2024. 07. 18. csütörtök

Frigyes
1 EUR 391 HUF
1 GBP 466 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Eu hírek
  • »
  • Európai Örökség Napok: ritkán látogatható műemlékek felfedezése 50 országban

Európai Örökség Napok: ritkán látogatható műemlékek felfedezése 50 országban

Az Európa-szerte minden év szeptemberében megrendezett Európai Örökség Napok keretében idén 50 ország több ezer – egyébként ritkán felkereshető – látnivalója és különleges rendezvénye várja majd az előreláthatóan több mint 20 millió látogatót. Ezt a helyi irányítású kezdeményezést az Európai Bizottság és az Európa Tanács is támogatja, elősegítve uniós szintű népszerűsítését. „A kulturális örökség kulturális sokféleségünk és közös történelmünk szerves része. Az Európai Örökség Napok programja arra ösztönzi az európai polgárokat, hogy fedezzék fel a lakóhelyük közelében rejtőző kulturális kincseket. A programsorozat azt is elősegíti, hogy felismerjük: nemzeti örökségünk gyakran európai jelentőséggel bír. Elődeink például gyakran merítettek ötletet más országokban látott fejlesztésekből vagy módszerekből, amikor azokat a házakat és kerteket építették, amelyeket ma oly nagy becsben tartunk” – mondta Andrula Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa.

Gabriella Battaini-Dragoni, az Európa Tanács oktatásért, kultúráért, kulturális örökségért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős főigazgatója a következőket mondta el: „A kormányok nagyra értékelik ezt a közös programot. 20 évre visszatekintő vitathatatlan sikerének titka az, hogy helyi szinten, a városi és regionális közösségek szervezik. Európa közösségei minden évben egy ‘kulturális család’ tagjaivá válnak, akik együtt ünneplik közös örökségüket”.

Idén különösen sokféle rendezvény és műemlék lesz látogatható az Európai Örökség Napok során. Többek között ellátogathatunk a világ legnagyobb hőlégballongyárába, amely az egyesült királyságbeli Bristolban található, és Victor Hugo mesterműve nyomán Belgiumban, az 1815-ös waterloo-i csata helyszínének közelében megtekinthetjük A nyomorultak szabadtéri előadását. A német fővárosban a berlini fal megmaradt – és húsz ország száz művésze által festéssel és graffitivel dekorált – darabjait lehet megtekinteni idegenvezető kíséretében, Strasbourgban pedig Rotterdami Erasmusról szóló kiállítás nyílik.

Előzmények

Számos ország más államokkal együttműködve igyekszik hangsúlyozni a rendezvény európai dimenzióját. Litvánia, Norvégia és Svájc a „rejtett kincseket” népszerűsítik, és arra buzdítják a látogatókat, hogy a falak mögött, föld alatt vagy magában a tájban rejtőző örökségek ritkán látott vagy eddig ismeretlen arcát fedezzék fel. Franciaország, Ukrajna, Ciprus és Finnország a „kulturális útvonalakat” helyezik előtérbe annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a művészeti, tudományos és kereskedelmi élet kölcsönhatása révén létrejött örökségre. Odesszában (Ukrajna) például európai bormúzeumtérképet adnak ki.

Ezzel párhuzamosan a „Wiki loves monuments” (a Wikipédia kedveli a műemlékeket) elnevezésű fotóverseny zajlik 16 országban, azzal a céllal, hogy környezete kulturális, történelmi és tudományos értékeinek újrafelfedezésére ösztönözze a nagyközönséget. Az Europeana, Európa digitális könyvtára az európai szecesszió különdíját adja majd át.

Az idei rendezvények sorába tartozik a 4. Európai Örökség Napok fórum, amelyet a lengyelországi Wrocław-ban rendeznek meg október 10-12-ig „Becsüljük meg örökségünk! Európai örökség és gazdasági fejlődés” címmel. A fórum keretében politikai döntéshozók, örökségvédelmi szakértők és az Örökség Napok nemzeti koordinátorai vitatják meg a kulturális örökségnek az európai gazdaságban – különösen válsághelyzet idején – játszott szerepét. A fórumot Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszter nyitja meg.

Az 1985-ben útjára indított Európai Örökség Napokat 1999. óta az Európai Unió és az Európa Tanács közös kezdeményezéseként rendezik meg. Az Európai Örökség Napok programjában az Európai Kulturális Egyezményt aláíró 50 állam vesz részt az eddig ismeretlen kulturális kincsek népszerűsítésével vagy egyébként nem látogatható történelmi épületek megnyitásával. A kulturális események rávilágítanak a helyi szaktudásra és hagyományokra, építészetre és műalkotásokra, de a távolabbi cél az, hogy a polgárok kölcsönösen megértsék egymást.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek