A Bizottság tavaszi előrejelzése is megerősíti, hogy már megkezdődött az EU gazdaságának talpra állása. Történelmének legmélyebb recessziója után az EU gazdasága 2010-ben 1%-kal, 2011-ben pedig 1¾%-kal nőhet. Ez a Bizottság őszi előrejelzéséhez képest ¼ százalékpontos javulást jelez erre az évre, az EU tagállamainak javuló külső környezetével összhangban. Mindazonáltal a gyenge belföldi kereslet továbbra is fékezi az élénkülést. A gazdasági fellendülés sebessége az előrejelzések szerint tagállamonként eltér, ami a különböző körülményeket és az egyes országok által folytatott politikák változatosságát tükrözi. A munkaerő-piaci feltételek a közelmúltban némileg stabilizálódtak, és a munkanélküliség az EU-ban a korábban jelzettnél alacsonyabb szinten, de még mindig közel 10%-on tetőzik az idén. Az ideiglenes költségvetési intézkedések kulcsfontosságúak voltak az EU gazdasági visszaesésének megállításában, de megnövelték az államháztartási hiányt, ami 2010-ben a GDP 7¼%-ára emelkedik, mielőtt 2011-ben enyhén csökkenne.
„A gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások javulása örvendetes fejlemény Európa számára. Most elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatok ne térítsenek el a növekedési pályáról. A fenntartható növekedés határozott költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket, valamint a termelékenységet és a foglalkoztatottságot javító reformokat igényel.”, mondta Olli Rehn, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos.
Az Európai Unióban a gazdasági recesszió 2009 harmadik negyedévében nagyrészt az európai gazdaságélénkítési terv keretében hozott kivételes válságkezelő intézkedéseknek és más ideiglenes tényezőknek köszönhetően véget ért. A kezdeti erősödést követően a fellendülés a korábbiakban tapasztaltaknál fokozatosabb lesz majd. Ez a jelenlegi visszaesés rendkívüli jellegét tekintve nem meglepő. A pénzügyi válságokat követő ciklikus fellendülések általában jóval visszafogottabbak, mint egyébként. Más fejlett országokhoz hasonlóan az EU is hosszú ideig fogja viselni a válság következményeit.
Küszöbön a válságot követő fokozatos fellendülés
Bár a rövid távú növekedési kilátások egészében véve alacsonyak, az őszi előrejelzéshez képest enyhe javulás figyelhető meg. Ez a globális gazdasági tevékenység és a világkereskedelem múlt év végén bekövetkezett erőteljesebb fellendülésének és a javuló külső kilátásoknak köszönhető. A későbbiekben az EU gazdasága számos fronton ütközik ellenállásba, amely visszafoghatja a keresletet. A fellendülést több ideiglenes tényező, mint pl. időjárási, ciklikus és politikai hatások is befolyásolhatják.
E hatások megszűnésével a GDP-növekedés üteme csak 2010 végére fog stabilizálódni. Ennek oka a még mindig igen alacsony kapacitáskihasználás, a tőkeáttétel csökkenése, a beruházásokat visszafogó fokozott kockázatkerülés és a magánfogyasztás növekedésének csekély mértéke. A fogyasztás növekedését az alacsony bér- és foglalkoztatottság-növekedés, valamint egyes országokban a lakáspiaci korrekció is korlátozza.
Nyomás alatt a munkaerőpiac és az államháztartás
A gazdasági válság súlyos, de a vártnál némileg kisebb hatást gyakorolt az EU munkaerőpiacára. Ezt a rövid távú intézkedések és egyes tagállamokban a munkaerő megtartását célzó beavatkozások magyarázzák, de bizonyos mértékben a korábbi reformok eredményeinek is betudható. Már elkezdtek megmutatkozni a stabilizáció jelei, és a kilátások az őszi előrejelzéshez képest valamivel derűsebbek. Mindezek ellenére a foglalkoztatottság az idén mintegy 1%-kal szűkül, és csak 2011 folyamán fog növekedni, mivel a reálgazdaságban bekövetkező fejleményeket a munkaerőpiac csak a szokásos mértékű késéssel tudja követni. Az EU-n belüli munkanélküliség 10%-hoz közel – azaz a tavaly ősszel előre jelzetthez képest fél százalékponttal alacsonyabb szinten – fog stabilizálódni, de ez tagállamonként erős szórást mutat.
A recesszió jelentős hatással volt az államháztartásokra. Az automatikus stabilizátorok működésének és az európai gazdasági helyreállítási terv keretei között hozott diszkrecionális támogató intézkedéseknek köszönhetően az államháztartási hiány 2008 óta megháromszorozódott. A hiány idén fog tetőzni az Unióban (elérve a GDP 7¼%-át), majd 2011-ben kismértékben javulni fog (körülbelül 6½%-ra). Ez az ideiglenes támogató intézkedések kifutását és a gazdasági tevékenység fellendülését tükrözi. Az államadósság továbbra is növekedő pályát fog befutni. Az átlagot tekintve magas és növekedő tendenciát mutató államadósság bizonyul a válság legtartósabb következményének, mivel a jelenlegi előrejelzési időszakon jóval túlmenően is hatást gyakorol a gazdaságra.
Az infláció továbbra is alacsony szinten marad
A fogyasztóiár-infláció az elmúlt év során megfigyelhető igen alacsony szinthez képest némi emelkedést mutat. Mindazonáltal a gazdaságban meglévő többletkapacitások mind a bérnövekedést, mind az inflációt korlátozzák, részlegesen ellentételezve a nyersanyagárak várható emelkedését és az euróövezetre vonatkozóan az euró gyengülését. A HICP-infláció az előrejelzések szerint az idén és jövőre is egyaránt átlagosan 1¾% lesz az EU-ban (illetve 1½% és 1¾% az euróövezetben).
Nagymértékű bizonytalanság, viszonylag kiegyensúlyozott kockázatokkal
Az EU gazdasági fellendülését nagymértékű bizonytalanság övezi, amit többek között az államkötvények piacán jelenleg megfigyelhető feszültség is jelez. Az előrejelzés is bizonytalan, viszonylag kiegyensúlyozott kockázatokkal. Ahogy a gazdaság kilábal a pénzügyi válsággal súlyosbított recesszióból, a helyreállítás alapvetően a pénzügyi piacok stabilitásától függ, amelyet még mindig nem sikerült szilárdan visszaállítani. A globális egyensúlytalanságok újbóli növekedése is hatással lehet Európa növekedési kilátásaira.
A stabilizáció látható jelei ellenére a munkaerő-piaci helyzet továbbra is ingatag. A munkaerő-piaci fronton zajló fejlemények kulcsfontosságúak az EU gazdasági helyreállítási folyamatában, és a politikai intézkedések eredményességétől függően mind lefelé mutató, mind felfelé mutató kockázatok forrásai. Másrészről a fejlődő piacok és ezáltal a kereskedelem fellendülése a jelenleg vártnál nagyobb lendületet adhat az EU gazdaságának. A bizalomnak a közelmúltban (különösen a gyártóágazatok terén) megfigyelhető növekedése a közeljövőre vonatkozó, felfelé mutató kockázatokat jelez. A Görögországnak nyújtott pénzügyi támogatás sikere is növelheti a befektetők és fogyasztók bizalmát. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok is nagyrészt kiegyensúlyozottak.
