2024. 07. 18. csütörtök

Frigyes
1 EUR 391 HUF
1 GBP 466 HUF

Berlin nagyságú területeket burkolunk le évente

Környezetvédelem: Az EU-ban a talajfelszín leburkolása veszélyezteti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat

Európában évente Berlin kiterjedését meghaladó alapterület épül be a városok terjeszkedése és a közlekedési infrastruktúra fejlődése következtében. Ez a tendencia fenntarthatatlan, és veszélyezteti a termékeny talajok, valamint a talajvízkészletek rendelkezésre állását a jövő nemzedékek számára. Az Európai Bizottság által ma közzétett jelentés hármas megoldást terjeszt elő: meg kell fékezni a talaj lezárásának ütemét, mérsékelni kell következményeit, és a veszteséget kompenzálni kell más intézkedésekkel. Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A talaj számos ökoszisztéma-szolgáltatás alapja, talaj nélkül nem volna lehetséges az élet a Földön. Ňem folytathatjuk a természetes területek leburkolását ilyen ütemben. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell állítani a gazdasági vagy az infrastrukturális fejlődést, de fenntarthatóbb megközelítést kell kialakítanunk.”

Az aszfaltozás következményei

A talaj leburkolásáról akkor beszélünk, ha a víz számára áthatolhatatlan réteggel vonják be, amilyen az aszfalt vagy a beton. 1990 és 2000 között az EU-ban naponta legalább 275 hektáron, vagyis évente 1000 négyzetkilométernyi területen tűnt el a talaj. E terület felét véglegesen lezárják a vízhatlan felületek, legyenek azok épületek, utak vagy parkolók.

A jelentés szerint az utóbbi években 252 hektár/napra mérséklődött a beépítés üteme, de ez még mindig bőven ad okot aggodalomra. 2000 és 2006 között az EU-ban átlagosan 3%-kal nőtt a mesterséges borítású területek aránya, de ez a növekedés Írországban és Cipruson elérte a 14, míg Spanyolországban a 15%-ot.

Ajánlások

A jelentés szerint háromlépcsős megközelítéssel lehetne orvosolni ezt a problémát:

Korlátozni kell a talaj leburkolásának ütemét jobb területi tervezéssel, illetve egyes olyan támogatások megvonásával, amelyek indirekt módon ösztönzik az újabb területek beépítését.

Mérsékelni kell az okozott kárt, ha nem lehet elkerülni a lezárást. Például vízáteresztő rétegeket kellene használni aszfalt vagy beton helyett, és zöld tetőket kell építeni.

Kiegyenlítő intézkedéseket kell alkalmazni, egy terület talajveszteségét részben ellentételezve más területre vonatkozó intézkedésekkel. Ezek ölthetik kifizetések formáját, mint például Csehországban és Szlovákiában, vagy megnyilvánulhatnak a már lezárt talajok helyreállításában. Többek között Drezda és Bécs városa szolgált követendő példákkal.

A jelentés megállapításait a Bizottság fel fogja használni a talaj lezárásával kapcsolatos munkadokumentum készítése során, amelyben nemzeti szakértők is részt vesznek. Ez a dokumentum a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak szándékozik útmutatást nyújtani a beépítések korlátozásában és hatásaik mérséklésében, és várhatóan 2012 elejére készül el.

Háttér

A talaj leburkolásával annak biológiai funkciói visszafordíthatatlanul károsodnak. A lezárt területeken a víz nem tud sem beszivárogni, sem elpárologni, így nő a csurgalék mennyisége, ami akár pusztító áradásokat is okozhat. A tájak feldarabolódnak, az élőhelyek túl kicsire zsugorodnak vagy túl elszigeteltté válnak ahhoz, hogy egyes fajokat eltartsanak. A leburkolt talaj többé sohasem használható élelmiszer-termelésre. A Bizottság Közös Kutatóközpontjának becslése szerint évente 4 millió tonnával kevesebb búzát tudunk termelni a talajok lezárása miatt.

Számos európai régiót érint a beépítés ütemének növekedése, így a holland megyék felét, nyolc olasz tartományt (Vercelli, Lodi, Verona, Piacenza, Parma, Campobasso, Matera, Catanzaro), három francia megyét (Vendée, Tarn-et-Garonne, Corrèze), Lengyelország poznani régióját, Ausztriában Stájerország nyugati részét, Észtországban a Põhja-Eesti régiót és Szlovéniában a Jugovzhodna régiót.

A Bizottság talajvédelemről szóló tematikus stratégiája uniós szintű komoly problémaként említi a talajromlást, így a lezáródást is. A talaj védelme érdekében 2006-ban a Bizottság talajvédelmi keretirányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Parlament támogatásával. Sajnos egyes tagállamok tiltakozása miatt a javaslat megrekedt a Tanács szintjén.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek