2024. 03. 4. hétfő

Kázmér
1 EUR 393 HUF
1 GBP 459 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Eu hírek
  • »
  • Trükköztek a tagállamok az energiahatékonysági beruházásokkal

Trükköztek a tagállamok az energiahatékonysági beruházásokkal

150 éves megtérülési idővel is valósítottak meg az elmúlt években energiahatékonysági projekteket – veti fel az Európai Számvevőszék abban az értékelésében, amelyben megállapította: a tagállamok csak másodlagos szempontként tekintettek az energiatakarékosságra az energiahatékonysági beruházások támogatásakor.

Mindössze három tagországot vett górcső alá, mégis reprezentatív mintának tekintve állapította meg az Európai Számvevőszék, hogy az energiahatékonyság vajmi kevés szerepet játszott az elmúlt 12 év energiahatékonysági projektjeinek kiválasztásakor. A luxembourgi székhelyű szervezet szerint a tagországok felelőtlenül, jobbára a saját preferenciáik alapján igényeltek uniós forrásokat olyan projektekhez, amelyek megvalósításakor az energiatakarékosság csak másodlagos szempont volt.

A számvevőszék osztrák tagja elmondta, „egyetlen vizsgált projekthez sem készült szükségességi felmérés, azaz olyan tanulmány, amely megállapította volna, hogy mekkora energiatakarékosság érhető el a projekt megvalósulásakor”. Harald Wögerbauer hozzátette, „a tagállamok gyakorlatilag arra használták az uniós energiahatékonysági forrásokat, hogy felújítsák belőlük a korábban kiválasztott középületeket, az energiahatékonyság pedig valójában csak másodlagos szempont volt” – tette hozzá.

Az Európai Unió 2000 óta mintegy 5 milliárd euróval (több mint 1400 milliárd forinttal) támogatta az energiahatékonyság javítását a közösségen belül a Kohéziós Alapokon keresztül. A Számvevőszék csak a három legnagyobb kedvezményezett tagállam (Csehország, Olaszország, Litvánia) 24 beruházását vizsgálta meg. Ez a három tagállam fölözte le az összes támogatás 41 százalékát. (Holtversenyben a harmadik helyen van Lengyelország is.)

Magyarország 335 millió eurót kötött le (és részben fizetett ki) a pályázóinak erre a célra, ez az összes támogatás több mint 6 százaléka, Magyarországgal összefüggésben azonban a Bizottság nem tett semmilyen megállapítást.

Az ellenőrző szervezet közölte, a tagállamok által kiválasztott projekteknek nem volt ésszerű költséghatékonysági célkitűzése, például olyan mérőszám, amely megmutatná, hogy a beruházás (épületfelújítás után) négyzetméterenként mennyivel csökkenhet az energiafogyasztás. Bár a kitűzött cél mindegyik esetben az energiatakarékosság és a komfort növelése volt, a projekteket mégsem az alapján választottak ki, hogy mekkora pénzügyi hozadéka lesz a megtakarításon keresztül az adott beruházásnak. „Az épületeket jellemzően akkor tekintették finanszírozásra „alkalmasnak”, ha felújításra volt szükségük és a dokumentációjuk megfelelt a követelményeknek” – teszi hozzá a számvevőszék.

Az Európai Számvevőszék megvizsgálta a kérdéses projektek megtérülési idejét is, amelyek között szélsőséges számokat is talált a szervezet. A csehországi Volyne városában megvalósított komplex iskola- és kollégiumfelújítási program befektetései 146 év (!) alatt térülhetnek meg. A litvániai Kleipeda Tourism School iskola felújítását követően pedig csak 156 évvel (!) később lesz a pénzénél a beruházó. A 24 vizsgált projekt beruházásai átlagosan 51 év alatt térülnek meg.

A számvevők azt javasolják az Európai Bizottságak, hogy a kohéziós forrásokból megvalósuló energiahatékonysági projektek engedélyezését kössék megfelelő szükségességi tanulmány elkészítéséhez. A szervezet jelentése szerint folyamatos ellenőrzés és olyan mutatószámok kidolgozása is szükséges lenne, amelyek alapján egymással összehasonlíthatók lennének a projektek. A luxembourgi székhelyű szervezet szerint maximális megtérülési időt is meg kellene határozni központilag.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hadüzenet összefogással
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023 nyarán alakított munkacsoportot az illegális dohánykereskedelemmel szemben. A legújabb intézkedés részeként a …