét. Rámutatott ugyanakkor arra: nem az a cél, hogy az államnak minél több kórháza legyen, az államosítás egy eszköz arra, hogy a strukturális átalakítás útjából „kikapcsolják „az eddig esetlegesen akadályt jelentő helyi érdekeket.

A kórházak egységesítése révén már a közös közbeszerzésekkel is olcsóbbá lehet tenni az ellátást, de az intézményeknél további belső tartalékokat is fel lehet majd szabadítani. Ugyanakkor Csiba Gábor szerint a legfontosabb, hogy az államosítás révén nő a betegbiztonság és a munkahelyek biztonsága is.

Mint kifejtette, az erőforrások koncentrációja és szabad felhasználása révén végre lehetővé válik, hogy a nagyobb anyagi forrást, technikát, illetve tudást igénylő ellátásokat – mint amilyen az onkológia – az emberek által elérhető centrumokba rendezzék, míg a kevesebb tudást igénylő, általános ellátásokat közel vigyék a lakosokhoz.

Csiba Gábor – utalva arra, hogy az általa vezetett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház már januárban állami tulajdonba került – azt mondta: a tapasztalat az, hogy „az államosítás nagy munkával jár, de az jó irány, nem kell tőle félni”.
Forrás:hirado.hu

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek