2024. 07. 22. hétfő

Magdolna
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Eu hírek
  • »
  • Szijjártó Péter: Grúziának külön programot kell kínálni az uniós keleti partnerségi programban

Szijjártó Péter: Grúziának külön programot kell kínálni az uniós keleti partnerségi programban

Magyarország azt fogja javasolni az Európai Uniónak, hogy kimondottan Grúziára szabott, úgynevezett országspecifikus programot dolgozzon ki a keleti partnerségi programon belül, amely eddig nem volt teljesen hatékony a kaukázusi ország számára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tbilisziben folytatott tárgyalásait követően.
A miniszter Irakli Garibasvili grúz miniszterelnökkel, David Dondua európai és euro-atlanti integrációs helyettes államminiszterrel, Giorgi Kvirikasvili miniszterelnök-helyettessel, gazdasági és fenntartható fejlődési miniszterrel, Tamar Berusasvili külügyminiszteri teendőkkel megbízott külügyminiszter-helyettessel, valamint David Uszupasvili parlamenti elnökkel folytatott megbeszélést.
Szijjártó Pétert fogadta Giorgi Margvelasvili grúz államfő is.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: azért látogatott Grúziába, hogy világossá tegye, mind az Európai Uniónak, mind Magyarországnak elemi érdeke a stabilitás a Kaukázus térségében. Szavai szerint ezt az EU és Magyarország úgy tudja elérni, ha fenntartja az unióhoz csatlakozás távlatát, az európai perspektívát a térség országai számára.
Szijjártó Péter az MTI kérdésére hozzátette, hogy a grúz védelmi miniszter menesztése, illetve két további miniszter, köztük a külügyi tárca vezetőjének lemondását követően kimondottan azért utazott Tbiliszibe, hogy meggyőződjön róla, a grúz kormány továbbra is az európai és euroatlanti integráció útján kíván tovább haladni, és Magyarország további támogatásáról biztosítsa Tbiliszit. Mint mondta, tárgyalópartnerei biztosították, hogy nincs alternatívája az uniós és NATO-hoz csatlakozásnak.
Szijjártó Péter azt is elmondta: Magyarország az idén ratifikálni fogja Grúziának az Európai Unióval június 27-én kötött társulási szerződését, és azt is támogatja, hogy a következő uniós keleti partnerségi csúcstalálkozón teljes vízummentességről szóló megállapodás szülessen Grúziával.
A miniszter kijelentette, hogy a keleti partnerségi programot át kell szabni, mert az mostani formájában nem teljesen hatékony. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy Grúzia esetében a Keleti Partnerség sikeresebb program legyen.
A Keleti Partnerség nevű Lengyelország és Svédország által 2008-ban kezdeményezett uniós program Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország demokratizálásának elősegítését, továbbá az érintett országok politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseinek támogatását tűzte ki célul.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy vélte, hogy az Európai Uniónak ugyanúgy érdeke Grúzia európai integrációs folyamatának a felgyorsítása, mint magának a kaukázusi országnak. A keleti partnerségi programban résztvevő országokkal való szoros együttműködés pedig olyan új lendületet tud adni az Európai Uniónak, amely hozzájárul ahhoz, hogy az unió úrrá tudjon lenni a jelenlegi kihívásokon.
Szijjártó Péter Grúzia NATO-tagsági törekvéseinek támogatásáról biztosította az ország kormányának képviselőit. Mint mondta, a kaukázusi államnak, mint amely a NATO műveleteihez a szervezeten kívüli országként a legnagyobb mértékben járul hozzá, jár a megbecsülés. Éppen ezért Magyarország is részt fog venni abban az úgynevezett menedzsment-csoportban, amely a megerősített NATO-beli együttműködés továbbvitelén fog dolgozni.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter grúziai gazdasági témájú megbeszéléseiről elmondta, hogy bár tavaly a Grúziába irányuló magyar kereskedelmi forgalom 8,7 százalékos növekedéssel elérte az 50 millió dollárt, a magyar kormány ezzel nem elégedett, ezért az Eximbanknál létrehozott 400 millió dolláros hitelkerettel kívánja segíteni a magyar-grúz vállalatközi, gazdasági együttműködési formák létrejöttét. Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a grúz energetikai miniszter egyértelmű nyitottságot mutatott ara, hogy a magyar vállalatok bekapcsolódjanak a nagyszabású grúziai energetikai fejlesztési projektekbe: elektromos távvezetékek, valamint vízierőművek építésébe. A miniszter hangsúlyozta, Grúzia azért is fontos Magyarország számára, mert az Európába menő gázszállítások fontos tranzitországa.
Szijjártó Péter arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy létrehoztak egy közös magyar-grúz munkacsoportot a Grúziába irányuló magyar mezőgazdasági export növelése érdekében. Mint mondta, ettől azt várják, hogy ezzel valamelyest kompenzálni tudják a magyar kivitel kiesését, amely az Oroszország elleni uniós szankciók és az arra válaszul Moszkva által augusztusban hatályba léptetett embargó miatt keletkezett.
A magyar miniszter elmondta, hogy Tbilisziben találkozik a legnagyobb grúz ellenzéki párt, az Egyesült Nemzeti Mozgalom vezetőivel.
A pártot, amely 2008 és 2013 között volt hatalmon a kaukázusi országban, Miheil Szaakasvili volt grúz államfő alapította.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek